Eközben tanulhatunk, és önmagunkat is megismerjük.
Megállíthatatlanul terjed a virtualitás, ez vitathatatlan tény. Előnyei, hátrányai társadalmilag és földrajzilag eltérően, de határozottan körvonalazódnak. Egyeseket gyerekkortól célzottan segít, másokat elmagányosít, agresszívvá tesz, és tudásban is megrekeszt. Létezik a játszó szemével nézett lövöldözős FPS (first person shooter), stratégiai háborúskodós RTS (real time strategy), sokszereplős MMORPG (massively multiplayer online role playing game) játék, de vannak szelídebb oktató játékok, amelyekben lehetünk multinacionális cégvezetők, híres fizikusok is akár.
NEM CSAK LŐNEK
A szimulációs piacon sok a harcászati játék. Valójában a legrégebben játszott, legelterjedtebbek – a go és a sakk – is hadászati alapúak. A tréningek képesség- és készségfejlesztő céllal gyúrják össze a gazdasági életben használt szimulációkat (tőzsde, versenypiac, készletgazdálkodás) és a kiképzésre létrejött, oktatásban alkalmazott lehetőségeket. Mivel a mikro- és makrogazdasági környezet működését sok tényező határozza meg, a művészet az – ettől függ a szimulációs hatékonyság –, hogy a program képes-e a legfontosabb tényezőket és azok viszonyát jól modellezni. Éppen ezért a minőségi, összetett szimulációk piaci megjelenését többéves fejlesztőmunka, tesztelés előzi meg, így a programok ára sokszor igen magas. A magyar fejlesztésű programokban viszont még nem nagyon bízik a hazai piac.
Az első szimulációs játék témájú publikációk az 1960-as években jelentek meg, s már akkor felhívták a figyelmet a módszerben rejlő képzési lehetőségekre. E játékok azután 1970-től már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is teret hódítottak, több tudományterületre betörve. Itthon a kilencvenes évek elején jelentek meg (LUDUS, Kalypso). Hátrányuk az általánosítás és a leegyszerűsítés, ami másrészt előny is, mert a lényegre koncentrálva mutatják be a modellezett üzletág és piac kritikus pontjait, összefüggéseit. Héder Sándor a Forlong – Szervezeti Tanulást Fejlesztő Bt. ügyvezetője szerint az egyszerűbb, mini szimulációs játék – mint például a Leszállópályák (alkatrészekből kell építeni) – tréningtermi körülmények között is lebonyolítható. Segítségével az életből vett szituációk (projektfeladat tervezése, végrehajtása) modellálhatók. Komplex, saját fejlesztésű programjuk A tenger urai – ebben a résztvevők halászati cégeket alakítva igyekeznek profitot termelni – a Pécsi Tudományegyetem ökomarketing tantárgyába építve a környezettudatos magatartást fejleszti.
Az üzleti szimulációs játékok menete
A résztvevők csapatokat alkotnak.
Felveszik a szimulált helyzet, gazdasági egység vezetőinek szerepét.
Elemzésre kényszerülnek.
Döntéseket hoznak.
Döntéseiket a többi csapat döntéseivel együtt értékelik, ezekre pedig
újabb elemzések utáni döntésekkel reagálnak, és így tovább.
A végső cél többnyire az adott helyzet eredményes megoldása, vagy egy
gazdasági egység sikeresebbé tétele – mégpedig a legjobban a részt vevő
csapatok közül.
Egy definíció
A játékelmélettel foglalkozó Martin Shubik szerint a szimuláció egy
rendszer vagy szervezet másik rendszerre vagy szervezetre való
leképezése oly módon, hogy tartalmazza az eredeti rendszer lényeges
működési elemeit.
