Élet-Stílus

Tabuk nélkül a védőoltásról

A madárinfluenza kapcsán rengeteget hallunk mostanában a védőoltásról. De vajon ismerjük-e a védőoltások természetét? Megvédenek-e minket az esetleges betegségtől vagy járványtól? A tapasztalat azt mutatja, hogy csak nagyon kevés felnőtt rendelkezik alapos ismerettel arról, mit is kap gyermeke védőoltás gyanánt.

A védőoltás nem mindenható. A betegségek kialakulásának okairól és a természetes védekezés lehetőségeiről azonban kevés szó esik. Az oltások dicsőítése helyett inkább a megelőzésre kellene fordítani az energiát. Egy egészséges immunrendszer – amely legelőször épp az oltások miatt sérül – a legjobb alap a betegség ellen. Ez azonban csak egészséges táplálkozással és életmóddal, rendszeres testmozgással és pihenéssel érhető el. Ez emberre és állatra egyaránt vonatkozik.

Több, a komplementer medicinában is járatos orvost szerettünk volna megkérdezni az oltási kockázatokkal kapcsolatban – sikertelenül. Nevük elhallgatását kérték, mondván, az ÁNTSZ azonnal bevonja működési engedélyüket, ha a fennálló oltási rendszer ellen felemelik a szavukat. Benda Judit, gyógyszerész és egészség-tanácsadó nyilatkozott a FigyelőNetnek, mert, mint mondta, ő nem fél.

„A védőoltásokkal kapcsolatos kételyek elfogadása ugyanolyan nehezére esik az orvostudománynak, mint annak idején Semmelweis forradalmi felismerésének belátása. A védőoltások kérdése jóval komplexebb ennél, ugyanakkor komoly gazdasági érdekeket is sért. Az egészséges életmód nem kerül semmibe, vagy legalábbis semmiképpen sem annyiba, mint az oltási program. Viszont sokkal ártalmatlanabb és hatásosabb”- véli Benda Judit.

A legfőbb veszély a természetellenes életmód

Louis Pasteur a védőoltások egyik atyja élete vége felé a következőket mondta: “Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó.” Azaz a betegségek kialakulásában a megfertőzött személy állapotának, szervezete ellenálló képességének sokkal nagyobb szerepe van, mint a kórokozóknak. A járványok során soha sem betegszik meg az egész népesség, és a megbetegedettek közül sem mindenki lesz egyformán súlyosan beteg. A táplálkozás, a higiénés és szociális viszonyok és az életmód játsszák ugyanis a fő szerepet a betegségek terjedésében.

A sorozatos élelmiszerbotrányok – mint a kergemarha kór vagy az antibiotikum maradványokat tartalmazó csirkehús – hatására a fogyasztók jelentős része nyugtalankodik az állati eredetű élelmiszerek minősége miatt, és nem is alaptalanul. A nem megfelelő tartási körülmények, a túlzsúfoltság, a faj igényeit figyelmen kívül hagyó takarmányozás (pl. a növényevő szarvasmarhának húsliszt), a hozamfokozók etetése, az antibiotikumok adagolása, a rutinszerű gyógyszeres kezelés a legfőbb veszélyforrások.

A faj igényeinek megfelelő takarmányozás, az egészséges tartáskörülmények, a szabad levegőn való tartózkodás és a természetes mozgás lehetősége önmagában jelentősen csökkenthetni a megbetegedések számát, hiszen ilyen körülmények között az állatok természetes védekező rendszere sokkal jobban el tudja látni feladatát, tömeges megbetegedésre és járványokra sokkal kisebb az esély.

Oltás = oltalom?

