'56
Élet-Stílus

Véres csütörtök

Október 25.: A forradalom harmadik napja csütörtökre esik, véres csütörtöknek nevezik. A Kossuth térre vonuló tömegbe, máig tisztázatlan körülmények között, belelőnek. A sortűz eredményeként csaknem száz halott és több mint százötven sebesült marad a helyszínen. Ezen a napon az összes hazánkban állomásozó szovjet csapat harcban áll, s már nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is állandósulnak a tüntetések és zavargások. Ennek ellenére az MDP vezetése, magát is csaknem becsapva, azt állítja, hogy sikerült elfojtani a fegyveres ellenállást.

Hazugságok
Az MDP vezetése a Magyar Rádió Kossuth-adóján keresztül folyamatosan azt hangoztatja, hogy a fegyveres harc lezárult, az „ellenforradalmi” erőket megtörték. Piros László belügyminiszter ennek megfelelően azt kéri, hogy a fegyvereket adják le, az emberek pedig a megszokott életritmusuk szerint menjenek munkába, a közlemények szerint azonban az iskolák és az oktatási intézmények maradjanak zárva.

A harcok folytatódnak
A rádióban reggel fél hét előtt bejelentik, hogy feloldják a kijárási tilalmat. Az utcára merészkedők meggyőződhetnek róla, hogy a harcnak még koránt sincs vége, ráadásul az is egyértelművé válik, hogy a harcolók nem „fasiszta” agresszorok, hanem egyszerű munkások és diákok. Az emberek megpróbálják meggyőzni igazukról a szovjet katonákat is. A főváros több pontján emberek gyülekeznek. A hatalom – érzékelvén, hogy nem tud úrrá lenni a helyzeten – bejelenti, hogy bár a kijárási tilalom megszűnt, de a gyülekezési még érvényben van.

Véres csütörtök
Ekkor azonban már a Bartók Béla úton, a Zalka Máté laktanya előtt és a pesti oldalon is nagyobb csoportok verődnek össze, számuk egyre növekszik. Egy nagyobb csoport az Astoria szállónál gyülekezik, ők a Kossuth térre vonulnak, ahol negyed tizenkettő körül a forradalom egyik legnagyobb vérontását hajtják végre.

A hatalom visszahőköl
Kettő órára a magyar néphadsereg vezérkara utasítást ad, hogy minden katonai alakulatnál tűzzék ki a nemzetiszínű, címer nélküli lobogót, parancsba adják azt is, hogy tüzelni csak akkor szabad, ha fegyveres támadás éri alakulatukat. A Politikai Bizottságban átviszik Gerő leváltását és helyére Kádár Jánost ültetik, a változást a rádió is bejelenti.
Negyed négykor Kádár János és Nagy Imre egymás után nyilatkozik a rádióban, elismerik a tüntetők követeléseinek jogosságát, de a fegyveres felkelőket már a népi demokrácia ellenségeinek nyilvánítják.

Tiltakozás a vérontás ellen
Délután a tüntetések folytatódnak és az úgynevezett „véres-zászlós” tüntetés résztvevői, tiltakozásul a szovjet beavatkozás ellen a Szabadság téri amerikai nagykövetség, majd pedig az előző nap szintén véres jeleneteknek színteret adó Roosevelt téri belügyminisztériumi épülethez vonulnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik