Végső elkeseredésében fordult lapunkhoz egy édesanya, aki hónapok óta küzd azért, hogy a születendő gyermekének szánt utónevet jóváhagyják az illetékesek. Eszter – akinek nevét kérésére megváltoztattuk – eddig mindenhol falakba ütközött, az ideje viszont vészesen fogy, ugyanis másfél hónap múlva megszületik a kisfia.
Bár eddig bizonytalanságban tartották, Kósa Lajostól megtudtuk, hogy még januárban dönthetnek a Nyelvtudományi Kutatóközpont által megszűrt javaslatokról. A jóváhagyási esélyekkel kapcsolatban viszont nem sok jóval kecsegtetett a fideszes képviselő.
A probléma abból fakad, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását, azóta
Bár Hankó Balázs szeptember elején rendeletben hirdette ki az adható utónevek listáját, az teljes egészében a korábbi állapotot tükrözte, a tárcavezető csupán a törvényi előírásoknak tett eleget a közléssel.
Később Kósa – a nemrég megalakult Utónév-engedélyezési Bizottság elnöke – azt mondta a 24.hu-nak, hogy már novemberben elkezdődhet az érdemi munka, és a meglévő utónévkincs mellett elbírálhatják a beérkezett új kérelmeket is. Ez végül jócskán eltolódott, és tőle most azt az információt kaptuk, hogy január végén születhet meg az új utónévkincs.
A lapunk által megismert konkrét esetből is látszik, hogy a kérelmező szülők tehetetlenek, pedig Eszter egy olyan nevet javasolt, amit a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa szerint az általuk korábban alkalmazott szabályok alapján jóváhagyásra javasoltak volna.
Hivatali kálvária
Eszter és a férje a hetedik közös gyermekük születését várják. Az édesanya 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós. Kérelmét 2025. augusztus 21-én nyújtotta be a Giora férfinév elbírálására.
Mint indoklásában fogalmazott,
születendő kisfiam több, méhen belüli, egyéb esetben elhalással végződő traumát élt túl, ennek megfelelően olyan nevet szeretnék neki adni, amely tükrözi a hihetetlen erejét. E név beceneve (Gigi, Gigike) is hangzatos, kedves. Megjegyzem, hogy számos, tévesen ősmagyarnak minősített héber név, így például az Anna, a Mária, a József, a János terjedt el a magyar történelem során. A Giora a már anyakönyvezhető Gedeon változata, így erre is tekintettel kérem a név szíves engedélyezését.
A nő kérelmét a Miniszterelnökség hivatalból továbbította a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz, a törvény szerint ugyanis a kutatók véleménye alapján hoz döntést az Utónév-engedélyezési Bizottság, végső soron a Kulturális és Innovációs Minisztérium a nevekről.
Mivel Eszter semmilyen visszajelzést nem kapott sehonnan, a minisztériumot pedig semmilyen kommunikációs formában nem érte el, október közepén – tehát két hónappal a kérelem benyújtását követően – levélben kereste meg az intézetet, hogy elfogadhatónak minősítették-e a nevet.
a kérelmezett utónevekkel kapcsolatban mi kizárólag szakmai nyilatkozatot állítunk ki, a nevek anyakönyvezhetőségéről a döntést a kultúráért és innovációért felelős miniszter hozza meg. A döntés megszületésére a hatályos törvények szerint nincs meghatározott határidő.
Javasolták neki továbbá, hogy folyamatosan olvassa a Magyar Közlöny számait, ott jelenik majd meg ugyanis az újonnan elfogadott nevekkel bővült legfrissebb utónévlista. Igaz, ilyenre eddig még egyszer sem került sor, amióta Hankó Balázsra ruházták ezt a feladatot.
Eszter nem adta fel, és pár nappal később Kósa Lajosnak címzett egy levelet, melyben sok várandós és aggódó anyuka nevében kérte őt, hogy tartsanak soron kívüli ülést, és döntsenek a kutatóközpont által felülvizsgált utónévkérelmekről.
Kérem, hogy ne hozzák a névadás miatt aggódó szülőket – így az amúgy is hormonálisan-fizikálisan túlterhelt kismamákat – olyan helyzetbe, hogy még emiatt is plusz szorongással kelljen küzdeniük, vajon a szülés időpontjában megtörténik-e az engedélyezés. Jómagam a hatodik kisfiunkat várom, a nagy számok törvénye alapján már ilyenkor nem könnyű a névválasztás. Az általam kérelmezett utónév nem magyar eredetű – az Öné sem – de tökéletesen ráillik a két súlyos vetélési helyzetet túlélt kisfiamra. Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla
– írta Kósának, majd miután a KIM-től megtudta, hogy az ígérete ellenére novemberben sem tartott ülést az Utónév-engedélyezési Bizottság, ismételten megkérte a politikust, hogy észszerű határidőn belül állítsák össze az új közhiteles nyilvántartást. Megkereséseire azóta sem kapott választ.
Eszter 2026. január 9-én utolsó szalmaszálként közérdekű adatigénylést adott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz az alábbi kérdésekkel:
- Kérem megnevezni a 2025. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a magyar utónévjegyzék összeállítása érdekében működő bizottság tagjait, továbbá a tagok bizottságban elvégzett munkájuk utáni havi vagy egyéb elszámolás szerinti javadalmazását.
- Kérem tételesen megjelölni, hogy a bizottság megalakulása óta mely érdemi tevékenységet fejtett ki ezen szerv, külön kiemelve a bizottsági ülések számát, időpontját és a testület összességébeni vagy a tagok egyenkénti, jegyzőkönyvvel, hivatalos feljegyzéssel nyomon követhető munkáját.