Aki átesik az adott betegségen egy életre szóló immunitást kap. A védőoltásoknál ez a védelem nem áll fenn. Számos kisgyerek betegszik meg oltások ellenére is olyan betegségekben, ami ellen beoltották. Sőt, a beoltott gyerekek és felnőttek sokkal veszélyeztetettebbek más betegségekkel szemben. 2000-ben a Journal of Manipulative and psychological Therapeutics című tudományos folyóiratban egy újabb tanulmány erősítette meg azt a korábbi megállapítást, hogy azoknál a gyerekeknél, akik DiPerTe vagy tetanuszoltásban részesülnek, jóval nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma vagy más allergiás eredetű légzőszervi megbetegedés, mint azoknál, akik nincsenek beoltva.

A finomított cukrokra és fehérjékre épülő, felpumpált és vegyszerekkel tartósított, műanyag élelmiszerekben gazdag táplálkozás elsavasítja a szervezetet, remek táptalajt kínálva a kórokozóknak. A nyers, élő étel, a friss zöldség és érett gyümölcs, a teljes őrlésű gabona, a tiszta víz, a jó levegő, az éltető napfény és a pihenés ugyanakkor erősíti immunrendszerünket, amely így képes ellenállni a kórokozóknak. Az édesanyák megfelelő gondoskodással és tudatossággal – ha szoptatják gyermekeiket, ameddig csak tudják, ha odafigyelnek az étkezésre és a higiéniára – megóvhatnák legféltettebb kincseiket a betegségektől, és ha mégsem, az immunrendszer a betegség után még erősebb lesz!

A védőoltás rövid története

A védőoltás története egészen a 18. századig nyúlik vissza. Egy angol orvost, Edward Jennert (1749-1823) tartják a védőoltás „atyjának”. Jenner évekig tanulmányozott tehénfejőket és megfigyelte, hogy akik az – emberre egyébként ártalmatlan – tehénhimlőt elkapták, igazi himlőben sokkal ritkábban betegedtek meg. Az oltóanyag kipróbálása a kezdeti sikerek után azonban halálesetekkel is járt. A himlőjárványtól félve a vakcina gyorsan terjedt, és mivel nem ügyeltek eléggé a tű helyes használatára, rengetegen haltak meg, vagy szenvedtek maradó károsodást az oltóanyagtól. Az oltások következtében más sokkal súlyosabb járványok törtek ki, amelyben a beoltottak is megfertőződtek. Számos állam később be is tiltotta a védőoltásokat.

A himlő, más járványokkal együtt, amely ellen sosem oltottak, a huszadik század második felétől eltűnőben volt a higiéniás viszonyok, a táplálkozás javulása valamint a csatornázás bevezetésének következményeként. Ennek ellenére a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1967-ben oltási kampányt indított az Indiában felbukkanó himlő ellen. A járvány az oltások ellenére tovább nőtt, megfékezni csak a betegek elkülönítésével és fertőtlenítéssel lehetett. A WHO hivatalos véleményét, miszerint a himlő eltűnése nem az oltásoknak köszönhető, az angolul és franciául megjelenő „Weekly epidemological report” című kiadványukban is leközölték.

Mit tartalmaz a védőoltás?

A védőoltások a legyengített baktériumok, vírusok illetve toxikus anyagok mellett rengeteg egyéb összetevőt tartalmaznak. Többek között megtermékenyített csirketojást, amely közvetlenül a vérbe jutva sokkal jobban allergizálhat, mint étkezés során. A védőnők ajánlása szerint a kisgyermeknek 1 éves korig nem ajánlott a tej, a tojásfehérje és a szója fogyasztása, annak allergizáló hatása miatt. Vajon az oltásban fellelhető tojás miért képez kivételt ez alól?

A vakcina elkészítéséhez állati szerveket (majom, ló, tengeri malac, egér stb.), sőt, emberi ráksejtek is felhasználnak. Az emberi organizmus itt találkozik először rákos sejttel, amiről az információ könnyen átkerülhet az egészséges sejtre. A rubeóla elleni oltóanyag olyan sejtvonalból származik, amelyet elvetélt magzatok szövetéből nyertek.

