Élet-Stílus

El akarta foglalni Nyugat-Berlint az NDK

admin
admin

2010. 08. 12. 10:50

Az NDK illetékes vezetői még a 80-as években is kész tervvel rendelkeztek arra, hogyan rohanhatnák le katonai erővel Nyugat-Berlint - derül ki egy dokumentumfilmből.

A háromnapos villámháborút előirányzó terv része volt a városállam stratégiai pontjainak megszállása, a három repülőtér (Tempelhof, Tegel, Gatow) elfoglalása. Utóbbi révén akarták a kelet-berlini stratégák és szovjet barátaik megakadályozni, hogy Nyugat-Berlin – mint az 1948-ban a városállam köré vont szovjet blokád alatt – a levegőből kaphasson segítséget, illetve utánpótlást.

A fal maradt volna

A tervben szerepelt vezető nyugat-berlini politikusok, rendőrtisztek, tisztségviselők, újságírók letartóztatása, a nyugatnémet márka helyett pedig egy “hadivaluta” bevezetése. A berlini falat “egy bizonyos ideig” nem bontották volna le.

A támadás egyszerre kezdődött volna 59 ponton. Első lépésben a keletnémet csapatok szétverték volna a Nyugat-Berlinben állomásozó szövetséges (amerikai, brit, francia) erőket; ezt követte volna az infrastruktúra főbb elemeinek elfoglalása, az ellenállás potenciális szervezőinek lefogása. A keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) 604 főállású ügynököt készült átdobni a város nyugati felébe azzal a feladattal, hogy haladéktalanul kezdjék meg egy elnyomó apparátus kiépítését. A Nemzeti Néphadsereg (NVA) hadászati főnökei 72 órában szabták meg a művelet időtartamát: háromnapos háborúra készültek.

Rövid küzdelemmel számoltak

Tény, hogy a Nyugat-Berlin körül állomásozó keletnémet és szovjet csapatok jóval nagyobb erőt képviseltek, mint a városállamban szolgálatot teljesítő, szinte csak jelképes amerikai, brit és francia egységek. Utóbbiak természetesen készek lettek volna megvédelmezni Nyugat-Berlint a túlerővel szemben, ám a küzdelem nyilván nem tartott volna hosszú ideig.

A dokumentumfilmben megszólaló Egon Bahr – aki később Willy Brandt kancellár tanácsadója lett – úgy vélekedett, hogy a fegyveres ellenállás legföljebb 6-7 órán át tarthatott volna. Sokkal tovább a néhány tucat amerikai, brit és francia páncélos sem tudta volna tartani magát az utcai harcokban.

1969-ig nem volt konkrét terv

Mint Winfried Heinemann hadtörténész az adásban elmondja, szinte minden nyugat-berlini sejtette, hogy az NDK-ban készülnek az országba beékelődött “imperialista tüske” felszámolására. Szakemberek számára viszont meglepő tény, hogy a konkrét terv kidolgozása csak 1969-ben kezdődött – akkor, amikor a Brandt-kormány megalakulásával elindult a Kelet és Nyugat közötti enyhülés folyamata. Ennek bizonyítékát pedig az összeesküvési mániában szenvedő Erich Mielkének, a keletnémet állambiztonsági minisztérium főnökének egyik feljegyzése képezi.

Az NDK nemzetvédelmi tanácsának 1969 októberében tartott ülésén hozta szóba először egy hadseregtábornok a Nyugat-Berlin elfoglalását célzó tervet. Előadásának dokumentációja azonban – gyaníthatóan 1989 novemberében, a vértelen keletnémet forradalom idején – nyomtalanul eltűnt. Fennmaradt viszont Mielkének az ülésről kézzel készített írásos feljegyzése. Ez a bizonyítéka annak, hogy az NDK legfelső szintű vezetői konkrét háborús tervvel rendelkeztek Nyugat-Berlin lerohanására.

A filmet csütörtökön este sugározza a regionális RBB televízió.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.