BŐSÉGES VÁLASZTÉK
Egy üzleti szimulációs portfólió témaköre változatos skálát mutat (logisztika, vállalatirányítás, csapatépítés, projektmenedzsment, sales, marketing stb.). Időtartamuk terjedhet a félnapostól az akár három napot is meghaladóig. Lehetnek táblán játszódóak (board based), illetve kártyajátékok, részben vagy teljesen számítógépesített játékok, amelyeket blokkban vagy periódusokban bonyolítanak. Vannak vállalat- és isten-szimulációk, illetve egyszemélyes játékok. Előnyük az időkésleltetéssel megjelenő hatások és a sokszereplős viselkedés egymásra és az egészre gyakorolt hatásának modellezése. Ugyanaz a program több célra is használható, ha a tréner a történések levonható következtetéseit a megbízó által előzetesen ismertetett igények szerint irányítja, rendszerezi. Az irányított gazdálkodó játékokat emberek játsszák egymás ellen szoftver segítségével. A táblaalapú szimulációkban a résztvevők szeme előtt zajlik minden történés. A pénz, a készletek, a humánerőforrás mozgása, esetleg a gyártósor fejlesztése a résztvevők tábláin történik, és az üzleti eredményességet jelentő számok a játékosok által papírra leírt műveletek eredményeként jelennek meg. Így senkiben sem marad kérdés a szimuláció történéseinek összefüggéseivel kapcsolatban, a résztvevők tisztán a saját döntéseikkel szembesülnek, azok minden hatásával és következményével egyetemben.
A résztvevők általában az első tréningnap végén már érzik, hogy a játék szó a program élvezetes kialakítására vonatkozik, s nem a szimuláció során végzett kemény munkára. „Nem ritka, hogy az emberek a szimuláció végére kimerülnek, vagy a szimuláció második napjának reggelén azt mesélik, még álmukban is a szimulációban szereplő problémákkal foglalkoztak” – mondja Illanicz Béla, a ConAction ügyvezetője. Cégük a társasjáték-alapú üzleti szimulációk forgalmazása mellett döntött, amikor a Celemi partnerei lett. A diákoknak fejlesztett Consumergoods midiben 5 vállalat 3 szegmensbe tartozó fogyasztási cikkel versenyez azonos piacon. A termelés megfelelő létszámú, bérezésű személyzetet, nyersanyagot, gépeket igényel, az előállított árut értékesítési képviselők adják el kiskereskedelmi csatornákon. Menedzselni kell továbbá a pénzügyeket, a kommunikációt a fogyasztókkal, dönteni kell árról, reklámozásra fordított összegről. Hasonló alapú a két, két és fél napos Celemi Decision Base és a Management and Simulation Exercise (MESE) is. A Factory „Pénzügy nem pénzügyeseknek” szimulációjában nem gazdasági területről érkezettek készítenek beszámolókat (cash-flow, mérleg), megismerik a legfontosabb gazdasági mutatókat, számítási metódusukat, belátnak a gazdasági döntések mögé, akárcsak a Celemi Apples & Oranges 6–8 órás programjában.
A csapatépítő szimulációk az ősmagyar lelkülettől Arthur király kerekasztalán át a Közös valuta elnevezésű játékig és a paintballig terjednek. A Studio 8 és az ActionCOACH Versenyelőny című játéka vállalatvezetési szimulátor dinamikus környezetben, míg a Celemi Cayenne projektszimulátor, amelyben a résztvevők olyan projekt újragondolásán dolgoznak, amely nem járt sikerrel. A Big Biz Tycoonban kezdetben egy kis cég vezérigazgatójaként építünk vállalatot, felügyelve a kutatást és fejlesztést, a terjesztést és reklámozást, a pénzügyi tranzakciót, illetve a munkahely létrehozását (személyzet, irodai berendezés kiválasztása).
MIRE JÓK?
Az üzleti szimulációk új eszközként arra alapoznak, hogy a tanulás hatékonyabb, ha az olvasott és hallott információk aktív cselekvéssel párosulnak. „Az ilyen játékot forgalomba hozatal előtt körültekintően kell kipróbálni, hogy alkalmazható-e hazai viszonyokra, könnyű-e a felhasználhatósága, van-e valós oktatási előnye” – mondja Mogyoróssy Szabolcs üzletágvezető, tréner a Human Telex Consulting Kft.-től. Ahány nemzet, annyi stílus és forma, így csak nagyon sok típusból lehet kiválasztani a legjobbat. Külföldön nagyobb számban, itthon óvatosabban használják ezeket. De már észrevehetően egyre többen színesítik szimulációs játékokkal programjaikat, felismerve hatékonyságukat, energizáló és rögzítő hatásukat. Fontos a játékok előzetes, alapos tanulmányozása, a testre szabás, és a levezetéshez mindenképpen felkészült és tapasztalt személy szükséges.
A mai magyar oktatás komoly problémája, hogy a lexikális tudás mellett nem fordít elég hangsúlyt a gyakorlat megszerzésére. Pedig a lexikai tudás értéke egyre csökken, ezért – bár mindenre természetesen nem szolgál megoldásként – feltétlenül hasznos eszköz az üzleti szimulációs tréning.