Az oltóanyag előállításánál egyre gyakrabban alkalmaznak géntechnológiai eljárásokat, a tartósítás érdekében pedig mérgező anyagokat használnak fel: alumínium-hidroxidot, formaldehidet, kloroformot, különféle antibiotikumokat illetve thiomersalt, ami egy higanytartalmú vegyület. A védőoltás higanytartalma csecsemőknél meghaladja a megengedett mennyiséget.

A védőoltások kapcsolata más betegségekkel

Noha a védőoltások higanytartalma és az autizmus kialakulása közötti összefüggést az ÁNTSZ hisztériának tartja, Amerikában megjelenő tanulmányok bizonyítják a két dolog összefüggését. Az autizmus azonban csak egy a sok közül. A még gyenge immunrendszerrel rendelkező gyermekeknél az oltás elsősorban a központi idegrendszert támadja meg, és a következő betegségeket válthatja ki: szellemi visszamaradottság, epilepszia, alvászavar, hiperaktivitás, cukorbetegség, AIDS, szklerózis multiplex, bölcsőhalál.

Németországban már 1970 óta nem oltják a gyerekeket himlő ellen, és azt tapasztalták, hogy észrevehetően csökkent a szellemileg visszamaradott gyermekek száma. Számos betegség, többek között az allergia is, esetleg csak jóval az oltás beadása után jelentkezik, így természetesen nagyon nehéz az összefüggést bizonyítani.

Egy új magyar kormányrendelet szerint az oltások következtében fellépő károsodásokat az állam nem téríti meg. Németországban ezzel szemben – bár nincs kötelező oltás, csak ajánlott – az állam nemcsak fizeti a kártérítést, hanem még egy esetleges per költségeit is állja. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Védegylet közös nyilatkozatban ítélte el a védőoltások szövődményeiért fennálló állami kártalanítási kötelezettség megszüntetését.

A svájci példa követhető lenne

Jövőre új oltási rendszert készülnek bevezetni hazánkban. Csak reménykedhetünk abban, hogy több nyugati államhoz hasonlóan eltörlik a kötelező érvényű védőoltásokat és – a megfelelő tájékoztatás mellett – a szülőkre bízzák, beoltatják-e gyermeküket vagy sem. A BCG (TBC elleni) oltás, amit a gyerek 5 napos (!) korában kap meg, például már kizárólag csak a volt szocialista országokban létezik.

Nézzük meg, hogyan működik az oltásról szóló tájékoztatás Svájcban. Az alpesi ország fogyasztói érdekvédelmi alapítványa a következő tanácsokkal látja el a szülőket:

– minden oltás előtt szerezzen be minden információt az adott oltásról,
– az oltásoknál nem beszélhetünk száz százalékos biztonságról, a betegségnél számolhatunk súlyos komplikációkkal és azok következményeivel, ezt azonban az oltásoknál sem zárhatjuk ki,
– a hivatalos oltási szabályzat az oltások összességét tartalmazza, ez azonban csak ajánló és nem kötelező jelleggel,
– az oltás illetve a betegség hasznosságát és veszélyforrásait minden esetben mérlegelni kell,
– kis gyerekeknél nem lenne szabad túl korán oltani, mivel immun-, és idegrendszerük még nem fejlődött ki teljesen. A HIB és szamárköhögés elleni oltások nem indokoltak a korai gyerekszakaszban,
– az oltás nem ad élethosszig tartó védettséget,
– állapotos kismamáknál és bármilyen betegségben szenvedőknek oltás beadása szigorúan tilos,
– az oltások nem tartalmazhatnak thiomersalt,
– a kombinált oltásoknál figyelembe kell venni, hogy csak az adott betegség ellen oltsanak, és semmiképpen ne adjanak oltást olyan betegség ellen, amin a gyermek már természetes úton átesett,
– ragaszkodjon minden körülmények között a saját döntéséhez az oltásokat illetően.

A tájékoztató mindenesetre tanulságos. Jó lenne, ha Magyarországon is kibontakozhatna a szakmai alapokon nyugvó, és a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő, tabuk nélküli párbeszéd – mindannyiunk érdekében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik