Élet-Stílus

Kiderül, mi van ez ego mögött

Csók István, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Szőnyi István valamint kortárs művészek vallanak az ego, a civilizációs álarcok mögötti személyiség problémájáról az „Arc-kép, éngond…- Százötven év klasszikus és kortárs ego értelmezése” című csütörtökön nyíló kiállításon.

A Magyarországi Volksbank Istenhegyi úti galériájában nyíló tárlat klasszikus és kortárs értelmezéseken keresztül egyfajta szellemi játékra hívja a látogatót – mondta el az FN-nek Bretus Imre, a tárlat kurátora. A játék célja a szembesítés: az én újragondolása. A kiállításra felkért kortárs alkotók személyes és művészi válaszokat adnak a kérdésre. A klasszikus alkotók gondolatai és képei pedig arról is szónak, hogy az én, az ego hogyan érhető tetten a magyar festészetben.

Azt az utat követhetjük végig a tárlaton, hogyan lett a XIX. századi, a tájban statisztaként, esetleg mitológiai alakként, vagy heroikus hősként ábrázolt figurából mára egy teljesen más morális, szellemi, érzelmi és filozófiai alapon nyugvó személyiség. Mit kezd a kortárs művészet az Ego, a figuralitás kérdésével, hogyan viszonyul hozzá, hová helyezi a személyiség értelmezésében a hangsúlyokat.

Kiderül, mi van ez ego mögött 1

A felkért kortárs alkotók kaptak két irodalmi támpontot. Az egyik a német irodalom egyik meghatározó szerzőjének Günter Grass-nak a Hagymahántás című regénye. Az idősödő szerző ebben a botrányt is kavart önéletrajzi könyvében a személyiségére rakódó rétegeket, torzításokat, ki nem mondott egyéni és történelmi igazságokat/hazugságokat, mint hagymahéjakat hámozza le a személyiségéről, egójáról. A megkapó és őszinte kitárulkozás következményeként egy mély, érző, összetett jelentéstartalmat és bonyolult történelmi és személyiségjegyeket hordozó figurát találunk minden esendőségével együtt.

A másik támpont Hamvas Béla Karnevál című regénye volt. Ebben a könyvben a szerző zavarba ejtő összefüggésekben karneváli személyiségmaszkok tömegét sorakozatja fel, természetesen leplezetlen kíméletlenséggel.

A tárlaton több különleges munka is kiállításra kerül. Ilyen Anna Margit eddig még soha nem látható magángyűjteményben lappangó festménye, vagy az idei Velencei Biennálé magyar pavilonjában is kiállító, az Egyesült Államokban élő Louise McCagg installációja. A klasszikus alkotók közül kiemelkedik a tárlat két nyitóképe, id. Markó Károly és Ferenczy Károly egy-egy alkotása.

A kiállítás 29 alkotója által teremtett enteriőr, 29 atipikus/tipikus énkép, önkép, test és ego értelmezés. Arc és álarc. Íme az ember, vajon melyik az igaz?

A kiállítás a Magyarországi Volksbank Zrt. „Érték, Művészet, Mecenatúra” művészettámogatási programjának keretében látható a bank Istenhegyi úti galériájában – 1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A – 2009. november 26. és 2010. február 20. között.

A kiállításon szereplő alkotók: Anna Margit, Csók István, Ferenczy Károly, id. Markó Károly, Iványi-Grünwald Béla, Jándi Dávid, Kondor Béla, Patkó Károly, Rippl-Rónai József, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Vörös Géza, Aknay János, Eike, Fabricius Anna, Hohner Katalin, Kemény Judit, Kiss Márta, Lengyel András, Lóránt János Demeter, Lugosi Lugo László, Mátrai Erik, Louise McCagg, Moizer Zsuzsa, Rabóczky Judit Rita, Roskó Gábor, Szemadám György, Szépfalvi Ágnes és Szilágyi Lenke.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik