Élet-Stílus

Hófödte hegyekre bukkantak a Titánon

A Cassini űrszonda egy 150 kilométer hosszan húzódó hegyvonulatot kapott lencsevégre a Titánon. Az 1600 méter magas, „havas” csúcsokat feltehetőleg fagyott metán borítja.

Idén nem ez az első felvétel a Titánról, amely eddig ismeretlen, ámde igen érdekes részét fedi fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának. Az év folyamán fény derült már a felszínt borító dűnékre, metántavakra, most pedig egy magas hegyvonulat bontakozott ki a képeken.

A Cassini október 25-én készítette a felvételt – a Sierra Nevadára asszociálva – Sierra Titánnak nevezett hegyről. Habár az 1600 méter magas hegyvonulat messze elmarad az Alpoktól, geológusok számára fontos bizonyítékot jelenten arra nézve, hogy egykor hatalmas erők – talán a földihez hasonló lemeztektonika – alakították a hold felszíntét.

Korábban már az európai Huygens űrszonda felvételein is felismerhetők voltak hegyszerű domborzati elemek, de a felvétel jóval homályosabb volt, és a hegyek is kisebbnek tűntek, mint a jelenlegi képen. A mostani eredmény a kutatókat is meglepte, ezért többször is ellenőrizték a felvételt. Mivel a Cassini kéttípusú felvételt készít (radar- és infravörös) ezek elemzésével a kutatók megbizonyosodhattak a felől, hogy valóban hegyvonulatról van szó. Az infravörös felvételen elkülöníthető a hegy árnyéka, a radarfelvételen pedig kirajzolódott a hegy formája. A kép felbontása 400 méter pixelenként.


Hófödte hegyekre bukkantak a Titánon 1

Fehér foltok a Titánon!

A csúcsokat borító „fehér folt” nem igazi hó, hanem feltehetőleg fagyott metán. A Titán felszínén ugyanis -180 °C uralkodik. A kutatók feltételezik, hogy a Föld egykori geológiai és klímaviszonyai hasonlítanak a mai Titánéhoz.

Július végén az ESA és a NASA kutatói feltételezett metántavakra és folyókra bukkantak, amelyek, úgy tűnik, a földihez hasonló módon alakítják az égitest felszínét.

Idén nyáron egy új tudományos publikáció – a Nature című lapban – az égitest felszínén lévő metánesőről számolt be. Egy másik, szintén ez évi felfedezés volt a hold felszínét borító dűnék sora, amelyek feltehetőleg nem homokból állnak, de a felszínen uralkodó szélnek köszönhetően alakultak ki. Pontosabb adatokat viszont csak egy újabb felvétel kiértékelésével tudhatnak meg a szakértők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik