Élet-Stílus

Gyászos és dicső nap április 11.

admin
admin

2010. 01. 22. 11:13

Vegyes képet mutat, mennyire sorsfordító nap a magyar történelemben április 11. 1848-ban e napon ismerte el V. Ferdinánd Magyarország függetlenségét, és ez József Attila születésnapja. Másrészt baljós dátum: ekkor kezdődött a Muhi csata, amely után szétzúzták a tatárok az országot.

Sólyom László pénteken bejelentette, hogy április 11-én tartjuk a 2010-es választások első, 25-én a második fordulóját. Utánanéztünk, hogy miről volt eddig nevezetes ez a két dátum.


József Attila (1937 április 11 - Balatonszárszó, 1937. december 3.)

József Attila (1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

1905. április 11-én született József Attila, erre emlékezve ekkor ünnepeljük A magyar költészet napját. Más irodalmi vonatkozást is találunk, szintén ekkor van a születésnapja Márai Sándornak. A sportkedvelők körében is fényesen csillog április 11-e, az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon 11 fokos tengeri körülmények között megrendezett versenyen Hajós Alfréd ekkor nyerte meg mind a 100 méteres – vízből indulva -, mind pedig az 1200 métereses – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. (Valójában ezüstöket, hisz az első olimpián a győztes kapott ezüst érmet, a második pedig bronzot.)

Jeles dátumról van szó a történelmi szempontból is. 1848-ban e napon írta V. Ferdinánd király a 31 cikkből álló alá áprilisi törvényeket, amelyet az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) fogadtak el. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította. Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az új neoabszolutista kormányzati rendszer ezt a fejlődést megakasztotta, az áprilisi törvények a magyar politika viszonyítási alapjaivá lettek, és részint megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.

Ugyanakkor egy nagyon gyászos esemény is ehhez a naphoz fűződik. 1241-ben ekkor kezdődött a muhi csata, amely a magyar történelem egyik jelentős csatája, s egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. A tatárok az ütközetben döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. Ezután 1242 márciusáig a mongol sereg feldúlta az országot,amely lakosságának fele (3 millióból nagyjából 1,5 millió ember) elpusztult, emellett hatalmas volt az anyagi kár is.


Egy rendhagyó ünnepelt



Április 11. egyben az úgynevezett Eight Track Tape Day (8 számos kazetták világnapja) is. A hatvanas években még a nyolc számos kazetták utalták a világot. Az Amerikából jött találmány volt az első olyan kompakt kazetta, amiket kocsiba szerelhető magnón lehetett játszani. A formátum meglepően sokáig 1982-ig életben maradt.

1165. április 11-én halt meg IV. István magyar (ellen)király, aki unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1163. január 27-étől haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király volt és harmadik fiúgyermekként életét a magyar koronáért folyó küzdelem töltötte ki.


Hajós Alfréd: 1896 április 11-én megszerezte az ország első olimpiai aranyát

Hajós Alfréd: 1896 április 11-én megszerezte az ország első olimpiai aranyát

1842-ban e napon halt meg Kőrösi Csoma Sándor is, akit távol a hazájától, a dardzsilingi európai temetőben helyeztek végső nyugalomra, a Himalája második legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában. Sírfeliratára gróf Széchenyi István gondolatai kerültek: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

Április 25-éhez szintén kötehető egy az ország függetlenségével kapcsolatos esemény: 1989-ben ekkor kezdték meg a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. És e napon halt meg I. Géza Árpád-házi magyar király 1077-ben. Haláláról krónikáink ugyancsak szűkszavúan értesítenek. Népünk Magnus (hatalmas, nemes lelkű) királyként emlegette, s tisztelte. Tárgyalások közben betegedett meg, és az így szerzett ismeretlen betegségbe halt bele. A halált okozó körülményekről a szent Megváltó olasz származású apátja Willermus számol be, hogy a fiatal, erőteljes és hőn szeretett király, amikor Salamonnal egy béketárgyaláson vesz részt, hirtelen megbetegszik és meghal. Ez az eset nyilvánvalóvá teszi a mérgezés gaztettét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.