Meghosszabbította az Országgyűlés hétfőn délután a Magyarországon lényegében 2022 májusa óta életben lévő háborús veszélyhelyzetet. A képviselők által kétharmaddal elfogadott törvénymódosítás alapján a vészhelyzet jövő május 18-ig marad érvényben.
A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, több hónappal azt követően hirdette meg, hogy Oroszország katonailag megtámadta Ukrajnát. Ehhez azonban 2022-ben tízedik alkalommal is módosítani kellett az Alaptörvényt, mivel ez volt a feltétele annak, hogy a kormány egy szomszédos országban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet vezessen be. A Fidesz-kormány azonban már ezt megelőzően rendeleti úton tudta kormányozni az országot, mivel a koronavírus-járványra hivatkozva már 2020-ban különleges jogrendet vezetett be.
Az első veszélyhelyzet kihirdetését a koronavírus terjedése tette szükségessé. Ez a különleges jogrendi állapot 2020. március 11-től lépett érvénybe. Az Alaptörvény elfogadása óta ez volt az első alkalom, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás gyakorlati alkalmazására került sor. Ezt a koronavírus-járványra hivatkozva háromszor hirdették meg. A negyedik vészhelyzet kihirdetésre már az ukrajnai fegyveres konfliktus szolgáltatott ürügyet.
A kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
Szavazott az Országgyűlés az egyetemeket fenntartó úgynevezett közérdekű alapítványok szabályozásának módosításáról is, hogy így tegyen eleget az Európai Unió tanácsi végrehajtási határozatának, amely az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgálja. Ez az, ami miatt hazánk jó ideje nem jut hozzá európai uniós forrásokhoz.
A képviselők döntése alapján azokra az közérdekű alapítványokra, amelyek európai uniós pénzeszközöket használnak fel, külön feltételek vonatkoznak. Ennek értelmében a kuratórium vagy felügyelőbizottság tagjának megbízatása hat évre szól, legfeljebb egy alkalommal választható újra.
A kuratórium vagy felügyelőbizottság tagja mások mellett nem lehet
- országgyűlési képviselő,
- politikai felsővezető,
- kormánybiztos,
- miniszteri biztos,
- különleges jogállású szervnél foglalkoztatott köztisztviselő.
A parlament a törvénymódosítást 157 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadta el, vagyis nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki képviselők is a törvénymódosítás mellett tették le a garast.
Az Országgyűlés hétfői ülése délután a határozathozatalokat követően azonnali kérdésekkel folytatódott. A kormányfőnek címzett kérdésekre ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszolt. Ez nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Orbán a közösségi médiában „szokásos pofozkodást” jósolt a hétfői parlamenti üléssel összefüggésben.
Kálmán Olga, a DK képviselője azzal vádolta a kormányt, hogy leginkább akkor fontos számukra a család, ha a saját családjuk gazdagodásáról van szó, esetleg ha szavazatot remélnek cserébe. A képviselőnő elsősorban a családtámogatások alacsony összegét rótta fel a miniszterelnöknek, illetve azt kérdezte, ennek fényében rendben van-e az, hogy tavaly több mint 80 milliárd forintot osztottak szét a szlovák médiára, focira, az erdélyi jéghokira, lovas projektekre, illetve „libanoni templomfelújításokra meg dollármilliókat”.
Orbán erre úgy válaszolt, hogy a magyarországi családok a magyar családtámogatási rendszeren keresztül jelentősen nagyobb összegű támogatást kapnak, mint a határon túli magyar családok. Ha bármilyen kritikai kérdést föl lehetne vetni, a kormányfő szerint pont az ellenkező irányból kellene felvetni ezt, vagyis hogy vajon nem lenne-e az helyes, ha a határon túli magyar családok is ugyanannyi támogatást kapnának, mint a magyarországi családok.
Ez számos okból ebben a pillanatban nem lehetséges. Ennek vannak jogi akadályai és vannak pénzügyi akadályai is
– válaszolta a miniszterelnök arra DK-s kritikára, hogy a határon túli sporttámogatások és külföldi beruházások helyett a hazai családtámogatásokat kellene bővíteni.
