Élet-Stílus

Meteoritok segíthették az élet kialakulását

admin
admin

2006. 12. 05. 17:44

Meteoritban talált szénbuborékok elemzése azt sugallja, hogy segítségükkel indulhatott be a földi élet.

A buborékok elméletileg még a Nap keletkezése előtti időkből származnak, és feltehetőleg az abszolút nulla fok körüli hőmérsékleten jöttek létre. Az elemzés alapjául szolgáló példányokat egy 2000-ben a kanadai Tagish-tó jeges felszínén landoló meteorit hozta le bolygónkra. Bár a meteorit a törékenyebb szenes kondrit fajtából való, számos darabja kitűnő állapotban fennmaradt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a földet érést követő egy héten belül begyűjtötték a szakemberek.

A kutatók már a kezdet kezdetén nagy izgalommal szemlélték a buborékokat, mivel már akkor sejtették, hogy az élet számára szükséges szerves kémiai nyersanyagokat tartalmaznak. A kutatást azonban jelentősen lelassította, hogy nem volt egyértelmű bizonyíték arra, miszerint a gömböcskék eredetileg is jelen voltak a meteoritban, és nem valamilyen földi szennyezés eredményei. Ennek igazolására gyakorlatilag öt évre volt szükség, melyet végül az atomi izotópok elemzése tett perdöntővé. Ez azt is kimutatta, hogy a buborékok rendkívül hideg közegben jöttek létre, feltehetőleg még a Nap születése előtt, ahol elvileg körülbelül -260 Celsius-fok lehetett csupán a hőmérséklet.

A vizsgálatok kizárták, hogy maguk a gömböcskék sejtekkel egyenértékű képződmények lennének. A parányi tárolóknak tűnő szerkezetek látszólag kiürültek, azonban felszínükön szerves anyagok és olyan membránszerű szerkezetekre utaló nyomok maradtak, melyek hozzájárulhattak a sejtfalképződéshez, márpedig egy, az organizmus belső kémiáját a környezetétől elszeparáló alkalmatosság jelentős állomásnak számít az élet fejlődésében.

Az elemzések főként a hidrogén és a nitrogén nehéz formáit, a deutériumot és a nitrogén-15-öt mutatták ki, ami kizárja a földi kialakulás lehetőségét, a rideg közegből való eredetre pedig a fenti izotópok viszonylagos mennyisége utal. Az abszolút nullához közelítő hidegre csak a csillagok kialakulását tápláló hideg gázfelhőkben lehet példa, ezért vélik úgy, hogy a buborékok még a Nap formálódása előtt alakulhattak ki, bár az sem kizárt, hogy ekkor már létezett szülőcsillagunk, viszont az alakulgató Naprendszer távoli zugaiban még mindig elég alacsony volt a hőmérséklet az észlelt kémiai karakterisztikák létrejöttéhez. Elvileg ezeken a területeken alakultak ki az üstökösök is, melyek szintén szerves anyagokat hordoznak.

A tudósok szerint a szenes kondrit meteorit típus volt a leggyakoribb a Földet elérők között, így viszonylag nagy mennyiségben, gyakorlatilag a földtörténet egésze alatt terjeszthették anyagaikat. A Science magazinban megjelent tanulmány csak 26 gömböcskéről szól, azonban a kutatók több százat regisztráltak az űrkőzet egészen kis területén, parányi méretük viszont megnehezíti elemzésüket. A becslések szerint egy meteorit akár milliónyi ilyen gömböt is hordozhat.

Ami biztos, hogy a buborékok rendkívül régiek, jóval a Föld keletkezése előtti időkből származnak, szögezte le a vizsgálatokat a Johnson Űrközpontban elvégző Keiko Nakamura és Scott Messenger által vezetett csapat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.