- Kérem azon adat kiadását, mely alapján megállapítható, hogy a 2025. évi LXV. törvény hatályba lépése óta hány utónév-engedélyezési kérelem érkezett a bizottsághoz. Kérem megjelölni, hogy – akár folyamatban lévő eljárásokból származóan – benyújtott kérelmekből mennyi került érdemi elbírálásra.
- Kérem megjelölni azon speciális jogszabályt, mely mentesíti a KIM-et az utónév-engedélyezési kérelmek elbírálásának Ákr. 50. § szerinti határideje alól.
A tárcának a törvény szerint 15 napja van válaszolni, amit újabb 15 nappal meghosszabbíthatnak.
Kósa Lajos: Egyik név szebb, mint a másik
Kósa Lajos a 24.hu megkeresésére közölte, november helyett végül január 26-án ülésezik az Utónév-engedélyezési Bizottság. Mint mondta, a késésnek az az oka, hogy az adatokat kezelő Energiaügyi Minisztérium most végez majd a statisztika összeállításával, amelyből kiderül, hogy melyek azok a nevek, amelyeket senki nem visel. Ezek Kósa korábbi elmondása alapján biztosan kikerülnek majd a jegyzékből.
A politikus kérdésünkre válaszolva elmondta: nem terveznek gyakori üléseket, mert „gazdag az utónévkincs, egyik név szebb, mint a másik”, utalva arra, hogy a névkérelmezés elbírálásában ennél gyorsabb folyamat a jövőben sem várható.
Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. 240-nél is több kérelem érkezett, ezek közül a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői 8-at küldtek tovább nekünk. Fontos, hogy nem bejegyzésre ajánlották azokat, csak megtárgyalásra. Itt tükröződik, amikor a magyar nép kreativitása találkozik a lehetőségekkel és az önmegvalósítás ügyével. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk
– jelentette ki.
Kósa ezután elismételte, hogy a szülők „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”, tehát nem feltétlenül van szükség új nevekre.
Megtudtuk azt is, hogy az egyszerűség kedvéért a bizottsági ülésen részt vesz majd az utónévkincsért felelős Hankó Balázs is, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők majd.
A Magyar Közlönyben várhatóan februárban vagy márciusban teszi majd közzé a miniszter az új utónévkincset, ami minden jel szerint egy jó darabig véglegesnek is számíthat majd.
Egy-két éve még átment volna a név
A névkérelmezési ügyekben tehát több száz család érintett, ha csak azt vesszük alapul, hogy több mint 240 új kérelemről döntenek már Kósáék, bár ezek közül sok olyan is lehet, amely mostanra tárgytalanná vált, hiszen időközben már megszülettek azok a gyermekek, akiknek szánták őket.
A 24.hu megkereste Dr. Raátz Juditot, aki hosszú éveken át tagja volt annak a munkacsoportnak, amely az utónévkérelmekről döntött. A Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársának arról kértük ki a véleményét, hogy a Giora nevet javasolná-e bejegyzésre az eddigi gyakorlat szerint.
Azt felelte, a jelenlegi jogszabályokat – a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján megtalálható Alapelveket, illetve a Kósa Lajos nevéhez kötődő törvényt – figyelembe véve a név elutasítható, mivel idegen eredetű és ritka névalak.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján megtalálható Alapelvek 3. pontja ugyanis kimondja,
ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasoljuk a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban igazolhatóan utónévként használatos, használata elterjedt, gyakori, és ez hiteles adatokkal bizonyítható. Jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú) és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.
Raátz Judit szerint azonban a korábbi időszakban, nagyjából egy-két évvel ezelőtt – amikor még nem létezett ez az alapelvi pont – ez a név zöld utat kapott volna, hiszen létező férfinév, a kiejtése megegyezik a név írásképével. De még a mostani szabályok alapján is elképzelhető, hogy a név anyakönyvezhetővé válhatna, ha rendelkezésre állnak arról adatok, hogy mennyire gyakori a névalak. Megfelelője ugyanis nincs az adható nevek között.
„Arról nem is beszélve, hogy 2025. július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra. Ha az abban foglaltakkal esetleg nem értettek egyet, vagy a kérelmet még ki tudták egyéb információkkal egészíteni, akkor erre lehetőségük volt, és volt rá példa, hogy egy név így vált anyakönyvezhetővé” – hívta fel rá a figyelmet.
Raátz Judit kitért arra is, hogy jelenleg a 2025 augusztusától beadott kérelmekre a mai napig nincs válasz, de akiknek a jövőben a névkérelmét elutasítják, talán sosem tudják majd meg, hogy az milyen indokkal történt.
A bizottság tagjairól sem tudni sokat, csupán annyit, amennyi a médiában megjelent. Kósa Lajos a bizottság vezetője. Ha igaz, egyetlen egy névtannal foglalkozó tagja van, Hoffmann István professzor, akinek a szakterülete inkább a helynevek, illetve van még egy nyelvész a bizottságban, aki lexikográfus
– magyarázta.
Azoknak a kérelmezőknek, akiknek indoklás nélkül elutasítják a kérelmét, Raátz Judit szerint egy lehetősége marad: hogy bírósághoz fordulnak.
A törvény egyébként semmilyen időkorlátot nem szab a kulturális és innovációs miniszternek arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran kell közzétennie az utónévkincset a Magyar Közlönyben. Kósa erre egyszer azt mondta, hogy ez teljesen Hankó Balázsra van bízva, „hetente, de akár évente is lehet.” Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi a valószínűbb.
