Élet-Stílus

Ki nyeri az irodalmi Nobelt?

admin
admin

2009. 10. 06. 06:30

Már tudjuk az orvosi Nobel-díjasok nevét, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, pénteken a Nobel-békedíjas nevét teszik közzé Stockholmban. A találgatások minden évben az irodalmi kitüntetés kapcsán indulnak el a leginkább. A fogadóirodák idén Ámosz Ozt tartják csütörtökön a befutónak.

2009-ben is olyan szerzők neve merül fel leginkább az irodalmi Nobel várományosaként, akik már évek óta esélyesnek számítanak. Az egyik legnagyobb internetes fogadóoldalon, a Landsbroke-on az izraeli Ámosz Ozra 4 az 1-es arányban lehet fogadni, a legesélyesebbnek tartott írók sorában a második helyet holtversenyben az algériai Assia Djebar és az amerikai Joyce Carol Oates foglalja el, 5:1-es téttel. A fogadóirodák listái csak tájékoztatásul szolgálhatnak vagy még inkább egyfajta játéknak, a legritkább esetben találják el pontosan a befutót. A novelláiban a modern Izrael mindennapjait bemutató, és évtizedek óta az izraeli békemozgalmat támogató Oznak például tavaly is sokak favoritja volt, ám akkor végül a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio kapta a rangos elismerést.

Kié lesz a díj? (Oz, Oates, Roth, Djebar)

Kié lesz a díj? (Oz, Oates, Roth, Djebar)

Évek óta felmerül – ugyan nem a legesélyesebbek között – Milan Kundera neve is, idén 50 az 1-hez lehet fogadni a Magyarországon is népszerű cseh származású íróra. Sokkal nagyobb az esélye a tavaly is a listára került rockzenész-énekes-költőnek, Bob Dylannek (15:1), vagy a japán Haruki Murakaminak (9:1). A lista végén több hazánkban is ismert író található, például Umberto Eco és E.L Doctorow (66:1), valamint Salman Rushdie (80:1). A magyarul is hozzáférhető Unibeten viszont Oates áll az élen (5:1), s csak második Oz (7,5:1). Ezen a helyen viszont Bob Dylant sokkal esélyesebbnek gondolják, 10 az 1-hez lehet fogadni rá.

Befut végre Amerika?

A Ladbrokes-listája (hétfőn)

Amos Oz (4/1)
Assia Djebar (5/1)
Joyce Carol Oates (5/1)
Philip Roth (7/1)
Adonis (8/1)
Antonio Tabucchi (9/1)
Claudio Magris (9/1)
Haruki Murakami (9/1)
Herta Müller (9/1)
Luis Goytisolo (9/1)
Thomas Pynchon (9/1)

Idén újra az az egyik legnagyobb kérdés, hogy megkapja-e végre amerikai író a díjat. Tavaly ugyanis nagy vihart kavart Horace Engdahl, a Svéd Királyi Akadémia akkori főtitkára az európai irodalomnak az amerikaival szembeni „felsőbbrendűségét” bizonygató nézeteivel. Az irodalomtudós kijelentése miatt végül lemondott tisztségéről, de továbbra is tagja maradt az akadémia 18 tagú elnökségének. Oates mellett a díjra esélyes amerikai szerzők közül Philip Rothra 7:1, Thomas Pynchonra 9:1 arányban lehet fogadni. Az utolsó amerikai irodalmi Nobel-díjas Toni Morrison volt, aki 1993-ban vehette át az anyagi szempontból sem elhanyagolható díjat. Tízmillió svéd koronát (azaz 261 millió forintot) kap kézhez a szerencsés nyertes.

Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a szerzőnek adják át a díjat, „aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. A díjat Nobel akarata szerint a Svéd Akadémia ítéli oda, amelyet kezdettől fogva számos kritika ért a döntései miatt. A bírálatok részben arra vonatkoztak, hogy egyes kiemelkedő szerzők soha nem kapták meg a kitüntetést, míg a díjra kevésbé érdemes társaik átvehették azt.

Politikai bírálatok

A Unibet-listája
(hétfőn)

Joyce Carol Oates (1/5)
Amos Oz (7,5/1)
Ismail Kadare (8/1)
Assia Djebar (8/1)
Luis Goytisol (9/1)
Philip Roth (10/1)
Bob Dylan (10/1)
Claudio Magris (12/1)
Haruki Murakami (12/1)
Antoni Tabucchi (14/1)

A kritikusok – noha a Nobel-bizottság még 1914-ben kinyilvánította az „irodalmi semlegesség elvét” – több kitüntetés mögött politikai megfontolásokat és érdekeket feltételeznek. A finn Frans Eemil Sillanpää 1939-es kitüntetését például az elemzők a Szovjetunió által fenyegetett Finnország melletti kiállásként értékelték. Az először 1946-ban jelölt Winston Churchillnek a bírálatok miatt végül csak 1953-ban ítélték oda a díjat, de a döntés még így is sok hullámot vetett. Szintén ellenállás előzte meg Solohov és Hemingway díjazását. A fasizmussal szimpatizáló Ezra Pound kitüntetését pedig számos fórumon elutasították.

Szolzsenyicin kitüntetése után a TASZSZ azt írta, hogy a svéd akadémia „hagyja, hogy méltatlan játékot űzzenek vele”, így politikai spekulációk célpontjává válhat. Egyes esetekben az akadémiát azzal vádolták, hogy belpolitikai ügyekbe avatkozott; ez történt Heinrich Böll vagy Odisszeasz Elitisz esetében. 2000-ben pedig a Kínai Kommunista Párt rendkívüli ülésen tájékoztatta a kultúra és propaganda illetékeseit, hogy Gao Xingjian Nobel-díja egyike a közelmúlt „öt Kína-ellenes lépésének”.

Hét éve egy magyar nyert

A legutóbbi időkben Harold Pinter és Orhan Pamuk díjazása kapcsán merültek fel olyan vélemények, hogy a döntőbizottság nem (vagy nem kizárólag) az alkotó által teremtett művészi értéket méltányolta, hanem figyelembe vette az író politikai állásfoglalását – Pinter esetében az iraki háború elleni fellépését, Pamuk esetében az örmény népirtásra vonatkozó nyilatkozatait. Az akadémia döntése korántsem mentes a belső vitáktól; az utóbbi időkben arra is volt példa, hogy egyes akadémiai tagok kilépésükkel demonstráltak a szerintük helytelen döntés ellen – ez történt 1989-ben Salman Rushdie mellőzése miatt, illetve Elfriede Jelinek 2004-es kitüntetését követően. A magyarok 2002-ben büszkélkedhettek legutóbb, amikor Kertész Imre kapott irodalmi Nobelt.

A hivatalos bejelentés csütörtökön esedékes, addig csak találgathatunk. A díjakat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.