Élet-Stílus

Zöld felső

admin
admin

2009. 03. 31. 08:00

A passzívházak építése nemcsak a benne lakók pénztárcáját, hanem a környezetet is kíméli.

Mínusz tíz fokban fűtés nélkül is csak 13 fokra hűlt le a levegő abban a nemrég felépült, szadai családi házban, amely a napokban passzívház-minősítést kapott. A tanúsítványt egy nemzetközileg elismert, német szervezet (a darmstadti Passivhaus Institut) adja különlegesen jól szigetelt, energiatakarékos házaknak. A feltételek olyan szigorúak, hogy a világon hozzávetőlegesen tizenötezer ilyen épületből csak ezer „ment át” a vizsgán – köztük most egy magyarországi ház is.

Fotó: Szécsi István

Fotók: Szécsi István

Szelíd energia cseppenként
A passzívházaknál nagyon fontos a megfelelő tájolás a szél és a napsütés miatt, a falakra a hagyományosnál jóval vastagabb, akár 20–30 cm szigetelés is kerül, és a különlegesen jól záró – s meglehetősen drága – nyílászárók miatt (sokszor háromrétegű ablakok) gépi szellőztetőrendszerre is szükség van. Az eredmény: nincsenek radiátorok, nem húznak az ablakok, pormentes a levegő – állítják a technológia szélesebb körű használatát támogatók. Fűtésre azért szükség van: ez lehet például fahulladékból előállított, környezetbarát pellettüzelésű kandalló, amely háromszáz kilónyi tüzelőből biztosíthatja egy passzívház egész éves fűtés- és melegvíz-szükségletét. Bár az energiatakarékos működéshez szükséges jó minőségű anyagok, eszközök sokba kerülnek, a szadai passzívház négyzetméterenkénti 230 000 forintos építési költsége nem számít egy hagyományos módon épült házhoz képest kiugróan drágának. Ráadásul – állítják a tervezők, építők és a tulajdonos egyhangúlag – néhány éven belül meg is térül a pluszköltség a fűtés (és hűtés) költségén. Az ilyen épületekben ugyanis külön légkondicionálóra sincs szükség: a hőcserés szellőzőrendszer a talajon keresztül vezetett csövön fújja ki és be a levegőt, amely így télen jóval melegebb, nyáron pedig hűvösebb, mint a kinti. „Egy passzívház olyan, mintha az épületre télen télikabátot, nyáron napszemüveget adnánk” – fogalmaz a szadai ház tervezője, Szekér László építészmérnök, a Magyar Építőművészek Szövetségének „megújuló források” munkacsoportjának vezetője. Jó lenne, ha Magyarországon 2020-ra minden új ház ilyen technológiával épülne – tette hozzá. Az építész szerint főként az információhiány az oka, hogy nem terjedt el szélesebb körben az ilyen típusú építkezés: szerinte az építészeti szakemberek képzése során még mindig nem kap elég hangsúlyt a fenntarthatóság, sok helyen csak fakultatív tantárgy keretében kerül szóba a téma. Pedig a különbség jelentős és pénztárcába vágó: egy passzívház energiafogyasztásánál egy átlagos mai ház tízszer, míg egy régebbi építésű épület akár hússzor több energiát használ. Egy passzívház nem is kaphatja meg a minősítést, ha fűtésre, hűtésre egy évben többet használ 15 kw/h/nm-nél. A nulla energiafogyasztású – úgynevezett autonóm házként való – működésre is képes Kőröshegyi Hídmérnökség épületét is tervező Szekér László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet a fosszilis energiaforrásokat egyik napról a másikra megújulókkal pótolni a mai energiapazarló életmód mellett: ehhez szemlélet- és életmódváltás lenne szükséges. „A szelíd energiákat – mint a nap- vagy szélenergia – cseppenként lehet összegyűjteni, ezek eredményes használata csak a mainál jóval nagyobb energiahatékonyság mellett lehetséges.”

