Ha megkérdeznének, én azt javasolnám a kormánynak, hogy ne csinálják ezt.
Így reagált a Népszavának Orbán Viktor egykori oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arra, hogy a jelenleg az oktatásügyet is irányító Belügyminisztérium tervei szerint március 1-jétől hatályba lép a módosítás, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályozzák majd az országos kompetenciamérés eredményeit, és az osztályzatokat az év végi jegyekbe, a következő évi középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beszámítják.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás hivatalos célja, hogy
növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére.
Pálinkás József akadémikus szerint a diákok osztályozására alkalmatlan a kompetenciamérés, nem is erre találták ki. Az elsőt 2001 novemberében, éppen az ő minisztersége idején tartották, ám akkor a cél az volt, hogy legyen egy olyan, a nemzetközi PISA-tesztekhez hasonló mérés, amely jobban fókuszál a hazai iskolarendszer sajátosságaira, az egyes iskolák átfogóbb képet kapjanak diákjaik képességeiről, visszajelzésként a pedagógiai munkájukról.
A kompetenciamérés egy segédeszköz, amivel az iskolák összehasonlíthatják a teljesítményüket és képet kaphatnak arról, milyen területekre kell jobban odafigyelni, mit kell fejleszteni. Egy ilyen mérés szerintem nem alkalmas arra, hogy az egyes tanulók eredményességét osztályzatokban kifejezve mérje. Az is csak egy illúzió, hogy mondjuk egy négyes osztályzat matematikából minden iskolában ugyanazt jelenti
– fogalmazott Pálinkás József.
Kompetenciamérés idén március 24-e és május 30-a között lesz, a 4. évfolyamon matematika és szövegértés feladatokkal, ami az 5. évfolyamon a digitális kultúra és történelem, a 6-11. évfolyamokon pedig természettudomány, idegen nyelv és célnyelvi mérésekkel egészül ki. A hvg.hu szúrta ki, hogy az Oktatási Hivatal a tervezet benyújtása előtt néhány nappal a hivatalos honlapján még azt írta: indokatlan az osztályozás, az országos mérések fő célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, az iskola, a fenntartó támogatása adatokkal az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.
Az eredmények országos kiértékelése előtt
nem lehet olyan megalapozott helyi, iskolai teljesítményskálát kialakítani, amely a méltányos, fejlesztő célú osztályozás alapját jelenthetné,
az új, digitális rendszerben elvileg sem lehetséges az osztályozás, a tanulói válaszokat az iskolák helyben nem látják, azok helyi értékelése sem megvalósítható, tették hozzá.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője szerint a sokak által bírált módosítás valójában egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. A kormány korábban egyébként valóban egyértelművé tette, csökkentené a gimnáziumban továbbtanulók arányát. Varga-Bajusz Veronika, a fiatalokért is felelős államtitkár mondta azt, hogy noha Magyarország már szakképzési nagyhatalom, de a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
Ez a rezsim a gyerekek legnagyobb ellenségévé nőtte ki magát, a mindent központosítani és kontrollálni akaró őrület bűn rájuk nézve. Ha mindez megvalósul, már nem csak a nagyobbakat, de a kicsiket is elkezdik bántani, aminek súlyos következményei lesznek.
Ezt már Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus mondta a Népszavának arról, hogy Pintér Sándor tárcája az óvodai nevelés alapprogramját is módosítaná.
