Az utóbbi hetekben Magyarországon is érzékelhető forró kánikulai napok, a hirtelen érkező heves viharok, vagy az elmúlt évek számos hatalmas áradása érzékletessé teszik a klímaváltozás fenyegetését (Klímax – Figyelő, 2006/48. szám). Zágoni Miklós fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia klímaváltozási programjának (ismertebb nevén a Változás-Hatás-Válasz, azaz Vahava projekt) résztvevője azonban óvatosan kezeli ezeket az egyedi eseteket. Szerinte nem is az a legfőbb probléma, hogy időnként napi melegrekordok dőlnek meg, vagy hevesek a viharok, hiszen szélsőséges időjárással őseink is szembesültek. A szakértőket inkább az átlagértékek szisztematikus eltolódása tölti el aggodalommal. Zágoni szerint a múlt év szeptembere és 2007 áprilisa közt mért átlagolt hőmérsékleti és csapadék adatok az igazán ijesztőek: a rendszeres és pontos meteorológiai mérések 150 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt ennyire meleg és ennyire száraz ez a nyolc hónapos időszak. Vagy emlékezzünk 2003 nyarára, amelyet a hőhullámok összefüggő hossza tett nehezen elviselhetővé.
 |
Alkalmazkodási stratégiák
EGÉSZSÉGÜGY • Felkészítés a hőhullámok okozta megbetegedések kezelésére, a halálozások csökkentésére • Több odafigyelés a különösen veszélyeztetett egyedülálló, idős emberekre • Nagyobb hangsúly az orvosmeteorológián
MEZŐGAZDASÁG • Ellenállóbb élelmiszernövények termelése • Vízgazdálkodási reform • A művelt területek arányának növelése
ÉLETMÓD • A szieszta bevezetésének lehetősége • Felkészülés az északra tartó kiutazó turizmus élénkülésére, illetve a növekvő számú beutazóra a mediterrán régióból
VILLAMOS ENERGIA • Kapacitások bővítése (a nyári fogyasztás drasztikus növekedése például a klímaberendezések miatt) • Ellátásbiztonság növelése a kritikus időjárási körülmények közt
KÖZLEKEDÉS • Balesetmegelőzés (szélsőséges időjárási körülmények közt több a baleset) • Új útépítési szabványok, jobban szigetelt utak • Vízelvezető rendszerek alapos karbantartása
ÉPÍTÉSZET • Jobb hőszigetelés, ami nyáron is energia-megtakarítással jár • Az újonnan épülő házak áttervezése szellőzési, árnyékolási szempontokból • Várostervezés reformja • Csupa üveg épületek mellőzése • Energiatakarékos gépészeti-tájolási megoldások |
|
|
|
|
Most jön a neheze
Jolánkai Márton, a Vahava program vezető kutatója úgy látja, hosszabb távon is egyértelműen kimutathatóak a negatív folyamatok. Míg a XX. század első felében 6 aszályos év volt, addig a második ötven évben már 11 ilyet jegyeztek fel. Ráadásul a csapadékeloszlás is sokkal egyenetlenebb, márpedig ha egyszerre esik le sok eső, az nem csak a belvizek és az árvizek kockázatát növeli, de egyúttal az aszálykárokat is súlyosbítja. Pedig a szakértők szerint még csak egy meredek hőmérsékleti emelkedő, illetve az időjárási szélsőségek fokozódásának elején tartunk…
Egy, a napokban publikált olasz-amerikai tanulmány szerint például a Földközi-tenger térségében az évszázad végére legalább kétszeresére nő (de akár ötszörösére is ugorhat) az olyan túlzottan forró nyári napok száma, amelyek a 2003-as francia hőhullámhoz köthető 15 ezer halálesetet okozták. Ezzel kisebbfajta népvándorlás is megindulhat délről észak felé, akár nyári turizmus, akár (több év távlatában) tömeges és tartós áttelepülés formájában. A Dunántúlon számos faluban már ma is tapasztalható, hogy holland állampolgárok házakat vásárolnak. Akad köztük olyan, aki nyíltan kimondja: a klímaváltozás miatti tengerszint-emelkedéstől tartva vett ingatlant a szárazföld belsejében.
Drasztikus csökkentésre van szükség
E helyzetben kettős stratégiára van szükség. A széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus, legalább 30, de inkább 60-80 százalékos csökkentése nélkül veszélyes helyzetbe sodorjuk a jövő generációit. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek környezetszennyezése nem évtizedek múlva, hanem már ma – a jövőbeli kibocsátástól függetlenül – benyújtja a számlát. Éppen ezért a kibocsátás csökkentése mellett az alkalmazkodás, az adaptációs technikák (lásd külön) alapos kidolgozása sürgető az élet szinte minden területén, különben már pár éves távlatban világméretű káosz várható (lásd a pesszimista jövőt felrajzoló keretes írást).
Július 3-án, lapzártánk után mutatják be Brüsszelben azt a vitaindító zöld könyvet, amely uniós szinten gyűjti csokorba az adaptációs stratégiákat. Magyarországon május végén fogadtak el törvényt a kiotói vállalások mellett a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) kidolgozásáról is. Mint Zágoni Miklós mondja, a NÉS átfogó program, ám a pártok egyhangú szavazatával elfogadott törvény egy-két évre szóló Nemzeti Éghajlat-változási Programokról is rendelkezik. Ezek a konkrét cselekvési tervek azonban jelenleg is kidolgozás, illetve egyeztetés alatt állnak. Több más területtel, például az energetikai vagy a fenntartható fejlődés stratégiával is össze kell hangolni azokat. Ráadásul az is nyitott kérdés, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel milyen viszonyban lesz a NÉS.
Az említett Vahava projekt összegyűjtötte több mint száz profi kutató munkáját a legkülönbözőbb területekről, így erre épülhet a NÉS, amely 2025-ig tekint előre. A meteorológiai előrejelzések és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének számos formája mellett a NÉS az alkalmazkodással is részletesen foglalkozik majd.
(További részletek a hetilapban.)
