Élet-Stílus

13+1 tuti könyv a fa alá

admin
admin

2009. 12. 10. 06:44

Umberto Eco szerint az emberiség mindig is szeretett listát állítani. Igaza van. Az FN.hu a mostanában megjelent könyvekről állított ezúttal - Ecótól Kertészen, Vonneguton át Darvasiig - egy listát, amely talán segít olvasóinknak a karácsonyi ajándékozásban.

Umberto Eco: A lista mámora

Umberto Eco új, az eredetivel egy időben magyarul is megjelenő könyve, amelyet mind megközelítése, mind szerkezete A Szépség történetével és A Rútság történetével rokonít – a benne foglalt szemelvénygyűjteményt is segítségül hívva, arról tanúskodik, hogy a mindenkori irodalomtörténetben, Hésziodosztól Joyce-ig és Ezékieltől Gaddáig se szeri, se száma a listáknak. Ki a felsorolás puszta élvezetéért állít össze listákat, ki a lista énekelhetőségének ihletésében, ki pedig – ahogy az úgynevezett kaotikus felsorolásokban látjuk – az egymással különösebb kapcsolatban nem lévő tárgyak összegyűjtésében talál gyönyörűséget. A lista mámora azonban – ebben is a két nagy sikerű előzményhez hasonlóan – nem csupán egy ritkán elemzett irodalmi forma felfedezésére invitál, hanem azt is bemutatja: milyen módon képesek végtelen listák érzékeltetésére a képzőművészeti alkotások is, holott az ábrázolásnak a kép kerete például nyilvánvaló határokat szab. A művek listájának íve Hieronymus Boschtól Salvador Daliig, a gótikus székesegyházaktól Andy Warholig feszül; láttukon az olvasót is méltán töltheti el a végtelen mámora. A kötet nem hiányozhat az FN karácsonyi könyvlistájából. (Amelyben a felsorolt művek jó része szintén különböző listázás eredménye.)

121 legszebb magyar festmény

Például itt van a Virág Judit és Törő István által jegyzett festménylista. Évek óta készültek egy olyan összeállítással, amely a magyar festészet legjobbjait sorakoztatja fel – természetesen az ő szemszögükből. Az albumban 121 ismert közéleti személyiség, orvos, kutató, író, zenész, rendező, művészettörténész, költő írta le személyes reflexióit, gondolatait egy-egy képről. Aba-Novák Vilmos Térzene című művéről például Kocsis Zoltán gondolatait olvashatjuk, Kondor Béla Darázskirályáról Ungvári Tamás, Paál László Tehenek a fák alatt című alkotásáról pedig Sebestyén Márta mondja el személyes élményeit. Nagy István Egymás mellett című festményéről a tárlat két kitalálója vall, két ellenkező megközelítéssel. Mint ahogy nyilván mindenkinek mást jelentenek a képek, és mindenkinek más lenne a legszebb 121 is. De ettől érdekes, ettől jó móka az album lapozgatása.

Kor-képek 1989-1994

Szakállas, liberális Orbán Viktor, Medgyessy Péter nadrágigazítása az utolsó kádárista országgyűlésen, Silov altábornagy látványos kimasírozása az országból, piknik az üres Erzsébet hídon – ezúttal a rendszerváltás képeit gyűjtötte kötetbe az MTI. A távirati iroda muzeális értékűnek nyilvánított fotóarchívumában fellelhető mintegy 13 millió fényképből válogatott sorozat hatodik kötete két, az ország számára szimbolikus dátum közötti időszakot ölel fel. Időben az első képek 1989. október 23-án készültek: az egyiken Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök, korábban az állampárt egyik vezetője kiáltja ki a Magyar Köztársaságot, a másikon a Kossuth téren összegyűlt tömeg. Noha ez utóbbi egy távoli kép, de aki átélte ezeket a nemzetfordító (legalábbis akkor mindenképp annak hitt) eseményeket, még emlékszik arra az eufóriára, ami ezeket a nagygyűléseket jellemezte. A kötet utolsó képe viszont a második szabad országgyűlési választás előestéjén, 1994. május 7-ét örökíti meg, amikorra ez az eufória már mély csalódottságba fordult át. 264 fotó a kilencvenes évek politikájáról, hétköznapjairól, gazdaságáról, kultúrájáról és sportjáról. Egy újabb lista, ezúttal fényképekkel.

Legát Tibor – Széki Dezső: Buszos könyv

Mint ahogy fényképekre (és listákra) épül az új Legát-kötet is. Ne ítéljünk az első benyomás alapján, ne gondoljuk, hogy egy buszos könyv csak a közlekedés szerelmeseinek szűk rétegét érdekelheti. Legát Tibor ugyanis amellett, hogy szokásos, szellemes stílusában bemutatja a főváros közlekedését a 40-es évektől, a történelmünket mutatja be egy furcsa aspektusból. Ehhez „csak” az apropó Széki Dezső egykori amatőrfotós buszsofőr képarchívuma, amelyen megelevenednek a fél évszázad járművei, BKV-s dolgozói, és mindennapi közlekedő emberei. A kötet foglalkozik a közlekedéstörténet “fehér foltjával”, az 1956-os forradalom eseményeivel is.

