Az orosz dezinformációt vizsgáló tudományos konferencia zajlik az interjú idején (június 1-jén – a szerk.) az aulában, ezt eredetileg március 19-én, az országgyűlési választás előtt néhány héttel rendezték volna, ám a téma akkori politikai felhangjai miatt elhalasztották. Ki döntötte el, hogy ezt a konferenciát ott és akkor nem lehet megtartani?

Én döntöttem így.

És miért?

Nem volt könnyű döntés, és elég hosszú folyamat eredménye volt. Először is azt vizsgáltam meg, hogy mennyire „politikailag érzékeny” az esemény, ugyanis a tudományos konferenciának része volt egy sajtótájékoztató is, amit a Corvinus szervezett. Természetesen minden kolléga szabadon gondolhat, mondhat és kommunikálhat bármit, de ez a gyakorlat, a nagy nyilvánosság bevonása eltér a tudományos konferenciák, akadémiai workshopok természetétől, ahova jórészt csak a tudományban dolgozó munkatársakat hívják meg. Emiatt éreztem úgy, hogy abban a pillanatban politikailag érzékeny dolog lenne megtartani a konferenciát, mert könnyen kialakulhatott volna az a benyomás, hogy bármilyen irányba is elkötelezett intézmény vagyunk. Természetesen ez nem így van, a tudományos és az egyetemi életben semmi keresnivalója nincs a politikának. Másrészt akkor még voltak szerződéses hiányosságok a konferenciával kapcsolatban.

Nem pont emiatt lett politikai olvasata az egésznek? 

Abban az időszakban különösen érzékeny téma volt a dezinformáció (ekkor jelentek meg sajtóhírek arról, hogy az orosz titkosszolgálatokhoz kötődő politikai technikusok érkeztek Budapestre, akik egy dezinformációs hadművelettel akarják segíteni Orbán Viktor hatalomban maradását – a szerk.), ezért nem akartam azt kockáztatni, hogy a végletekig kiélezett kampányhelyzetben minket bármilyen elfogultsággal vádoljanak. Az alig két éves magyarországi pályafutásom során a Corvinus rektoraként hoztam olyan döntéseket is, amelyek szembementek az előző kormányhoz kapcsolódó javaslatokkal. Ez bizonyíték arra, hogy pártpolitikától függetlenül irányítom az egyetemet.

Mik voltak a hiányosságok? 

A kutatók nem teljesítették a szerződésben foglalt előzetes vállalásaikat: nem voltak készen az írásos kutatási összefoglalók, és hiányzott egy videó a konferenciához. Én is kutatóként kezdtem a pályámat, jól tudom, hogy egy kutatási projektbe becsúszhatnak késések. De amikor megkérdeztem a rendezvény főszervezőjét, hogy láthatom-e az előzetes beszámolókat, akkor azt a választ kaptam, hogy még nincsenek készen. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a konferenciát átrakjuk egy távolabbi időpontra.

Azt mondja, hogy az egyetem nem politikailag elkötelezett. Milyen szerepe volt az ön döntésében annak, hogy a Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjai ezer szálon kötődnek a NER-hez. A testület elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, melynek éppen Oroszország az egyik legfontosabb üzleti partnere?

Semmilyen szerepe nem volt benne. Nem tudom megítélni, hogy a kuratórium elnöke mennyire „politikailag elkötelezett”, én soha nem beszéltem vele politikáról. Amikor először felajánlották, hogy töltsem be a rektori tisztséget, közölték, hogy a modellváltást levezető Corvinus-elnök felé, Anthony Radev felé lesz majd beszámolási kötelezettségem. Én akkor ezt egyből visszautasítottam, mert az eddigi egyetemi vezetői tapasztalataimból tudom, hogy az ilyen típusú kettős irányítási modell nem működőképes.