Élet-Stílus

TV-dilemma: plazma vagy LCD

admin
admin

2006. 11. 27. 07:15

Óriási akciók, százezres árzuhanások, hatalmas kínálat. A vásárlók viszont tanácstalanul tévelyegnek a hatalmas műszaki áruházakban, legtöbbször szakértő segítség nélkül csodálva a digitális televíziózásra készülő kínálatot.

Pengeéles képek, korábban elképzelhetetlen képernyőméretek és drasztikusan csökkenő árak jellemzik a hazai televíziópiacot. A csábító akciók azonban nem ritkán olyan termékek megvásárlására kapacitálják a vevőket, amelyek digitális lehetőségei ma még csak részben használhatóak. A választást bonyolítja a számtalan cég által kínált modell kavalkádja is, hiszen néha a készülékek nevében rejlő egyetlen betű- vagy számkülönbség komoly minőségi változatokra utal. Cikkünkkel leginkább azoknak szeretnénk támpontokat adni, akik karácsony előtt fontolgatják, hogy lecseréljék-e jól megszokott hagyományos televíziójukat a most kapható digitális csodák egyikére.

Mire is való a televízió?

A nevetségesnek tűnő kérdés mögött valódi dilemmák sorjáznak a vásárlók és a forgalmazók nagy többségében. A gyártók természetesen azért gondolkoznak ezen, mivel a gondosan tervezett modelleknek a jövő lehetőségeire kell felkészülniük, s a vásárlók igényeit is maximálisan illik kiszolgálniuk. Egy új modell megtervezése igen költséges feladat, amelyet körültekintő kutató és elemző munka előz meg.

A vevőknek ehhez képest könnyű dolguk van, nekik alapvetően csak azt kell tudniuk, hogy mire is szeretnék használni az új készüléket. Ezt azonban tényleg nem árt tisztázni a vásárlás előtt. Alapesetben a vásárló tévéadást szeretne nézni, lehetőleg nagyobb képernyőn, jobb minőségben. Furcsán hangozhat, de az óriásképernyős plazmatelevíziók és a hihetetlenül éles LCD televíziók a kézenfekvően leggyakoribb felhasználási módjukban – a hagyományos PAL-rendszerű sugárzás miatt – itthon még nem nyújtják a lehetőségeiknek megfelelő minőséget.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a készülékek hiányossága, hanem a televíziósugárzás jelenleg érvényben levő szabványáé illetve a lassú digitális átállásé. Az is tény, hogy 2012-ig mindenképpen megtörténik a váltás, de ez ma 2006-ban nagyon távolinak tűnik. A 2012-es dátum sem jelenti azt feltétlenül, hogy akkortól HD – azaz nagyfelbontású (1366×768), vagy ennél jobb – minőségben foghatjuk majd a csatornákat. A digitális átállás kezdetén – a jelenlegi PAL (352×288) sugárzáshoz képest – a jó minőséget kisebb felbontásnövekedés esetében is érzékeljük majd.

A holnap technológiája

A HD-ready (nagy felbontásra alkalmas) televízióra befektetni tehát ma még mindenképpen korai, hiszen hagyományos TV-adásokat nézegetni momentán nem annyira jó ezekkel a készülékekkel, mivel az új technológiát használó modellek képminőségét már nem az alacsonyabb felbontású jel megjelenítésére optimalizálták. A televíziógyártók ezt a problémát csak részben képesek kiküszöbölni, az alacsonyabb jelszint konvertálásával, javításával, szűrésével. Ezt azonban úgy kell elképzelni, mintha egy kis képet szeretnénk sokszorosára felnagyítani. Ebben az esetben is elkerülhetetlen a minőségromlás, a pixelesedés.

Ha a megálmodott óriástelevízió viszont más feladatokat szolgál háztartásunkban, akkor egészen más a helyzet. A jó minőségű digitális jelek hihetetlen képminőséget eredményeznek a nagyobb képernyőn. A házimozizás egészen új dimenzióit nyitotta meg a mostanában tapasztalható árcsökkenés, a legújabb DVD-technológiák megjelenése és a számítógépes játékok új generációja. Az otthoni szórakoztatóközpont tényleg elérhető közelségbe került, a korábban 72 centis tévék helyett elfogadható áron juthatunk 102 vagy akár annál nagyobb képátlójú modellekhez. Itt már csak az a fontos kérdés, hogy LCD vagy plazmatévét válasszunk.

