“Hat hónapi gyötrődés után, amikor azon töprengtem, hogy mi legyen a következő művem, arra a döntésre jutottam, hogy a lehetetlenre vállalkozom. Meglátom, hogy sikerül-e színpadra vinni Bulgakov rendkívüli művét a Mester és Margaritát musical, vagy esetleg opera formájában” – írta blogjában Andrew Lloyd Webber, aki egyelőre még titokban tartja jövendőbeli szerzőtársa nevét. A Mester és Margaríta feldolgozását a zeneszerzői karrierje legambiciózusabb projektjének tekinti.
Mihail Bulgakov (1891-1940) halála előtt nem sokkal fejezte be a Mester és Margarita című regényét. E méltán világhírű filozofikus-szatirikus művében lemondott a regény klasszikus műfaji hagyományairól, az időrendiségről, s egyszerre több síkra helyezte a cselekményszövést.
A regény egyik síkja Bulgakov korának, a 30-as évek Moszkvájának szatirikus képe, amelyben Woland mágus alakjában megjelenik a Sátán és fantasztikus kísérete. Egy másik szálon fut a Mester és Margarita csodás eseményekkel átszőtt szerelmi története. A regény filozófiai mondandóját a Mester irodalmi alkotása, a betétregény hordozza, amely Pontius Pilátus és Jesua-Jézus összecsapásán keresztül a hatalom és a jóság konfliktusáról szól.
A regénynek a Bulgakovék lakásán baráti körben tartott házi felolvasásokon nagy sikere volt, ám hosszú évekig kéziratban hevert, s csak 1966-67-ben jelentették meg az akkori Novij Mir című irodalmi folyóiratban.