Richard Dawkins: A legnagyobb mutatvány

Egy lista az evolúcióellenes áltudományokról és az evolúció melletti bizonyítékokról. A világhírű brit tudós szerint az új kötetének címében megjelölt legnagyobb mutatvány maga az élet, annak sokszínűsége, nagyszerűsége. Az evolúció: tény – kiáltja világgá Dawkins. Ha azt gondolnánk,hogy „na jó, és akkor mi van, ezt eddig is tudtuk”, gondoljunk az egyre erősebb hangokra, akik áltudományos magyarázatokkal megkérdőjelezik a Darwini elméletet. Az amerikaiak 40 százaléka például úgy gondolja, hogy szó szerint kell érteni az Ószövetség ide vágó sorait, és konkrétan 10 ezer évvel ezelőtt, hat nap alatt teremtette a világot az Úr. Dawkins egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. Merészen – gyakran ironikusan – száll szembe a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe.

Kurt Vonnegut: Virágvasárnap

Nincs karácsony Vonnegut nélkül. Mivel a hazánkban is rendkívül népszerű mester már csak az angyaloknak írja a fekete humorban gazdag regényeit, novelláit, úgy oldható meg az előző mondatban lefektetett tétel, ha vagy újra kiadnak írásokat, vagy esetleg előkerülnek még ki nem adott jegyzetek azokból a bizonyos asztalfiókokból. Tavaly a Hazátlan ember leginkább az utóbbira épült, idén – több ismert regénye mellett – az önéletrajzi jegyzetek (már megint listák, ugye) került sorra. A könyvet ő maga „egy amerikai zseni remekműveként” ajánlja, amelyben „a nagyregény elemi ereje egyesül a haditudósítások vérfagylaló közvetlenségével, bár ez utóbbi már elavult dolog, Isten a megmondhatója. Továbbá egybegyúrtam a zenés színház talmi ragyogását a novella halálos erejű balhorgával, mindezt szagosítottam a személyes levelek szekrényillatosító labdacsillatával …” Így megy ez.

Krzysztof Varga: Turulpörkölt

Mindig érdekes, ha valamely külső szem tart nekünk, magyaroknak tükröt. Még akkor is, ha az a tükör bizony elég görbe. Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, újságíró a semmivel össze nem téveszthető magyar gasztronómiát és a semmivel össze nem hasonlítható magyar melankóliát fűzi össze Turulpörköltjében. Az édesapja révén félig magyar író maga nyilatkozta, hogy ezért a könyvéért még otthagyhatja a fogát Magyarországon. A könyv fejezetcímei (Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Búcsú és Lehel pörkölt, Szent-István szalámi, Gyurcsány és Orbán lecsó, Kossuth-szalonna, Árpád-fasírt) sejtetik, hogyan lehet belemerülni a nosztalgiára épülő magyar identitásba – Európa legszomorúbb nemzetéhez a gyomrán keresztül vezet az út. A műben van bőven terepszemle a fővárosi utcáktól, kocsmáktól, turisztikai célpontoktól egészen Kazincbarcikáig vagy az Ormánságig. Krzysztof Varga hosszú hónapokat töltött Magyarországon, s ez alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében. A Turulpörkölt nagy visszhangot váltott ki Lengyelországban, mellesleg az olvasók kegyeiből megnyerte a legrangosabb lengyel irodalmi díjat.

Ayn Rand: Veszett világ


Ayn Rand korszakalkotó regénye – amely először 1957-ben jelent meg – több mint négy évtizede bestseller, és egyúttal intellektuális mérföldkő. Olyan emberről szól, aki azt mondta, hogy megállítja a világ motorját – és megtette. Ez a roppant távlatokat átölelő regény emberi életek és sorsok bámulatba ejtő panorámáját tárja elénk: az értéktelen világfivá váló teremtő géniusztól… a nagy acélgyárosig, aki nem tudja, hogy saját pusztulásáért dolgozik… a filozófusig, aki kalózzá válik… a zeneszerzőig, aki megdicsőülése éjszakáján mond le a karrierjéről… a nőig, aki egy transzkontinentális vasutat irányít… a pályaudvar alagútjainak legalacsonyabb pályamunkásáig. Az emberfeletti hősök és gazemberek kavalkádja, a jó és a rossz feltornyosuló kérdéseit feszegető Veszett világ Ayn Rand mesterműve. Ez a regény valóságos filozófiai forradalom, akció-thriller formában elbeszélve.

Kertész Imre művei díszdobozban

Egyetlen Nobel-díjas írónk november 9-én volt 80 éves. Elég hangosra sikeredett a születésnapja. Egy német és egy svájci lapnak adott nyilatkozata után hazaárulónak kiáltották ki itthon bizonyos körök.

De ezt tudjuk be a – mostanában szintén ellenségnek beállított író-barát, Esterházy Péter szavaival – a kis magyar pornográfia jelenségének.

A Magvető Kiadó a szülinap alkalmából viszont a Jegyzőkönyv, Az angol lobogó, a Detektívtörténet és A nyomkereső című köteteit díszdobozban jelentette meg. Szép karácsonyi ajándék lehet ez is.

Igaz, nem mindenkinek.


Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?

A legtöbb könyves listát ez a kötet vezeti mostanában. Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben…

Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Hétköznapi, bagatell drámákról ír, amikről kiderül, hogy sorsfordító események.

Darvasi László: Virágzabálók

A Rotary Irodalmi Díjjal jutalmazott regény egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát.

Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Feltűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények – drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Van egy hely, a színpad..

Bertók Lajos, Gálffi László, Gazsó György, Kovács Zsolt, Kulka János, László Zsolt, Mácsai Pál, Máté Gábor, Szervét Tibor, Varga Zoltán. Tíz színész a középkorosztályból. A Dömötör Adrienne által készített interjúkötetben szereplő színészek névsora nem volt előre eltervezve, a kérdezői kíváncsiságot nézői élmények, kiemelkedő művészi teljesítmények alakították. A „Van egy hely, a színpad..” beszélgetés színészmesterségről, életről, szerepekről és ennél sokkal többről.

A szövegek együtteséből összerakódó kép lényegesen többet nyújt, mint a tíz színész gondolkodásmódjának egyenkénti összefoglalása, az életművek eddigi részének összegzése. A számtalan alkalommal összefutó pályák érdekes színháztörténeti vonalakat is kirajzolnak, amelyek későbbi korok emlékezete számára is fontossá válhatnak. Ezt a célt szolgálják az interjúkhoz csatlakozó színházi szerep- és rendezési katalógusok is.

Paulina Éva: Kiből lesz a JÓ NŐ?

Csernus Imre megírta, legalábbis megkísérelte feltárni, hogyan lesz valakiből jó nő (lsd. Csernus Imre: A nő, 2007.), míg Paulina Éva kicsit szembeszállva, kicsit vitatkozva, de reflektált a „beszólogatós” Csernus doktor nézeteire. Így született meg a Kiből lesz a JÓ NŐ? – Válasz dr. Csernus Imrének című kötete, amelyben az írónő arra keresi a választ, hogy a próbálkozások ellenére sok nőnek miért nem sikerül jó nővé válnia, ha pedig valamikor az volt, miért nem volt képes megőrizni a „jó nő” mivoltát. Paulina Éva szerint a jó nőnek titka van, a könyvében pedig ezeknek a „kulisszatitkoknak” a megfejtésére vállalkozik. A mindennapi életből vett példák, szituációk, történetek során végigkövetjük a jó nő viszonyát az öltözködéshez, sminkhez, fogyókúrához, plasztikai sebészethez, szerelemhez, szexhez, gyermekvállaláshoz, valamint a férfiakhoz, s a kutakodás során előbb-utóbb feltárul előttünk a nagy titok: a jó nő – másokkal ellentétben – tud vigyázni az életére, a külsejére, az egyéniségére és a boldogságára. Hölgyeim, nincs más hátra, mint alkalmazni mindezt a mindennapokban! A hatás nem marad el…

+ 1
Napirajz – A Holzkoffer-kód

Ma már egyre több magyar bloggernek jelenik meg könyve. Ezek közül talán az első Merényi Dániel, azaz grafitember, akinek most jelenik meg harmadik papíron nyomott munkája a képregények népszerűsítésére felesküdött Titkos Fiók kiadónál.

A kultikus Napirajz blog olvasóinak kötelező darab, így családtagjaiknak egy biztos kiindulási pont a karácsonyi vásárláskor. A harmadik darab a Holzkoffer-kód alcímet viseli, amely egy a blog virtuális világában a legmenőbb (és egyetlen) sörmárka. A pszeudósör reklámjai egyébként a könyvben újra és újra egész oldalas hirdetésként jelennek meg, sőt a gyorsasági versenyek kupáit begyűjtő tuningladát is ez a cég szponzorálja.

A könyv egyébként a szokásos kreatív elmebaj, rengeteg leszakadt testrésszel, politikailag vállalhatatlan nyelvezettel, a Gébiccsel, Szecsővel, rengeteg Klárával és Tiborral. A 2008-as rajzokat tartalmazó Holzkoffer-kód még ugyanolyan vaskos, mint a korábbi darabok, de jövőre már vélhetően vékonyabb lesz a 2009-es termés, mert mostanában jóval ritkábban jelennek meg a blogon a bejegyzések. Nem is csoda, hiszen grafitemberéknél kisbaba született, és bár ugyan ez biztosan rengeteg ötletet adhat, de a rajzolásra biztosan kevesebb az idő.

Számtalan karácsonyi ötlet és értékes nyeremények.
www.advent.hu

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.