Élet-Stílus

Zsebre megy

admin
admin

2006. 09. 25. 08:00

Sportolás, zsírleszívás, káposztaleves, update menü: az emberek lefogyasztásán külön iparág dolgozik. Autója fogyasztását bárki maga is lefaraghatja; az eredmény gyors, a kúra fájdalommentes.

Bizonyos határok között főként rajtunk múlik, mennyi üzemanyagot égetünk el a motorban. A legnagyobb lehetőségeket a spórolásra a vezetési stílus rejti, de akinek nincs türelme változtatni, az is sokat tehet még a költségcsökkentés érdekében.

MÍNUSZ KILÓ, MÍNUSZ LITER. Kézenfekvő megoldás a súlycsökkentés, tehát ügyeljünk arra, hogy a csomagtartóban ne szállítsunk túl sok fölösleges holmit! De nemcsak a csomagtartóban hurcolhatunk súlyt: az ökölszabály szerint plusz 100 kiló legalább félliteres többletet okoz, márpedig az extrák jócskán megdobják a kocsi súlyát. Autóvásárláskor gondoljuk át, hogy tényleg kell-e motoros ülésállítás vagy ólomsúlyú üvegtető. Szabad időnk rovására spórolhatunk úgy is, ha mindig csak félig töltjük meg a tankot. Ez 20-40 liter üzemanyag súlyát jelenti mínuszban.


Nem meglepő, hogy az elhanyagolt autó többet is fogyaszt, hiszen a koszos légszűrő és a lapos gumi érezhetően megnöveli a fogyasztást. Spórolni az autóra engedélyezett legkeskenyebb abroncsokkal is tudunk, bár tagadhatatlan, hogy fékezéskor és kanyarban a szélesebbek vannak előnyben. Megtakaríthatunk némi üzemanyagot, ha mindig a teljes terhelésre előírt értékre fújjuk a kerekeket, ami sajnos ront a rugózási komforton.

Túlfogyasztást okoz a nyitott ablak és tolótető, mert mindkettő növeli a légellenállást. Hatásuk azonban eltörpül egy tetőboxhoz (+1 liter) vagy a sokkal nagyobb többletfogyasztást okozó biciklitartóhoz képest. Ezeket azonnal szereljük le, ha már nincs rájuk szükség.

A légkondicionálásért mintegy 0,7 liter üzemanyaggal adózunk 100 kilométeren. Az áram is üzemanyagból terem, ezért a hátsóablak-fűtést, a ködlámpát és az ülésfűtést csak addig használjuk, amíg valóban kellenek. Aki következetesen leállítja a motort a pirosnál, egy litert is megspórolhat városban. Csak városban autózva a kis viszkozitású, tehát híg és drága motorolajjal akár 5 százalék benzin megtakarítható, főleg hideg időben.

SPÓROLÁS PADLÓGÁZZAL. Legtöbbet továbbra is az autót vezető ember ronthat vagy javíthat a fogyasztáson. A motor gyorsításkor igényli a legtöbb üzemanyagot, ezért érdemes elkerülni a fölösleges gyorsításokat és fékezéseket. Az egyik iskola szerint padlógázzal kell gyorsítani, mert ilyenkor teljesen kinyit a fojtószelep, és kisebbek a veszteségek – az ellentábor szerint viszont nincs ennél nagyobb ostobaság, finoman, kevés gázt adva kell gyorsítani. Előbbieknek a benzines, utóbbiaknak az automata váltós és a dízelmotoros autók esetében van igazuk.

Mitől takarékosabb a dízel?

Egy dízelmotor három ok miatt éri be keves-ebb üzemanyaggal a benzinesnél:

-Egy liter gázolaj több kémiai energiát tárol, mint ugyanennyi benzin.

– A dízelmotorok hatásfoka jobb.

– A dízelmotorban kisebbek a veszteségek, mert a turbófeltöltővel hasznosítják a kipufogógázban veszendőbe menő energia egy részét. A modern dízelek fogyasztását azonban kissé növelik az autót nem mozgató, csak a motor járását kisimító vagy a részecskeszűrő koromtartalmának kiégetéséhez szükséges elő- és utóbefecskendezések.


