Élet-Stílus

„Az energia nem olyan termék, mint a tej vagy a kenyér”

admin
admin

2009. 03. 31. 08:00

Hónig Péter, a francia EdF-csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgató-helyettese szerint egyhamar nem fognak csökkenni az árak a lakossági energiapiacon.


Az Európai Unió arra kötelezte hazánkat, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási (HTM-) szerződéseket, mert ezek torzítják a versenyt. Ön szerint csökkenni fognak-e az áramárak a lakossági piacon a korlátok lebontásával?

Szerintem a piaci viszonyok fognak fokozottabban érvényesülni. Ez hozhat árcsökkenést, de drágulást is. Az unió határozata egyébként azt mondta ki, hogy a versenyt korlátozó, államilag támogatott árakat, nem pedig a HTM-eket kell megszüntetni. Ehhez képest a kormány erősebben reagált, amikor a törvény által azonnal felmondta a hosszú távú szerződéseket. Ráadásul a gazdasági világválság sok minden korábbi elvet felülír. Egyre nehezebb az új, rendkívül költséges erőművi berendezésekhez banki finanszírozást találni. Szinte lehetetlen piaci alapon, a termelt energia értékesítését hosszú távon garantáló megállapodások hiányában új erőműveket építeni, így a meglévő kapacitásokkal kell a továbbiakban is tervezni.

A költségek csökkentésére csak korlátozott eszközök maradtak a kezünkben. Ilyenek a működés javítása mind a termelésben, mind a kereskedelemben, illetve az energiatakarékosság és a hatékonyság ösztönzése a felhasználásban.

Az olcsó gáz korszakának valószínűleg örökre vége. Mintha a hazai fogyasztók fejében ez kevéssé tudatosulna – szemben Európával. Holott hatékony energiagazdálkodással akár 10–15 százalékos megtakarítást is el lehetne érni háztartásonként.

“Helytelen az energia egységárának piaci mérték alatti fenntartása, mert nem ösztönöz takarékoskodásra.” Fotó: Bakró Nagy Ferenc

Az olcsó gáz Magyarország számára már a rendszerváltással megszűnt. Ha Magyarországon valakinek magas a fűtésszámlája, az államtól, a politikától vár segítséget. Ő maga viszont nem igazán akar tenni hosszú távon az energia hatékonyabb felhasználásáért. Bécsben például a távfűtés díja magasabb, mint Budapesten, ugyanakkor a távhő felhasználása kétszer olyan hatékony. Így igaz a sokszor felhozott példa, hogy Bécsben kevesebbet fizetnek a távfűtésért, mint Budapesten. A jelentős megtakarítást jobb technológiákkal és takarékosabb szemlélettel érik el. Szerintem helytelen az energia egységárának piaci mérték alatti fenntartása, mert ez nem ösztönöz a takarékoskodásra. Minden erőnkkel a hatékony energiagazdálkodást kellene propagálnunk, és az alternatív energiaforrások felhasználását lenne célszerű támogatni.

Németországban például a lakások energiahatékony átalakítását közvetlenül támogatják adókedvezmény formájában. Ez nálunk miért nem járható út?

Névjegy

Hónig Péter a Budapesti Erőmű üzleti
vezérigazgató-helyettese. Korábban a Gazdasági Minisztérium helyettes
államtitkára, majd az ABB Hungary alelnöke volt. Ezt követően a
Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatói tisztjét látta el a privatizáció
lezárásáig, majd a Transelektro elnök-vezérigazgatójaként dolgozott.
Legutóbb a Malév igazgatóságának elnöke volt a légitársaság
privatizációjának lezárásáig. Nős, két gyermeke van. Budán élnek. A
cégvezető, ha csak teheti, BKV-val jár. Szabad idejében vitorlázik és
teniszezik.

Az adótámogatás egy módszer, de vannak más jó megoldások is. Nálunk a fejlesztések közvetlen támogatását biztosítják. Ennek értéke azonos a németországi megoldással abban az esetben, ha a felhasznált pénzmennyiség is ugyanaz. A két ország nemzeti jövedelmét összehasonlítva ezt nem tartom valószínűnek. Jelenleg nagyon drágák ezek a korszerű eszközök, és a viszonylag alacsony energiaárak mellett megtérülési idejük nagyon hosszú.

A növekvő energiaárak arra késztettek több európai államot, így hazánkat is, hogy politikai kontrollt vezessenek be az árak felett. Ez szintén gátolja a versenyt. Ön mit tenne a kormány helyében?

A háztartási fogyasztók esetében érvényes tarifákat a mindenkori kormány alapvetően politikai alapon számolja. Ez versenyidegen elem. Én azt gondolom, hogy akinek ma gondja van az energiaszámlák kifizetésével, annak más létfontosságú dolgok beszerzése is nehézségeket okoz. Elismerem, hogy sok alacsony jövedelmű ember él ma hazánkban, és nekik segítségre van szükségük. A szegénység nem a magas energiaárak, hanem az alacsony jövedelmek miatt következik be. A szociális gondokat pedig az erre szolgáló intézményrendszerben kell megoldani. Persze arra figyelni kell, hogy a támogatások az alapvető létszükségletek beszerzését szolgálják. Például erre adnak megoldást a kártyás villanyórák. Ha az energiahordozóért a fogyasztók nem fizetik meg a valós beszerzési és előállítási költségeket, akkor a különbözetet máshonnan kell előteremteni. Meg lehet persze rövidíteni az energetikai cégeket is, de ez hosszú távon nem engedhető meg egy olyan országban, ahol a külföldi befektetések nélkül nem tartható fenn a nemzetgazdasági egyensúly.

A technológiai feltételek folyamatos javításával törekszünk költségcsökkentéseket elérni. Fotó: Bakró Nagy Ferenc

A technológiai feltételek folyamatos javításával törekszünk költségcsökkentéseket elérni. Fotó: Bakró Nagy Ferenc

Az állam az energetikai ártámogatást csak a befolyó adókból tudja biztosítani. Tehát ha az energiaárakon keresztül támogatják az arra rászorulókat, akkor másra nem jut pénz. Esetleg nem tudnak felépíteni egy új iskolát, kórházat. Szerintem mindenképpen kisebb mértékű, de kiszámíthatóbb és hatékonyabb állami szabályozásra volna szükség.

Az unió szerint a magyar állam 2004 májusától napjainkig gyakorlatilag burkolt támogatást adott a magánkézben lévő áramcégeknek, amelyeknek ezt a pénzt vissza kell fizetniük az államnak. Milyen megoldási lehetőséget látnak a szereplők a támogatás visszafizetésére?

A legutóbbi számítások szerint egyik társaságnál sem tártak fel visszafizetendő állami támogatási összegeket. Legalábbis informálisan úgy tudjuk, hogy a Magyar Energia Hivatal vizsgálata ezt állapította meg. A kérdés kapcsán szeretnék emlékeztetni arra, hogy a hosszú távú szerződések főként a magyar energiaszektor privatizációja előtt születtek azzal a céllal, hogy az eladásra felkínált vállalatok értéke magasabb legyen. Az ebből származó többletbevételt az állam tette zsebre. Ezt a tényt a vizsgálattal kapcsolatos határozat is megemlíti, de értékelésére nem került sor. Ráadásul a cégek arra is kötelezettségeket vállaltak, hogy komoly fejlesztéseket hajtanak végre.

Jelenleg is folynak a HTM-ek felbontását követő állapotok rendezéséről szóló tárgyalások. Várjuk a kormány végrehajtási rendeleteinek szövegét. Nagy kérdés az elszámolás mikéntje. A törvény szerint, ha a cégek által szerződésben vállalt hatékonyságjavító fejlesztések meg nem térült beruházási összege nagyobb, mint amekkora az állami támogatás becsült értéke, úgy nem kell semmit visszafizetni. A törvény ugyanakkor kizárja a meg nem térült beruházási összeg visszaigénylését, ami nem tekinthető barátságos lépésnek a befektetők felé.

A Budapesti Erőmű (BERT) erőművei a főváros 240 ezer távfűtéses lakásából 165 ezer számára biztosítják a hőt. Hogyan tudják fenntartani a vállalat folyamatos működését a szerződések nélkül, és sikerült-e rendeznie a cégnek a HTM-ek felbontásából eredő, mintegy 83 milliárd forintos, befagyott költségét?

A HTM-ek felbontása után piaci alapú kereskedelmi szerződések alapján, illetve a környezet szempontjából előnyös technológiánkat támogató rendelet alapján értékesítjük a villamos energiát. A Főtávval továbbra is a meglévő, hosszú távú szerződések szerint kereskedünk. Ezen a téren törekszünk a technológiai feltételek folyamatos javításával költségcsökkentéseket elérni. Az ebből származó előnyöket a piac megőrzése céljából megosztjuk a fogyasztókkal.
A befagyott költségek rendezéséről még folynak a tárgyalások. A kérdés megnyugtató rendezése fontos a minél kedvezőbb pénzügyi feltételek megőrzéséhez.

Van olyan vélemény is, miszerint ha a BERT rá tudja kényszeríteni a Főtávra a magasabb árakat, akkor a lakosság adja majd össze azokat a milliárdokat a fűtésdíjakban, amelyeket neki ma az MVM-mel meglévő, hosszú távú szerződések biztosítanak. Nyugtasson meg, hogy valójában nem ez történik!

A Főtávval a több éve fennálló keretszerződések szerint kereskedünk. Ezek rögzítik az árakat. Emelésről csak a gáz árának növekedése esetén és azzal arányosan lehet szó, tehát rendkívüli árváltoztatás egyéb okból nem következhet be. A szerződések módosítását pedig nem tervezzük kezdeményezni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.