Változtak a szabályok

A munkáltatói felmondás mindkét fél számára nehéz, még ideális, emberséget ismerő esetben is. Ha azonban valaki úgy érzi, jogai, érdekei sérültek, munkaügyi bírósághoz fordul. Leggyakoribb téma a munkaviszony megszüntetése, a munkabér és egyéb anyagi juttatások, illetve a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata.

Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának honlapján található statisztika szerint 2007-ben a munkaügyi bíróság befejezett peres ügyeinek száma 27 206 volt. A helyi bíróságokon folyamatban maradt munkaügyi peres ügyek száma pedig meghaladja a 13 ezret. Összességében egyelőre a munkavállalók nyerik az ügyek közel 60 százalékát.

Sokan pereskednek munkáltatójukkal. Elmaradt pótlékaikért pereltek a tűzoltók, a legcsekélyebb formai hibát megtalálva fordultak bírósághoz egyes közszolgáltatók, üzemek egyik napról a másikra leépített szakemberei, vezetői.

Felek és költségek
Február eleje óta egy-egy vesztes munkaügyi per tetemes veszteséggel is zárulhat a perlekedő munkavállaló számára (kivéve a társadalombiztosítási pereket), mert a február 6-ai dátumtól induló munkaügyi perek tárgyiköltség-feljegyzésesek. Ez azt jelenti, hogy a per befejezésekor (nem előre!) bizony elszámolást végeznek, és az illetéket (ez a pertárgyérték 6 százaléka), a költségeket utólag kell leróniuk a feleknek. Erről a bíróság rendelkezik nyertesség és vesztés arányában. Így, ha a munkavállaló a pervesztes, akkor a munkáltatónál felmerült képviseleti költség (a pertárgyérték 5 százaléka+áfa) mellett az illetéket és a perben felmerült egyéb költségeket is neki kell állnia (szakértői díj, iratok hitelesítése).

Az új szabályok nemcsak akkor élnek, ha a munkavállaló indítja a pert, hanem akkor is, ha a munkáltató a felperes. Akik szociális helyzetükre, jövedelmi viszonyukra való tekintettel rászorulnak, azoknak továbbra is lehetőségük van költségmentesen pereskedni, de csak személyes költségmentességi kérelem után.

Ezt a bíróság engedélyezi is, ha a fél és a vele együtt élő házastárs jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 28 500 forint), és nincs vagyona az életszükségleti berendezéseken kívül. (2008. január 1-je után indult perekben a bíróság már nem rendelhet ki pártfogó ügyvédet, ezt is külön kérni kell.)

A legtöbb érdekvédő értetlenül áll a változások előtt, és a megfelelő fórumokat keresi a „fellebbezéshez”. A cégek általában céltartalékot képeznek a munkaügyi peres ügyekre, ha ezek peren kívül rendeződnek, akkor később felszabadítják a lekötött összeget. Lehet, hogy mostantól magánemberként is így kellene eljárnunk?

A munkáltató mint felperes
„A munkáltatók általában akkor szoktak pert indítani, ha a munkavállaló kárt okozott munkavégzése során vagy azzal összefüggésben, és ezt nem ismeri el” – mondja dr. Sipos Réka ügyvéd. A legtöbb munkavállaló úgy gondolja, nincs megfelelő anyagi háttere ahhoz, hogy munkaügyi pereskedéskor ügyvédhez forduljon. Így, ha valaki úgy dönt, akár saját magát is képviselheti. Ilyenkor a bíróság kérésre tájékoztatja a jogokról és kötelezettségekről, sőt a kereset benyújtásához ingyenes segítséget nyújt panaszirodájában. De a tapasztalatok szerint általában mind a két fél jogi képviselőt hatalmaz meg perbeli képviseletére. A munkaügyi per sajátossága, hogy munkaügyi bíróságok külön feladatát képezve kizárólag munkaviszonyból eredő jogok érvényesíthetők, ezen túl viszont a polgáriper-rendtartás általános szabályai érvényesülnek.

A kevésbé képzett dolgozók nincsenek tisztában azzal, milyen jogaik vannak, így amikor szembetalálják magukat a munkáltató képzett jogászával, megijednek. Sok esetben az is gond, hogy bizonyos dolgokat csak volt kollégák tudnának bizonyítani, ők pedig, akármennyire jóban vannak is a pereskedővel, féltik munkahelyüket, ezért nem nyilatkoznak.

A személyes kapcsolatra épülő vagy internetes, ingyenes jogsegélyszolgálatok szerepe is megnőtt az utóbbi időben. Ezek a fórumok azonban csak tanácsot adnak, nem képviselik az ügyfelet az eljárásban. Nagy előnyük, hogy vannak munkajogra specializálódott segélyszolgálatok, nem szükséges a személyes ügyintézés, és megmarad a segítséget kérő anonimitása.

„Általánosságban elmondható, a magyarok nem ismerik kellőképpen jogaikat. Ügyvédhez, munkaügyi bírósághoz akkor fordulnak, amikor a munkaviszony már megszűnt, s ennek módjával, elszámolásával nem értenek egyet” – mondja Balázs Péter szociális munkával foglalkozó szakember. Megkülönböztetés miatt még ennél is kevesebben perelnek, noha a munka világa hemzseg az ilyenektől. Segítséget az Egyenlő Bánásmód Hatóság adhat, még akkor is, ha a munkaadó jóval kedvezőbb helyzetben várhatja a per kimenete¬lét, mert a bizonyítás nehéz.

Vitarendezéshez a kilencvenes évek elejétől igénybe vehető az úgynevezett közvetítői eljárás, a mediáció is, amikor a szemben álló felek a mediátor, tehát egy harmadik, független személy közreműködésével próbálják megoldani konfliktusukat. Az eljárás jellemzője az önkéntesség, a bizalom, a gyorsaság és a költségkímélés.

A közvetítő igénybevételét nemcsak jogszabályok támogatják. Keresetindításkor a felperes köteles bejelenteni, volt-e közvetítői eljárás, szüneteltetés is lehet egyezségkötés érdekében, a bíróság pedig bármikor megkísérelheti egyezség létrehozását.

De lehet fordulni segítségért a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz, a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testülethez, a kamarai békéltető testületekhez. Továbbá 2000-ben egészségügyi, 2003-ban közbeszerzési területen is elindult a mediáció. 2002-ben törvény, 2003-ban közvetítői névjegyzék született.

Kezdődhet a pereskedés?
„Egy ügy elvállalásakor a rendelkezésemre álló adatok alapján igyekszem tájékoztatni a hozzám fordulót a jogi helyzetről, a bizonyítandó tényekről és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekről – mondja dr. Kováts Sebestyén ügyvéd. – Nem szoktam tanácsolni a pert, ha a pereskedni kívánó fél állítását előreláthatólag nem lehet bizonyítani, vagy a perbeli követelés jogalapja hiányzik.”

A perindítás a bíróság által alkalmasnak talált keresetlevéllel indul, melyben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, az alapul szolgáló tényeket, bizonyítékokat. Kifogástalan keresetlevél esetén legkésőbb a beérkezésétől számított 15 napon belül tárgyalást tűznek ki.

Az első szakasz egyeztetéssel kezdődik. Ha ez eredménytelen, a bíróság megtartja a tárgyalást. (Nem kötelező a perbeli egyeztetés a dolgozó fegyelmi felelőssége alapján indult munkaügyi perben.)
A bizonyítási eljárás befejeztével a bíróság ítélettel határoz. Az első fokon meghozott ítélet ellen lehet fellebbezni (eggyel több példányban, mint ahány ügyfél a perben szerepelt) a munkaügyi bíróság székhelye szerinti megyei bírósághoz.

A másodfokú ítélet jogerős és végrehajtható, de bizonyos feltételek esetén felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. Jogszabálysértésre hivatkozva kérni lehet a Legfelsőbb Bíróságtól a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén harminc nap elteltével igazolásnak már akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.