A lengyel fővárosban a belvárosi Poniatowski híd rekonstrukciójának idejére építettek utászhidat. Az átkelőt 1985 tavaszán mindössze száz nap alatt rakta össze a hadsereg, és eredetileg nem egészen két évig kellett volna állnia. Ám annyira bevált, hogy csak 15 év múltán, 2000 szeptemberében bontották szét.
Az ideiglenes hídon irányonként kétszer két szűk sáv volt, amelyeken csak személyautók fértek el, maximum 40 kilométeres sebességgel haladva.
A Népszabadság cikke arról is ír: az ideiglenes hídszerkezetek közös jellemzője, hogy előre gyártott, könnyen összeszerelhető és szétbontható, ismétlődő elemekből állnak. Az utászhíd egyik előnye, hogy – mivel a lábait magasabbra lehet építeni – szétbontás nélkül is képes a hajók átbocsátására. Másik hasznos tulajdonsága az olcsó működtetés: mivel nem kell állandóan szét-, illetve összeszerelni, az üzemeltetéséhez nincs szükség nagy létszámú személyzetre. További pozitívum az alacsony ár: a szerkezet előre gyártott, összecsavarozható elemekből áll, amelyeket – egyben vagy részletekben – későbbi híd- vagy felüljáró-építkezéseknél is fel lehet használni.
