Belföld

Meghalt Nógrádi László, a Csepel Camping bicikli feltalálója

Fortepan / Magyar Rendőr
Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, az ifjúsági közlekedésbiztonsági kupa döntőjének kerékpár-szerelési vetélkedője 1982-ben, Csepel Camping kerékpárokkal.
Fortepan / Magyar Rendőr
Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, az ifjúsági közlekedésbiztonsági kupa döntőjének kerékpár-szerelési vetélkedője 1982-ben, Csepel Camping kerékpárokkal.

Életének 90. évében meghalt Nógrádi László, a Csepel Művek Kerékpárgyárának egykori igazgatója, a Csepel Camping (kemping) kerékpár feltalálója – számolt be a Csepel.hu.

Nógrádi a hatvanas években azzal szerzett világhírnevet, hogy az ő ötlete és tervei alapján fejlesztették ki a népszerű Csepel kemping kerékpárt, és a márkanév elterjedése nagyban neki köszönhető.  Főkonstruktorként később további modellek megalkotásában vett részt, tudását külföldön is elismerték.

A honlap ismertetése szerint az apai ágon sváb családból származó Nógrádi László eredeti családneve Niederkirchner volt, de szülei Nógrádira magyarosították 1945 márciusában, mert a német nevű személyek hátrányt szenvedtek a világháború után. Miután Csepelen elvégezte az általános iskolát, az ország összes középiskolája elutasította felvételi kérelmét, mert osztályidegennek minősítették. Apjának ugyanis vendéglője volt, amelyet később államosítottak.

Esztergályos ipari tanuló lett a Bajáki Ferenc Szakközépiskolában, és a Csepel Művek gépgyárában kezdett dolgozni, közben esti tagozaton elvégezte a Kossuth Lajos Gépipari Technikumot, és utána a Kerékpárgyárban technikusként helyezkedett el.
1959-ben felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett járműszakon, majd tervezőmérnökként folytattatta munkáját a Kerékpárgyárban.

A Csepel.hu-nak korábban azt mondta, hogy a hatvanas években kezdték el megtervezni a kemping kerékpárokat:

Az ötletem onnan származott, hogy az emberek – már akinek volt autója – főleg Trabanttal, Wartburggal jártak. Kellett egy olyan kerékpár, amely kicsi és belefért ezekbe a kocsikba. Az elképzelésem az volt, hogy a kerékpár legyen összecsukható, de megfelelően stabil is.

Elmondása szerint a biciklikből rengeteget exportáltak és egymillió darabot adtak el belőle itthon és külföldön. „A csepeliek is a hasznát vették, mert a tömegközlekedés hiányában a munkások nagy része kétkerekűvel járt dolgozni a gyárba. A Csepel Művek kapuinál hatalmas őrzött kerékpármegőrzőket alakítottak ki, de ezeket a nyolcvanas években megszüntették” – tette hozzá.

Nógrádi nyugdíjasként is aktívan részt vett Csepel közéletében, rendszeresen kerékpározott és gyalogtúrázott. Temetése március 5-én lesz a Csepeli temetőben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik