Élet-Stílus

Víz felett repülő hajók

Úgy néz ki, mint a repülőgép, a vízzel csupán fel és leszálláskor van dolga, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet besorolása szerint mégis hajónak számít. A párnahatás-repülőgép vagy ekranoplan pár méterrel a víz felett suhanva a hagyományos repülőgéphez képest feleannyi üzemanyaggal képes többtonnányi rakományt szállítani.

Az oroszok már a hatvanas években megépítették a párnahatás-repülőgép prototípusát, igaz, azóta sem sikerült forgalomba állítani egyet sem.

Az amerikai repülőgépgyár, a Boeing öt évvel ezelőtt készítette el „Pelican” elnevezésű gépét, amely a hagyományos repülőgépek és a párnahatás-repülők előnyeit ötvözve képes volt a víz felszíne felett közvetlenül repülni, de a többezer méter magasságot is minden gond nélkül elérte.

A sorban következő a rostocki Meerestechnik Engineering GmbH, amely tavaly decemberben mutatta be Seafalcon nevű járművét. A repülő egyelőre csak nyolc utas szállítására alkalmas, de további fejlesztések révén a német cég azt tervezi, hogy teher- illetve utasszállító géptípust is épít.



Víz felett repülő hajók 1

A Meerestechnik Seafalcon-ja


Alig két méterrel a víz felett

Jelenleg a Sanghaji Egyetem munkatársai kísérleteznek azzal, hogy miként állítsanak elő olyan párnahatás-repülőket, amelyek többszáz tonna rakománnyal is könnyedén elboldogulnak.

A német Spiegel Online-nak Xu Zhengyu professzor bizakodóan nyilatkozott: „Biztonsági szempontból a párnarepülő legalább olyan megbízható, mint egy hajó, ám akár hatszor gyorsabban képes átszelni az óceánt, mint a hagyományos vízijárművek.”

A kínai tudósok már kifejlesztettek egy olyan változatot, amely 4 tonnát bír szállítani 300 km/órás sebességgel, alig pár méterrel a víz felszín felett. A célkitűzések azonban még ambiciózusabbak: 2013-ig olyan gépet akarnak előállítani, amely 50 utas szállítására alkalmas, néhány évvel később pedig már olyan konstrukciót mutatnának be a nagyközönségnek, amely akár 400 tonnányi rakománnyal is megterhelhető.

A német Meerestechnik Engineering GmbH tervei is hasonlóan merészek: a cég várhatóan a következő évben rukkol elő egy 80 fős utasszállító ekranoplannal, amelyet Rostock környékén tesztelnek.

Az amerikai repülőgépgyártó, a Boeing pedig tulajdonképpen már öt évvel ezelőtt egy valódi monstrummal állt elő: a Pelican 1400 tonna rakománnyal is megküzd a tenger felett pár méterrel, miközben a szárazföld fölé érve, akár 8000 méter magasságba is képes felemelkedni.

Igaz, ugyanakkor, hogy a szovjetek érdemei sem lebecsülendők: 1964-ben a nyugati kémfelvételek elemzését követően „Kaszpi-tengeri szörnynek” elnevezett ekranoplan már 750 km/órás sebességet is elért úgy, hogy közben 280 tonna rakományt szállított.



Víz felett repülő hajók 2

A Boeing Pelican-ja


Gondok felszálláskor és hullámzáskor

A szovjetek egyébként úgy gondolták a 40 méter széles és 106 méter hosszú gépről, hogy ideális harci eszköz lehet, hiszen akkoriban a radarok számára túl alacsonyan repült, de észrevehetetlen maradt a víz alatti szonárberendezések számára is, hiszen vizet nem érintett.

Csakhogy a szatelittechnológia fejlődésével az ekranoplan ilyen jellegű előnyei eltűntek, gondok pedig más területen is jelentkeztek a párnahatás-repülőgéppel: a szovjet prototípust még 10 hatalmas turbina hajtotta meg, ám nem amiatt, mert repülés közben ezekre szükség lett volna, hanem mert az ekranoplan felszállásához közel kétszer-háromszor annyi energiára van szükség, mint a normál repülőkéhez.

Mindez annak köszönhető, hogy a víz ellenállását sokkal nehezebb legyőzni, mint a levegőét. Ha azonban egyszer felemelkedett az ekranoplan, akkor az ún. párnahatásnak köszönhetően akár feleannyi energiával is beéri, mint a több ezer méter magasban repülő társai.

A párnahatás effektus magyarázata igen egyszerű: a közvetlenül, alig pár méteres magasságban a sík vízfelszín felett repülő gépek szárnyai alatt ugyanis olyan felhajtóerő keletkezik, amely „hordozza” a víz felett sikló gépet. Míg a hagyományos repülőgépeknél a felhajtóerő 70-80 százalékban a szárny feletti nyomáscsökkenésnek köszönhető, addig az ekranoplan esetében a felhajtóerő fele a szárny alatti nyomásnövekedés eredménye.

Ezt a fizikai jelenséget kihasználva nagy mennyiségű üzemanyag spórolható meg abban az esetben, ha a tengerek vize nyugodt. Erős hullámzás esetén viszont a sík felület és a szárny között kialakuló felhajtóerő természetesen nem jön létre, ilyenkor az ekranoplan kénytelen „normális” repülőgép módjára viselkedni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.