A régi sem akadály
Régi épületeket is lehetséges passzívházzá alakítani – mondja Béleczki Attila, a több mint harminc, minősítés nélküli „majdnem passzívházat” kivitelező Bauland Kft. ügyvezetője, aki maga is ilyen épületben lakik. Meglévő épület átalakításakor a nyílászárók cseréje és a szigetelés az első lépés, majd a szellőztetőrendszer beépítése. Ez utóbbi költsége néhány tízezer forinttól akár másfél millióig terjedhet. Béleczki egyébként nem kedveli a szerinte túlságosan is divatos „passzívház” kifejezést, mint mondta: „célozzuk meg inkább egy jó, energiatudatos ház építését tizedannyi fűtésszámlával – ez már jó eredmény”.

Passzívház-technológiával újítottak fel – európai uniós támogatással, német és osztrák partnerekkel közösen – dunaújvárosi panellakásokat a Solanova-mintaprojekt keretében néhány éve: lakásonként hozzávetőlegesen négymillió forintból alakították át az épületet passzívház-technológiával. Háromrétegű ablakok, pluszszigetelés és zöldtető került a házra, ráadásul a földszinti üzletsor fölött napkollektorelemek szolgálnak árnyékolóként. Egy másik, hasonló átalakítás viszont kis híján rosszul végződött – mesélte Boros Károly magasépítő üzemmérnök. Passzívház-technológiával építették be energiatudatos módon egy társasház tetőterét, és annyira sikeres volt az eljárás, hogy a tetőtérbe költözők 20–30 százalékkal kevesebb rezsit fizettek. Ezzel felkeltették a többi lakó gyanakvását, s az új lakóknak bíróságon kellett bizonyítaniuk, hogy nem lopják az energiát.

Az állam is támogatja?
Magyarország a rosszul szigetelt házak országa: elavultak a nyílászáróink, rosszul szigeteltek a falak, 50 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak megépítve házaink – állítja nem egy radikális környezetvédő szervezet, hanem a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) a tárca energiatakarékossági programját ismertető weboldalon. Évente több tízmilliárd forintra rúghat az az összeg, amit feleslegesen költünk fűtésre, pedig korszerű technológiával akár harmadával, negye¬dével is csökkenthető a fűtésszámla.
2000 óta állami támogatásra lehet pályázni az épületek, lakások energiatakarékosabbá tételéhez: vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel formájában. Az idei pályázatot még nem írták ki, egyelőre annyit tudni, hogy a pályázatra 3,1 milliárd forint lett elkülönítve. Tavaly 9002 pályázatból 5442 elfogadott igénylésre 3 105 000 forintnyi támogatást ítéltek oda – tájékoztatatott a KHEM kommunikációs osztálya.

Még csak a kezdet
Ugyanakkor több civilszervezet – köztük a Védegylet is – sürgeti az ország energiapolitikájának megújítását: ők az energiaellátás biztonságát nem új gáztározók építésével növelnék, hanem például a lakossági energiatakarékosság előmozdításával és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításával. A szervezet adatai szerint ugyanis egy átlagos magyar háztartás majd’ kétszer annyi fűtési energiát használ fel, mint egy osztrák. Egy másik környezetvédő szervezet, az Energia Klub tavaly decemberben nyilvánosságra hozott felmérése szerint annak ellenére, hogy a napkollektor-forgalmazók évi harmincszázalékos forgalomnövekedést könyvelhetnek el, az országban nem túl elterjedt ez az alternatív energiaforrás, pedig az elektromosenergia-felhasználás negyede (kb. 11,03 TWh) a háztartások számlájára írható. Magyarország – hozzávetőlegesen százezer négyzetméteren – összesen 3-400 kilowatt napenergiából származó energiatermelésre képes, míg Németország 4 millió kilowattot, de Csehország is több mint 3000 kilowattot termel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.