Élet-Stílus

20 ország versengett a világ legkékebb ege címért

Rio de Janeiro felett a legkékebb az ég - derült ki egy vizsgálatból, amely során a föld húsz pontján elemezték a fény spektrumát.

A vizsgálat Anya Hohnbaum nevéhez fűződik: a 27 éves angol kutatónő 72 nap alatt kerülte meg a Földet, miközben egy speciális, hordozható spektrométer segítségével elemezte a fényt.

Az Expedia.co.uk által támogatott „Világ legkékebb ege” versenyben, a Föld leghíresebb úticéljai közül 20-at állítottak szembe egymással. Az angol Anya Hochbaum által elvégzett tudományosan megalapozott mérések eredményeit végül egy tanulmányban összegezték, amelyből kiderül, hogy hol a legkékebb az ég a világon.

Top 10 Blue Sky


1. Rio de Janeiro, Brazília

2. Bay of Islands, Új-Zéland

3. Ayers Rock, Ausztrália

4. Denarau-sziget, Fidzsi-szigetek

5. Fokváros, Dél-Afrika

6. Antananarivo, Madagaszkár

7. Karumba, Maldív-szigetek

8. Tokió, Japán

9. Castell Dinas Bran, Wales

10. Long Beach, Los Angeles, Egyesült Államok

A 2006 áprilisától 72 napon keresztül folyó kutatás 64 000 megtett mérföldje alatt, húsz országban vizsgálódó hölgy végül Braziliában találta meg a tökéletesen kék eget.

A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatban a rögzített színspektrumot a brit Nemzeti Fizikai Laboratóriumban (National Physical Laboratory) úgynevezett kolorimetriás koordinátákká alakították, amely megmutatta, hogy mennyi vörös, zöld és kék fényt kell “mixelni” laboratóriumi körülmények között ahhoz, hogy kikeverjék az adott hely egének színárnyalatát.

A versenyben Rio de Janeiro győzött. Az égkékség-verseny ezüstérmese Új-Zéland, míg a harmadik helyezés az ausztrál Ayers Rocknak jutott. A negyedik a Fidzsi-szigetek, az ötödik pedig Dél-Afrika.

Minden egyes helyszínen azonos körülmények között folytak a mérések: a vizsgálatot helyi idő szerint pontban délelőtt tízkor kezdték úgy, hogy a készüléket a Nap felé fordították. Anya Hohnbaum az adatokat azonnal a brit fizikai intézetnek továbbította, ahol meghatározták az adott hely színspektrumát. A kutatónő egy adott helyszínen a színen kívül osztályozta az égbolt tisztaságát és fényességét, a felhők sűrűségét, illetve azt is, hogy az ott nyaralókra milyen hatással van a kék ég.

A tudomány egyre szélesebb körben használja a kolometriát. A sörgyártók például a termék színe alapján következtetni tudnak a nedű minőségére, az éghajlatkutatók pedig a műholdfelvételek zöld színe alapján a klímaváltozást tudják figyelemmel kísérni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik