A Pénzügyminisztérium szerdán október 3-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatát. Az Alaptörvény 36. cikke szerint az Országgyűlésnek minden évben törvényt kell alkotnia a központi költségvetés végrehajtásáról.
A dátum fontos, mert az államháztartásról szóló törvény alapján a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ha az Orbán-kormány kivárja a társadalmi egyeztetést, ezt csak október 3-a után tudja megtenni.
A tervezet a veszélyhelyzet miatt többször módosított tavalyi költségvetési törvény végrehajtását néhány finanszírozási célú pénzügyi művelet nélkül fogadtatná el az Országgyűléssel. A Varga Mihály vezette tárca a központi alrendszer tekintetében
- 41 267 392,8 millió forint kiadással,
- 36 831 920,8 millió forint bevétellel, és
- 4 435 472,0 millió forint hiánnyal
számol. Ezen belül a
hazai működési költségvetést
- 34 379 865,8 millió forint kiadással,
- 33 191 596,8 millió forint bevétellel, és
- 1 188 269,0 millió forint hiánnyal
a hazai felhalmozási költségvetést
- 5 452 537,9 millió forint kiadással,
- 1 500 914,8 millió forint bevétellel, és
- 3 951 623,1 millió forint hiánnyal
az uniós fejlesztési költségvetést
- 1 434 989,1 millió forint kiadással,
- 2 139 409,2 millió forint bevétellel, és
704 420,1 millió forint többlettel
hagyatná jóvá. A parlamentnek arra is rá kellene bólintania, hogy központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2023-ban a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
- 4 524 495,5 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek,
- 893 574,4 millió forint összegben fizetett vissza deviza kötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek.
Az indoklás szerint a kormány 2023-ra 4,1%-os GDP növekedést tervezett, amihez képest 5 százalékponttal rosszabb lett a tényadat. 2022 júniusában 5,2%-os inflációval számoltak 2023-ra, amiből végül 17,6% lett. A 2023-as költségvetési törvény benyújtásakor a makrogazdasági prognózis robosztus munkaerőpiaccal, emelkedő reálbérrel és jelentős fogyasztásbővüléssel terveztek, egy, a jegybanki toleranciasávot kissé meghaladó inflációs környezetben. A beruházások növekedése mellett számítottak a külföldi működőtőke-beáramlásra, az uniós források érkezésére is.
Elszámolták magukat, ezért
2022 júniusában – bár erősen lefelé mutató kockázatként kellett számolni egy elhúzódó háborúval és az energiaár emelkedéssel – a külső környezetre alapvetően húzóerőként számíthatott a magyar ipar. 2023-ban ugyanakkor minden gazdasági szereplő komoly nehézségekkel szembesült. A háztartások megélhetési kiadásai megugrottak, a vállalati szektor működési, beruházási költségei drasztikusan emelkedtek, az államháztartásra is növekvő nyomás nehezedett.
A lakosság a magas infláció nyomán kialakult reálbér-csökkenés miatt visszafogta költéseit, a fogyasztás és a háztartási beruházások kedvezőtlenül alakultak 2023-ban. A vállalati szegmens a megemelkedett költségeket az árazásban érvényesítette, ami szintén negatívan hatott az inflációra és a fogyasztásra. A kialakult magas kamatkörnyezetre és mérséklődő keresletre az üzleti szféra a beruházások visszafogásával reagált.
4397,9 milliárdos forintos lyuk
A kormány a költségvetési folyamatokat úgy értékelte, hogy a 2023-as költségvetés a háború okozta bizonytalan, sok kockázatot magában hordozó gazdasági környezetben készül. A 4,1%-os gazdasági növekedés, 5,2%-os infláció mellett a 3,5%-os GDP-arányos hiánycél reálisnak tűnt, de 2022 vége felé általánosan elfogadottá vált, hogy a tavasszal reméltnél alacsonyabb növekedéssel, magasabb inflációval, szigorodó monetáris politikával kell számolni 2023-ban. 2022 végén a 2023. évi költségvetést módosítani kellett, amelyit tavaly márciusban fogadott el az Országgyűlés.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya a 3400,2 milliárdos törvényi előirányzathoz képest 4435,5 milliárd forint lett. A központi költségvetés 4132,1 milliárdos, a tb-alapok 415,8 milliárdos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 112,4 milliárdos többlettel zárták a tavalyi évet. A központi költségvetés bevételeinél az előirányzathoz képest az adóbevételek jelentősen elmaradtak, a legnagyobb kiesés, 1004,1 milliárd forint az általános forgalmi adónál jelentkezett.
