A GKIeNet kimutatása szerint a hazai e-kereskedelem mértéke éppen 100 milliárd forint volt a tavalyi évben, az idén pedig tovább növekedve elérheti a 135 milliárdot. A netes piacra különösen igaz, hogy a forgalom túlnyomó többségét néhány szereplője bonyolítja. A magas piaci koncentrációra jellemző, hogy 100 millió forint feletti forgalommal a piac szereplőinek mindössze 3 százaléka rendelkezik, és ők uralják a forgalom több mint 90 százalékát.
Kis Ervin Egon a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesület (SzEK.org) elnöke elmondta, az adó kapcsán úgy véli, annak beszedése kerül annyiba, amelyet hozhat egyáltalán. A cégek tehát nem fognak belerokkanni, azonban az üzenete nem szerencsés, hiszen pont az érintett nagyobbak invesztálnak a legtöbbet az e-kereskedelembe.
Ezzel ért egyet Szigetvári József, a Sanoma internet lapigazgatója is. 50 és 100 milliós forgalom között 240 bolt lehet ma hazánkban, ezeknek a cégeknek van egyáltalán lehetőségük valamilyen marketingtevékenységre. Reklámoznak, fejlesztenek, versenyeznek. A szemszögükből nézve figyelemre méltó, hogy a magyar vásárlók 61 százaléka alaposan körülnéz a neten, mielőtt vásárolna – derült ki a Szonda Ipsos és a Kirakat.hu friss kutatásából -, ugyanakkor egyre élesebb a verseny is számukra.
Az igazán nagyok mindeközben, akiknek egyáltalán fizetni kell majd a válságadót (tehát 500 millió forint felett van a bevételük), körülbelül harmincan lehetnek – jelzi. A törvény velük annyiban „igazságos” – mondja Szigetvári –, hogy az szinte az összes nagy webes szereplőnek van hagyományos boltja is, így ha a webshopok kimaradtak volna a szabályozásból, akkor nyilván a forgalmat is ide könyvelték volna el. Ennek így nem lesz értelme. Azt azonban a webes kereskedők még mindig megtehetik, hogy ha eddig volt egy hat boltból álló hálózatuk közös néven, azokat most hat külön cégbe szervezik át.
A piac legnagyobbjai eközben – a Bookline, az Extreme Digital, a Netpincér, a Tesz/Vesz-Vatera kettős vagy a GRoby – különböző módon veszik majd ki részüket az adóból. Néhányuknak nem is kell adóznia, a Netpincér például csak közvetít a szereplők között – nem ő adja a számlát – így bár a közvetített érték alapján jócskán belekerülne az 500 millió forintos adózók közé, vélhetően mégsem kell fizetnie.
A Vatera és Tesz-Vesz részéről Gerő Viktor elmondta, ők szintén közvetítőként dolgoznak, – lényegében reklámozzák az oldalaikon megjelenő termékeket – a forgalom után szedett jutalékból élnek, kifizetik majd a rájuk eső bevételt.