A jobbikos Brenner Koloman november 4-e, vagyis az ’56-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából hozta szóba a Fidesz-kormány legutóbbi emlékezetpolitikai botrányait, ide értve Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vitatott kijelentését, mely szerint „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. A jobbikos képviselő szóba hozta Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója botrányba fulladt nyilatkozatát is, amely hétfőn kapott nyilvánosságot. Somkuti az ’56-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján arról írt, hogy „aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”! (A Szuverenitásvédelmi Hivatal már hétfőn közölte, hogy azonnali hatállyal szerződést bont a kutatóval.)
Egy Sonkuti nevű embert említett, ha jól emlékszem, az előbb, ha jól tudom, nincsen állásban. Tehát nálunk antikommunista ügyekben nincsen pardon
– vágta ki magát Orbán Viktor. A miniszterelnök ezután azonban azt kezdte fejtegetni, hogy, a jobbikos képviselő csak „ne akarja levezetni a mostani külpolitika észszerűségét az 1956-os történelmi eseményekből”, mert abból nem lehet levezetni olyan ésszerű politikát, amely egyszerre adózna a hősök emlékének, és lenne ésszerű a XXI. század körülményei közepette”.
Toroczkai Lászó, a Mi Hazánk képviselőjeként azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy „tanuljon Mátyás királytól, öltsön álruhát, járja körbe Magyarországot, vegyüljön el az emberek között, beszélgessen az emberekkel”, és akkor tapasztalni fogja majd azt, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem működik. Toroczkai a külföldi vendégmunkások beáramlására utalva ugyanakkor azt mondta, hogy a kormánynak a migrációtól sem sikerül megvédeni Magyarországot.
Toroczkai a Központi Statisztikai Hivatal számaira hivatkozva arról beszélt, hogy majdnem 2 millió embert fenyeget ma Magyarországon a szegénységben való ragadás, és ezen belül az időseket különösen súlyosan érintette az elmúlt néhány év gazdaságpolitikája, hiszen körükben 7 százalékkal nőtt körükben a mélyszegénységben élők száma. A képviselő további statisztikai adatokat is említett, többek között azt, hogy a háztartások jövedelmének reálértéke 4 százalékkal szökkent
Orbán Viktor erre úgy válaszolt, hogy „valamikor 1920-ban „az ellenségeink úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi és szegény”, aztán 2010-ben „kormányra került a nemzeti oldal”, és úgy döntöttek, hogy „Magyarország újra legyen nagy és gazdag”. Orbán szerint ezt szolgálja a Fidesz-kormány gazdaságpolitikája.
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ezzel elégedettek lehetünk-e. A válaszom az, hogy nem, mert még nem vagyunk elég nagyok, és nem vagyunk elég gazdagok, de azok leszünk, amik folytathatjuk a kormányzást
– értelmezte a miniszterelnök kormánya gazdaságpolitikáját.
Ha valaha volt esély arra, hogy a Magyar Államvasutakból egy korszerű, modern nyugati típusú vasúttársaság legyen, akkor az Lázár János minisztersége alatt fog megtörténni
– felelte Orbán Viktor az LMP-s Kanász-Nagy Máté kérdésére, aki egyfelől a Belgrád-Budapest kínai vasútvonal építésének nyilvánosság elől elzárt voltát, másfelől a hazai vasúti közlekedés súlyos hiányosságait, például a késéseket rótta fel a kormányfőnek. (Orbán először megdorgálta az LMP-s képviselőt, mivel szerinte ezt a kérdést Lázár János építési és közlekedési miniszternek kellett volna feltenni.)
A miniszterelnök a kínai hitelből, kínai munkával megvalósuló Belgrád-Budapest vasútvonal iratnyilvánosságával kapcsolatos kritikákra nem reagált, noha ismert, hogy az építkezéshez az édesapja kavicsbányáiból is szállítottak nyersanyagot. Orbán mindezek helyett arról beszélt, hogy szerinte a beruházás azért jó, mert a görög kikötőkből, így Magyarországon keresztül, magyar vasúti hálózaton jut el az áru Európába. A kormányfő szerint ha az áruszállítás a jövőben nem itt történne, „az nekünk pénzügyi veszteséget okoz”.
