Élet-Stílus

Engedélyezni kell a doppingot?

admin
admin

2006. 08. 28. 12:09

Számos sportoló természetes genetikai előnyökkel indul, ami nem tisztességesebb, mint a dopping, így az igazi sportszerűséget a dopping engedélyezése biztosíthatná, e kérdés megoldásánál azonban fontosabb lenne, hogy vigyázzanak a sportolók egészségére, és ne hajszolják agyon őket – vetették fel sportetikai kérdésekkel foglalkozó brit és ausztrál szakemberek.

A The New Scientist című brit tudományos folyóiratban megjelent, tabukat döntögető cikk szerint a mai genetikai ismeretek fényében már tudható, hogy a sporttörténet számos kiemelkedő alakja valamilyen genetikai elváltozásnak köszönheti sikeres életpályáját.

Az 1964-es olimpián Eero Mäntyranta finn sífutó két aranyérmet is szerzett. Csak jóval később derült ki, hogy egy EPOR nevű gén mutáns változatát hordozza, s emiatt szervezete a szokásosnál másfélszer több vörösvérsejtet termel. A kelet-afrikai hosszútávfutók alsó lábszára alkatilag majd fél kilogrammal könnyebb, s ez a futásnál nettó 8 százalék energiamegtakarítást hoz. Vannak továbbá híres amerikai röplabdások, akik azért nőttek olyan magasra, mert agyalapi mirigyük egy daganat következtében több növekedési hormont termelt.

A The New Scientist cikke azt veti fel, hogy ennek tükrében éppen a doppingszerek engedélyezése lenne sportszerű, ez biztosítana a versenyzőknek egyenlő esélyeket.

Ugyanakkor Julian Savulescu (University of Oxford) és Bennett Foddy (University of Melbourne, Australia) arra hívta fel a figyelmet, hogy a doppingszerek tiltása helyett a sportolók egészségét kellene védeni. A szerzők rámutattak: örülnének egy doppingszerektől mentes világnak, de ezek a szerek kitartóan jelen vannak, miközben a palettán a génmanipulációs eszközök még meg sem jelentek.

A mai gyakorlat szerint akár halálba is lehet hajszolni egy sportolót a verseny vagy a felkészülés során, csak az a fontos, hogy halála természetes legyen. A túl magas vörösvérsejtszint például káros az egészségre, szívrohamot okozhat. Meg kellene szabni a biztonsági határát a vörösvérsejt-koncentrációnak, s ha valakinek ennél magasabb, nem lenne szabad hagyni, hogy versenyezzen, függetlenül attól, hogy ezt gyógyszer (például EPO hormon), költséges magashegyi trenírozás (esetleg helyette magashegyi légkört szimuláló kabin) vagy genetikai adottság eredményezte – olvasható a The New Scientist online kiadásában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.