Abban viszont nincs vita, hogy minél kisebb fordulatszámmal jó haladni. A legtöbb benzines autó 50-nél gond nélkül fut ötödikben, a hosszabbra áttételezett dízelek pedig négyesben. Motorfékezéskor a vezérlés nem táplálja a motort, ezért visszakapcsolva, gázelvétellel máris takarékosabban jövünk le a hegyről, mint a kuplungot kinyomva és lábbal fékezve, ráadásul a folyamatos fékezés eleve életveszélyes egy alpesi hágóúton lefelé. Hegynek fel inkább nagy gázzal és magasabb fokozatban, de kisebb fordulatszámmal kaptassunk!

JUTALOM A KÚTNÁL. Lassabb tempóval rengeteget spórolhatunk. Tesztünkön először 150-nel, majd végig 100-as tempóban tettük meg a Sopron-Budapest távot. A dízel Ford Focus először 6,5 litert fogyasztott, aztán 4,3 litert, és a rohanással csupán 23 percet nyertünk. Ha sietünk, akkor se menjünk a végsebesség 80 százalékánál gyorsabban, mert a folyamatos padlógázzal durván megfizetünk a minimális időkülönbségért.

Olcsóbb üzemanyaggal is lejjebb vihetjük a benzinszámlát. Az autógázra áttérés a régebbi benzines autóknál 120-200 ezer, az újabbaknál 250-550 ezer forintba kerül, s az átépítés után drasztikusan csökkenthetők az autózás költségei a cikk írásakor 170 forint/liter árú LPG-vel.

Szeptember eleji felmérésünkben a diszkont-töltőállomások árelőnye mérséklődött. Az áruházláncok kútjai továbbra is a legalsó ársávban kínálják az üzemanyagot, ám az olajtársaságok egyes töltőállomásain is hasonló áron tankolhattunk. A kutasok ott hajlandók lejjebb menni az árral, ahol a közelben más benzinkutak is vannak, autópályákon és a balatoni kutaknál érezhetően magasabb az ár.


KIKAPCSOL A FÉL MOTOR. Az autógyárak igyekeznek minél gazdaságosabb motorokat piacra dobni. A dízelmotorok között egyértelmű a közvetlen befecskendezés áldásos hatása, a direkt befecskendezéses benzinesek a hétköznapi közlekedésben nem hoztak igazi megtakarítást.

Kisebb ráfordítással megvalósítható az egyik hengersor lekapcsolása, amivel a 6-8-10 és 12 hengeres V motorok étvágya csökkenthető. Míg a Mercedes-Benz hamar felhagyott vele, a GM V6-os és V8-as motorjain ma is alkalmazza a hengerek kiiktatását. Ráérősen autózva csak a hengerek feléhez érkezik benzin, amivel autópályán mintegy 7 százalékkal kisebb egy nagy amerikai pickup szomja. A rendszert kipróbáltuk, és tapasztalataink szerint nem érezni az üzemanyag-ellátás le- vagy rákapcsolását.


TAKARÉKOSAN, 325 LÓERŐVEL. Nemcsak a piac elvárásai szorítják rá a gyárakat takarékosabb autók kifejlesztésére, hanem saját elkötelezettségük is. Az európai autógyártók vállalták, hogy termékeik 2008-ra átlagosan 140 g/km szén-dioxidot bocsátanak ki, ez 6 literes benzinfogyasztást jelent százon. Sajnos ez a cél aligha valósul meg, a 2012-ig ígért 120 g/km szén-dioxid-kibocsátás pedig szinte biztosan nem.

Mégis kár lebecsülni a fejlesztésekkel elért javulást. 40 éve az auto motor und sport című szaklap 15,8 liter/100 km tesztfogyasztást mért a 160 lóerős Porsche 911 S-sel. Néhány hete ugyanez a magazin 13,3 litert közölt a mai Porsche 911 Carrera 4 tesztjében, csak közben a károsanyag-kibocsátás az egykori érték töredékére esett vissza, és a hathengeres boxermotor 325 lóerős teljesítménynél tart.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.