Élet-Stílus

Az utolsó fagyos telek jönnek?

admin
admin

2010. 03. 09. 06:30

Hiába volt az idei tél fagyos, hosszú távon a téli átlaghőmérséklet fagypont felett lesz Magyarországon. Kevesebb lesz azonban az extrém hideg, és valamivel gyakrabban szakad ránk hirtelen nagymennyiségű csapadék. Azt azonban még a szakértők sem látják világosan, hogy összességében csapadékosabbak lesznek-e a telek. Egy biztos: a következő negyven évben kevesebbet kell majd fűtenünk.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy milyen is a tipikus magyarországi tél, hiszen az elmúlt években tapasztalt enyhe időszakok után el is felejtjük, hogy az ideihez hasonló – az átlagnál kicsit hűvösebb – tél is jócskán előfordul. Egészen pontosan hét évvel ezelőtt, a 2002/2003-as hideg évszak az ideihez hasonlóan egyaránt bővelkedett mínuszokban és hóban is.

Modellek mutatják a jövőt

Ki emlékszik már az idei decemberre, ami közel egy fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál, amikor itt volt nekünk ez a hűvös és havas január, február eleje? Sem a túl enyhe és száraz, sem a hideg és csapadékos tél nem írható a klímaváltozás számlájára, mert ezek egy-egy évet, évszakot, hónapot jelentenek, és nem önmagukban, hanem ezek sokasága adja az éghajlati átlagunkat – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az fn.hu számára készített tanulmányában.

A kérdés az, hogy az átlagos – általában 30 éves – „viselkedés” hogyan változik a jövőben, azaz: éghajlati skálát véve, mire számíthatunk a 2021-2050-es időszak teleiben? Az alábbiakban az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztályán futtatott két éghajlati modell (ALADIN-Climate és REMO) eredményei alapján teszünk kísérletet a válasz megadására.

Az 1961-1990-es referencia időszaktól vett 2021-2050-re vonatkozó téli átlaghőmérséklet-változás az Országos Meteorológiai Szolgálat két modelljének átlaga szerint ( Celsius-fokban) forrás: OMSZ

Az 1961-1990-es referencia időszaktól vett 2021-2050-re vonatkozó téli átlaghőmérséklet-változás az Országos Meteorológiai Szolgálat két modelljének átlaga szerint ( Celsius-fokban) forrás: OMSZ

A modellek a XXI. század közepére egyértelmű melegedést adnak, de a két modell átlagában ezen változás nagyjából 1,2 és 1,5 Celsius-fok között várható az országban. Így a jelenlegi országos téli középhőmérséklet -0,5 fok helyett +0,8 Celsius-fok lesz. Magyarul a vizsgált harmincéves időszakban a téli átlaghőmérséklet fagypont felett lesz, ami persze nem jelenti azt, hogy minden egyes évben meghaladja a téli középhőmérséklet a 0 fokot.

mi is az a klímamodell?

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál két regionális éghajlati modellt használnak: a francia Météo France vezetésével nemzetközi együttműködésben fejlesztett ALADIN-Climate és a hamburgi Max Planck Intézet által fejlesztett REMO modellt. A REMO modellel egy Európa nagy részét lefedő tartományon készülnek szimulációk 25 km-es térbeli rácsfelbontással, míg az ALADIN modell hazai kísérleteiben egy kisebb tartományra koncentrálnak finomabb, 10 km-es rácstávolsággal. A modelleket elsőként a múltbeli időszakokon tesztelik, majd ezt követik a jövőre vonatkozó éghajlati projekciók.

Az éghajlati rendszer leírásában számos bizonytalanság rejlik, ezek egyik lényeges forrása, hogy nem tudjuk, miként alakul az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység a jövőben. Ezért ennek jövőbeli tendenciáira nézve hipotézisekkel (ún. forgatókönyvekkel) élünk, melyek között vannak optimista, pesszimista, s átlagos szcenáriók, és modellek segítségével keressük a választ a kérdésre, hogy az éghajlati rendszer miként reagál ezekre a feltételezett kényszerekre. Az OMSZ két regionális klímamodellje a szimulációk során egy átlagos forgatókönyvre támaszkodik.

Egyre erősebb a felmelegedés

Az 1961-1990-es referencia időszakhoz vett változások térbeli eloszlását Magyarországra az erre vonatkozó ábrán láthatjuk (a legnagyobb, 1,5 Celsius-fok feletti melegedés az ország keleti részén valószínűsíthető). Ez a szignifikáns változást jelentő szám – országos átlagban 1,4 Celsius-fok – abszolút értelemben talán nem túl nagy, de ha hozzávesszük a XX. század folyamán mért melegedés mértékét (0,76 fok), akkor már igenis számottevő.

A hőmérsékleten túl a csapadék a másik paraméter, amely nagy érdeklődésre tart számot, ám ebben a modellek egymástól eltérő eredményeket adnak: az ALADIN szerint országos átlagban 10 százalékos csökkenés várható, míg a REMO területi átlagban 6 százalékos növekedést jelez a téli csapadékban, természetesen az országon belül azért megfigyelhetünk ettől eltérő értékeket.

