Élet-Stílus

Mindszenty József

admin
admin

2006. 10. 15. 20:45

Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.

1892. március 29-én született Csehimindszenten (Vas megye), földműves családban. Középiskoláit a szombathelyi Szent Norbert Premontrei Főgimnáziumban végezte. 1911-től a szombathelyi egyházmegyei szeminárium hallgatója, 1915. junius 12-én szentelték pappá. 1917. január 26-án kinevezték a zalaegerszegi gimnázium hittanárává. A forradalmak alatt a jobboldali keresztény városi mozgalmak egyik szervezője, ezért 1919. február 9-én letartóztatták, de később szabadon engedték. 1919 októberében Zalaegerszeg plébánosává nevezték ki. 1921-ben esperessé nevezték ki, 1924-ben a címzetes pornói apát címet kapta meg. 1927-ben Mikes János püspök az egyházmegye zalai részeinek püspöki megbízottjává nevezte ki. 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök megbízta a Nemzetpolitikai Szolgálat mozgalmának dunántúli szervezésével, melynek célja a hazai németség körében egyre erősödő náci befolyás megakadályozása volt. 1944. március 4-én a pápa veszprémi püspökké nevezte ki. 1944. október 31-én a székesfehérvári és a győri megyéspüspökkel és a pannonhalmi főapáttal közösen memorandumot intézett Szálasi Ferenchez a harcok beszüntetéséért. November 27-én több kispapjával együtt letartóztatták és Sopronkőhidára hurcolták, ahol az orosz csapatok bevonulásáig raboskodott. Az 1945. május 24-i püspöki tanácskozás megbízta az ország helyzetét felmérő közös püspöki pásztorlevél megfogalmazásával. Szeptember 5-én XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki, majd 1946. február 18-án Rómában bíborosi rangra emelte. Egyházfői tisztségében megalkuvást nem ismerve szállt szembe az egyre erősebb sztálinista befolyással, ezért előbb sajtóhadjáratot szerveztek ellene, majd 1948. december 26-án az ÁVO letartóztatta. Fogvatartása során többször megkínozták. 1949. február 8-án a Budapesti Népbíróság Olti Vilmos vezette tanácsa életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ENSZ közgyűlése határozatban ítélte el bebörtönzését. 1955. július 17-én a minisztertanács és a püspöki kar megegyezése folytán, megromlott egészségi állapotára való tekintettel a püspökszentlászlói püspöki nyaralóba, majd a Nógrád megyei Felsőpeténybe szállították, ahol háziőrizetben tartották. Itt érte a forradalom híre. Október 29-én Nagy Imre megbízásából látogatást tett nála Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki Budapestre vagy Esztergomba kívánta őt szállítani, de Mindszenty nem volt hajlandó megegyezni vele. Másnap délután az ÁVH-s őrség megszüntette őrzését és szabadnak nyilvánította. Este tíz órakor érkezett Felsőpeténybe a rétsági páncélos ezred tiszti különítménye, amely a laktanyába szállította. Október 31-én katonai kísérettel érkezett Budára, az Úri utcai érseki palotába. A következő napokban nagyszámú hazai és külföldi látogatót fogadott, és sajtónyilatkozatokat adott ki. November 1-jén a kormány képviseletében látogatást tett nála Tildy Zoltán és Maléter Pál. November 3-án este rádiószózatban fordult a nemzethez. Nyilatkozatában politikájának töretlenségét hangsúlyozta. Beszédének középpontjában az ország külső és belső békéjének helyreállítása, és egy többpártrendszerű, “igazságosan korlátozott magántulajdonon” alapuló “kultúrnacionalista szellemű” társadalom megteremtése állott. Határozottan fellépett a nemzeti egység megőrzése mellett, ugyanakkor felszólította a “bukott rendszer örököseit” a bűnösök pártatlan bíróság útján való felelősségre vonására, a vallásszabadság helyreállítására és a katolikus egyház “intézményeinek és társulatainak” visszaadására. Az eseményeket az “orosz birodalom” beavatkozása miatt nem forradalomként, hanem szabadságharcként értékelte. November 4-én hajnalban Tildy Zoltán kérésére a Parlamentbe ment, majd az amerikai nagykövetségre menekült, ahol menedékjogot kapott. 1971. szeptember 28-án a magyar állam, az Egyesült Államok kormánya és a Vatikán előzetes megállapodásának értelmében elhagyta a követséget és Magyarországot. Rómában VI. Pál pápa fogadta és megerősítette érseki kinevezését. Mindszety a bécsi Pázmáneumot választotta lakhelyéül. További munkásságának fő céljául a nyugati magyarság erkölcsi megerősítését tűzte ki, ennek érdekében számos külföldi körutat tett. 1973. november 1-jén VI. Pál felszólította, hogy a kommunista országok felé való nyitás érdekében ajánlja fel lemondását. Mindszenty erre nem volt hajlandó, ezért a pápa december 8-án megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. 1974. októberében a frankfurti könyvvásáron jelent meg “Emlékirataim” címmel önéletrajza. 1975. május 6-án a bécsi irgalmasok kórházában halt meg. Kívánsága szerint a mariazelli bazilikában temették el. 1991. május 4-én földi maradványait hazaszállították Magyarországra, és az esztergomi bazilika kriptájában helyezték végső nyugalomra.

vissza a címlapra
  • Címkék:
  • '56

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Hemzseg a hibáktól A Piramis

Debrecen, 2015. július 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa a lelátón a labdarúgó Európa Liga-selejtezőjének harmadik fordulójában játszott Debreceni VSC - Rosenborg mérkőzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.