David Pressman is felszólalt a többek között a főváros által is rendezett Budapest Forum külpolitikai konferencia első napján, amin ezúttal is a fenntartható demokráciák építéséről és működéséről szólt. Az USA magyarországi nagykövete hosszú beszédében számos határozott üzenetet címzett egyenesen Orbán Viktornak és a kormánynak.
Elmondta, hogy amikor a magyarországi megbízatására készült, rengeteg tanácsot kapott, például azt, hogy „soha ne felejtsem el csodálni Budapest szépségét, különösen este, viszont gyakran ismételt tanács volt az is, hogy „arra figyeljen, amit tesz a kormány, ne pedig arra, amit mond.”
A nagykövet szerint a magyarok történelmében jelen van az efféle kettősség, például a kommunizmus alatti élet is ezzel volt tele. Úgy véli, habár bátran megbuktattuk a kommunizmust, a kétértelmű beszéd öröksége nem tűnt el nyom nélkül
Hogyan lehet 1956 népe ilyen kedélyes viszonyban Putyin Oroszországával is? Hogyan lehet egy ország az Európai Unió tagja úgy, hogy eközben háborúban áll „Brüsszellel”? Hogyan lehet az Egyesült Államok szövetségese, miközben – a miniszterelnök szavaival élve – annak „ellensége” is?
– sorolta a retorikai kérdéseket.
Pressman azt mondta, Magyarország szövetségesei eddig egy-egy szemforgatással intézték el a kormány óriásplakátokra nyomtatott üzeneteit és inkább arra figyeltek, milyen politikát folytatnak Orbánék. Mostanra azonban eljutottunk oda, hogy „megkérdőjelezzük, valóban demokrácia-e Magyarország”.
Szerinte nem nehéz felismerni a mintát abban, hogy a »Szuverenitásvédelmi Hivatal« mit tekint Magyarország szuverenitását fenyegető veszélynek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal valóban védeni próbál valamit, de ez nem Magyarország szuverenitása.
Felhozta például, beszédes, hogy a hivatal a Transparency International, egy korrupcióval is foglalkozó szervezet, az Átlátszó, egy többek közt a miniszterelnök veje korrupciós ügyeivel foglalkozó oknyomozó újság, és a Göd-ÉRT Egyesület, egy lakóhelyük közelében lévő akkugyár elleni civil szerveződés körül vizsgálódik az ország szuverenitására leselkedő veszélyként.
A diplomata szerint a kormánypártnak a média felett gyakorolt ellenőrzése és a civil társadalom elleni támadásai a félelem légkörét teremtették meg.
Magyarországon egyre fokozódóbb egzisztenciális kérdéssé vált, hogy részt vegyünk-e a politikai vitában, (…) ha megszólalsz, jó eséllyel célponttá válhatsz. Hazugságokkal fojtogathatnak, címlapok fröcsöghetnek rólad online lejárató kampányok célkeresztjébe kerülhetsz, és a Megafon hozhat hírbe.
Példaként megemlítette Iványi Gábor lelkész esetét is, miszerint akár az apolitikus véleményed felvállalásának is „súlyos jogi és egzisztenciális következményei vannak”.
Ezt a sorsot márpedig egy módon lehet elkerülni: azzal, ha csendben maradsz
– mondta a nagykövet.
Szerinte a kormányzati politikának a következményei azonban nem csak a magyarokat érintik, hanem a legfontosabb szövetségeinket is. Mint mondta, Tusványoson Orbán Viktor „érthetőnek és kiszámíthatónak” nevezve dicsérte meg az általa „hiperracionálisnak” nevezett orosz vezetést. Ugyanebben a beszédében Orbán a demokratikus Nyugatot bírálta, amiért az szerinte megbízhatatlan, zavaros, a közös értékeken alapuló partnerségre összpontosít, amit „nem racionálisnak” nevezett. Az értékeken és elveken alapuló összehangoltság azonban éppen az Egyesült Államok legerősebb partnerségeinek, köztük a Transzatlanti Szövetségnek is az alapja. (…)
Értékeink nem csupán hangzatos retorika; nem csak szavak. Hanem a cement, amely összetartja a történelem legerősebb és legsikeresebb biztonsági szövetségét. A demokráciák értik ezt.
Az Egyesült Államokban zajló választások kapcsán felhozta, hogy Orbán nem titkolta, hogy kit szeretne győztesként látni. „A Fidesz minden hiperracionalitásról és stratégiai gondolkodásról szóló megszólalásai ellenére úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatát továbbra is egy választás eredményére teszi fel.
És ha az a választás nem úgy alakul, ahogy remélik, akkor a stratégiájuk … a kivárás. Egy vezető kormánytisztviselő szavaival élve: “Nincs B-terv.” Sok szó jut eszembe, amikor a kapcsolatunkról ebben a megközelítésben gondolkodom, de a „racionális” és a „stratégiai” nem tartozik közéjük. A kétoldalú kapcsolatainkat érintő további felelőtlen viselkedés elkerülhetetlenül megváltoztatja ezt a viszonyt, csakúgy, ahogyan a „puszta szavak” alapú megközelítés is megváltoztatta Magyarországot.
Pressman elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is keresni fogja a kormányt, hogy pragmatikus megbeszéléseket folytassanak arról, hogyan normalizálják a kapcsolatot, de továbbra is világosan és kendőzetlenül fognak beszélni arról, amit látnak.
De Magyarország szövetségesei és partnerei számára is el kell, hogy jöjjön a ráeszmélés pillanata. Nekünk is fel kell ismernünk, hogy ami fölött eddig szemet hunytunk, azzal most egyenesen szembe kell néznünk, és határozott választ kell adnunk rá.