Hazánkban csak nagyon kis területen találunk szignifikáns változást, azaz nagyfokú a bizonytalanság, s így a csapadékkal kapcsolatos eredményeket nagy-nagy óvatossággal kell kezelni. Egyébként a korábbi, európai szintű projektek legtöbb modellje – amelyek ugyan rosszabb felbontással bírtak – inkább a téli csapadék növekedését valószínűsítették a Kárpát-medencére.

2021-2050-re vonatkozó átlagos téli csapadékváltozás (%-ban) az ALADIN (balra) és a REMO (jobbra) modell szerint. A satírozott terület a szignifikánsan változó értékeket jelöli. (forrás: OMSZ)

2021-2050-re vonatkozó átlagos téli csapadékváltozás (%-ban) az ALADIN (balra) és a REMO (jobbra) modell szerint. A satírozott terület a szignifikánsan változó értékeket jelöli. (forrás: OMSZ)

A telek átlagos csapadéka tehát a referencia időszakbeli 38 mm/hónap értékről várhatóan a 34 és 41 mm/hónap tartományban bármelyik értékre módosulhat. Azaz a „jelenlegi” átlagos viszonyokhoz képest a modellek alapján a változás néhány százalékkal bármelyik irányba történhet, illetve akár változatlan is maradhat.

Most vizsgáljunk meg a téli hónapokra néhány szélsőséges időjárási viszonyokhoz köthető éghajlati indexet. A fentebb említett várható hőmérsékleti változások alapján azon kevésbé lepődünk meg, ha egy télen több melegrekord is akad – ahogy történt az idei tél decemberében -, így most elsősorban a hideg szélsőségekhez köthető indexeket elemezzük.

Kevesebbet kell majd fűteni

A téli hónapokban (90 nap alatt) előforduló téli napok száma – amikor egész nap 0 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet – az 1961-1990-es 24 napos országos klímaátlagról várhatóan 5 nappal (21 százalékkal) csökken. Ennél nagyobb mértékű a ritkábban előforduló zord napok – amikor a napi minimumhőmérséklet -10 fok alá esik – esetében várható változás: számuk a jelenlegi 10-ről 4 nappal csökken, ami 35 százalékos változás.

az időjárás-jelentésen túl

Az fn.hu és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében sorra vesszük az érdekes, sokszor veszélyes téli időjárási helyzeteket.

Napjainkban a leghosszabb fagyos időszak – amikor a minimumhőmérséklet 0 fok alá kerül – a mérések szerint országos átlagban 29 nap, ehhez képest a 2021-2050-es időszakra 5 napos csökkenés várható a két modell szerint. Mindezek következtében várhatóan a fűtési számlánk is kisebb lesz. Azon napokat, amikor a fűtési rendszereket bekapcsolják – számítások szerint 18 fok alá kerül az átlaghőmérséklet –, fűtési foknapnak nevezzük. Az index azt méri, mekkora hőösszegnek adódik a 18 Celsius-foktól való negatív irányba történő eltérés egy adott időszakban.

Tegyük fel például, hogy a 90 napos téli periódusban minden egyes nap +8 fok van, vagyis tíz fokkal térünk el a 18-tól. Ekkor 90×10=90, azaz indexünk értéke 900. A különösen az energetikai szektornak hasznos index a jövőre 1556-es értéket mutat, ami 8 százalékos csökkenést jelent: ennyivel kell majd kevesebbet fűtenünk, illetve fizetnünk a fűtésszámláért.

Néhány extrém éghajlati index definíciója, a téli hónapokban megfigyelt átlagos száma 1961-1990-re és várható változása 2021-2050-re. (forrás: OMSZ)

Néhány extrém éghajlati index definíciója, a téli hónapokban megfigyelt átlagos száma 1961-1990-re és várható változása 2021-2050-re. (forrás: OMSZ)

Télen nemcsak a hideg, de a hó is okozhat bosszúságot – vagy örömet. Az 1961-1990-es időszakban országos átlagban 27 centiméter csapadék hullott hó formájában a telek során: 20 centi alatti a Tiszántúlon, 30 centi feletti délnyugaton és hegyeinkben. A két modell a jövőre eltérő mértékű változást ad: az ALADIN minimális, 2 százalékos, míg a REMO az országos átlagban vett hómennyiség 16 százalékos csökkenését jelzi.

Míg a REMO majdnem mindenhol csökkenést jelez az országban, addig a finomabb felbontású ALADIN Magyarország egyharmadán, nagyjából a Baja-Nyíregyháza vonalban jelentős, 20 százalék feletti növekedést mond.

Korábbi jelentések szerint az extrém nagy csapadékok jelentősen növekednek majd, de ez igaz vajon a télre is? Ezen napok előfordulása nem túl gyakori télen, hiszen a megfigyelések szerint országos átlagban öt év alatt hatszor fordul elő a téli hónapokban legalább 20 millimétert elérő napi csapadékmennyiség. Az ALADIN és REMO modell szerint is csupán 5 százalék körüli növekedés várható a 2021-2050-es időszakra, természetesen országon belül nagyfokú bizonytalansággal.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kvantitatív, azaz a numerikus éghajlati modellek által készített becslés alapján mind az átlagos téli hőmérséklet, mind az extrém hideg értékek szerint viszonylag erős melegedés prognosztizálható. Az átlagos csapadékviszonyokban nagyfokú a bizonytalanság a vizsgált két modellben, ám mindkettő egyetért a hóban hulló csapadék csökkenésében és az extrém csapadékok gyenge növekedésében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.