Technológia, és ami mögötte rejtőzik

A két technológia gyakorlatilag annyiban különbözik, hogy míg az LCD esetében egy folyamatos sugárzású panel előtt egy folyadékkristály réteg közvetíti a képeket, addig a plazma esetében azt mondhatnánk, hogy minden felvillanó képpont külön világítva illetve elsötétedve adja a megfelelő megjelenítést. Ez egyértelműen azt eredményezi, hogy a nagyméretű plazmák (102 cm felett) kellemesebb képet nyújtanak, nem érezzük zavarónak a képváltásokat és a feketék – illetve a kontrasztok – általában szebbek, harmonikusabbak. A kisebb képátlók (82 cm) esetén viszont le kell szögezni, hogy az LCD korábban elképzelhetetlen minőséget produkál nagy felbontású digitális jel estében. Aki az élesebb, harsányabb színhatásokat szereti nagy valószínűséggel inkább ezt választja majd.

Fontos szempont az is, hogy a képernyők felbontása különbözik. Az olcsóbb plazmák esetében a felbontás alacsonyabb (862×480), míg a közepes és felső árkategóriában (1024×768, vagy 1366×768) lényegesen magasabb. Az LCD-k esetében a felbontás akár a teljes digitális felbontásig (1920×1080) is elmehet, azonban érdemes kiemelni, hogy a teljes digitális minőséget kiszolgáló új DVD-szabvány – a Blu-ray – első készülékei is csak a napokban kerültek a polcokra. Hagyományos DVD-nézegetéshez ezek a felbontások gyakorlatilag szükségtelenek. Sőt, a 480 soros DVD-jelet a készülékek mindenképpen utólag konvertálják a saját felbontásukra, különböző hatékonysággal. Itt kapcsolódik be az új technológia mindenféle csodája – zajszűrők, képjavítók – , amelyek segítségével a kép mégsem lesz pixeles.

A digitális jelekkel természetesen semmilyen problémája sincs egyik technológiának sem, ezért az üzletekben a legritkább esetben találkozunk a demonstrációs célokat szolgáló készülékeken tévéadással. Fontos, hogyha tévézni is szeretnénk a készülékkel, még a boltban nézzük meg, milyen minőségben képes a hagyományos adást megjeleníteni a kiválasztott modell, nehogy otthon érjen bennünket kellemetlen meglepetés.

Titokzatos számok és betűk

A televíziók jelzésrendszere alapvetően szabványosodni látszik A számok és betűk rendszere azonban nem mindig utal egyértelműen a TV főbb jellemzőire. Kisebb utánjárás után azonban egyértelművé tehetjük, hogy a modellek képátlója – hüvelykben – legtöbbször megjelenik a típusszámban. Így a 32’, 37’, 42’, 50’ általában a képátlót mutatja, a hüvelyk értékét átszámolva (2,54-el megszorozva) kaphatjuk meg a képátlót centiméterben.

Akadnak betűjelzések is, amelyeket csak a legritkább esetben tudunk megfejteni ránézésre. Ehhez hasznos tanulmányozni az adott készülék leírását interneten, vagy hozzáértő eladó tanácsát kérni. Sajnos a szakképzett és készséges bolti segítség ritka, pedig az információ megszerzésének és a készülék kipróbálásnak ez lenne a kézenfekvő megoldása. Az árkülönbséget firtató kérdésünkre legtöbbször kurta, igazi okokat fel nem fedő magyarázatot kapunk a nagyobb műszaki áruházakban.

Marad tehát az internet, a teszt és ár-összehasonlító oldalak nagyjából korrekt információkínálata. A vásárlás helyét azonban itt is igen körültekintően kell kiválasztanunk, mert az alacsony ár mögött sokszor hiányos háttérszolgáltatások, illetve homályos garanciafeltételek rejlenek.

Az új technológiára váltóknak érdemes azt is figyelembe venniük, hogy a csábító reklámokkal kínált modellek ára szinte havonta csökken. Néha megéri várni egy ilyen hosszú távra szóló váltás esetében, hiszen akár százezer forintos különbségek is megjelenhetnek a különböző helyeken és akciókban megvásárolható készülékek árában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.