Élet-Stílus

Megoldódott Napóleon halálának rejtélye?

Rossz hír az összeesküvés-elméletek kedvelőinek: úgy tűnik, csaknem kétszáz év után végleg elvethetjük a Bonaparte Napóleon meggyilkolásával kapcsolatos elképzeléseket.

A száműzött francia császár 1821-ben hunyt el az Atlanti-óceánon lévő Szent Ilona-szigeten. Már az eredeti boncolási jegyzőkönyv is gyomorrákot állapított meg a halál okaként, de később szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a császár nem természetes halállal távozott az élők sorából, hanem megmérgezték.

A Nature Clinical Practice Gastroenterology and Hepatology című folyóiratban most megjelent átfogó orvosi tanulmány szerint perdöntő bizonyíték szól az eredeti diagnózis mellett. A mérgezést látszólag alátámasztó adatokat sorra megcáfolják a szerzők.

Az összeesküvés-elmélet támogatói szerint egyes nagy hatalmú emberek – franciák, angolok, esetleg ezek együtt – annyira féltek Napóleon esetleges szökésétől és Franciaországba való visszatérésétől, hogy nem átallottak tenni ez ellen. A legelterjedtebb elképzelés szerint az excsászárt lassan megmérgezték a borába vagy az ételébe kevert arzénnal.


Megoldódott Napóleon halálának rejtélye? 1

Fénykorában Európa ura volt


Napóleon hajának elemzésekor valóban magas arzénszintet találtak a hajszálakban, de az elmélet ellenzői erre azt mondják, hogy esetenként a kor orvosságai, sőt még a hajápoló szerei is tartalmazták ezt a mérgező elemet.

Szent Ilona-sziget helyszínelői

A rejtély megoldásához az új tanulmányban részt vevő nemzetközi csapat felhasználta a legmodernebb orvosi eljárásokat. Elemezték Napóleon orvosainak feljegyzéseit, családjának kórtörténetét, valamint a szemtanúk beszámolóit, amelyek közül néhány csak mostanában került napvilágra.

A kutatók a történelmi adatokban nem találtak semmit, ami arzénmérgezésre utalt volna, például a szívben ilyen esetben megfigyelhető bevérzéseket. Ellenben meggyőző bizonyítékokat találták a gyomorrákra: gyors súlyvesztés, szemcsés anyaggal teli gyomor, ami a gyomor-bélrendszeri vérzés jelzője, és rábukkantak egy perdöntő bizonyítékra is.

A 19. századi orvosok részleteztek egy nagy károsodást a száműzött gyomrán. Miután összevetették a régi leírásokat 50 ártalmatlan fekély és 50 rosszindulatú gyomordaganat képével, a kutatók megfogalmazták a következtetésüket.

„Nagy szövetszaporulat volt a gyomorkaputól annak kijáratáig” – mondta egy közleményben Robert Genta, a Texasi Egyetem patológus és belgyógyász professzora, a most megjelent cikk vezető szerzője. – „Legalább tíz centiméter hosszú lehetett. A méret önmagában is arra utal, hogy a károsodás rosszindulatú daganat volt.”

Genta kijelentette: – „Ez az elemzés azt támasztja alá, hogy ha esetleg szabadon engedték volna a császárt, vagy megszökött volna a szigetről, végstádiumú állapota akkor is megakadályozta volna, hogy újra jelentős szerepet játsszon az európai történelem színpadán. Még a mai kezelések mellett is egy éven belül meghalt volna.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.