Orbán Balázs a budapesti AI Summit 2024 mesterséges intelligenciáról szóló konferencián tartott előadása után alákérdezős interjút adott a kormánypárti Indexnek. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint megvan a helye annak, hogy a politikusok influenszerekként működjenek. Szerinte azonban
a politikusi influenszerek nem a magamutogatók, hanem azok, akiknek a maguk területén a legnagyobb hitelességük van.
Aztán egy példával alá is támasztotta, hogy szerinte a két szerepnek hogyan érdemes kapcsolódnia. Orbán szerint minden családban vannak olyan nők, akik táskákról tartalmat gyártó influenszereket követnek. Ő elsőre nem értette a műfajt, de aztán arra jutott, hogy aki női táskákat akar venni, azok számára ezek a tartalomgyártók hitelesek, mert rengeteg táskát végigpróbáltak, és „egy három másodperces reklámhoz képest” hitelesebb információt kaphatnak tőlük.
Szerinte az influenszeri politizálással egyidőben
a politika mindenhol polarizálódik, tehát a békés aranykor, ahol kedélyes öregurak politikai vitákat folytatnak egymással, véget ért.
A nyugati civilizáción belül is világok harca zajlik”, és véleménye szerint „átmenet nem nagyon képzelhető el” a világnézetek között.
A miniszterelnök politikai igazgatója kitért arra is az interjúban, hogy a magyar kormány megítélése szerint
nekünk nemet kell mondani a modernizmusra, az ország modernizációjára viszont igent kell mondani.
Ő utóbbi alatt érti, például, az infrastrukturális vagy a humántőke-fejlesztéseket. Na és hogy mit ért a megvetendő modernizmus alatt? „Az embert lecserélő ideológiát, ami a technológiai fejlődés örvén az emberi létezés fundamentumát tagadja.”
Orbán úgy véli, hogy a politikában a legerősebb hívószó jelenleg a béke, és a kormányt ez határozza meg. „Sajnos ilyen időket élünk, hogy a körülöttünk lévő nemzetközi tér meghatározza a magyar gazdaság lehetőségeit is”. Habár a miniszterelnököt egyre gyakrabban kritizálják azzal, hogy az itthoni helyzetnek hátat fordított és csak a világpolitikai terveivel foglalkozik, a politikai igazgatója szerint a nemzetközi helyzet miatt
nem lehet most már a külpolitika és a belpolitika között különbséget tenni, mert minden mindennel összefügg,
és a nemzetközi összefüggésekre kellő figyelmet kell fordítani.”
Orbán szerint a miniszterelnök által is hangoztatott
mert véleménye szerint a nyugat által hirdetett blokkosodás lényege, hogy megpróbálják a világot úgy leírni, mintha egy ország csak az egyik hatalmi központ alá történő betagozódással tudna túlélni. A kormányban ezzel szemben úgy gondolják, hogy amelyik ország a betagozódást elkerüli, az önálló erőközpontként fog megerősödni, amire gazdasági felhajtóerőt is tudnak építeni.
Ezúttal már a miniszterelnök politikai igazgatója is keményen beleszállt Matolcsy Györgybe, miután Orbán Viktor Kötcsén, zárt körben arról is beszélt, hogy csak azt várják, az MNB-elnöknek lejárjon a mandátuma 2025-ben. Matolcsy nemrég a közgazdász vándorgyűlésen azért kritizálta ismételten a kormányt, hogy ugyan szükség van a (Keletről – a szerk.) egyre intenzívebben érkező külföldi beruházásokra, de nem mindegy, mekkora a hozzáadott érték, szerinte ez pedig inkább az eladásban jelenik meg, nem pedig a nálunk hangsúlyos gyártásban.
Orbán Balázs elmondása szerint „olvassa a jegybankelnök kritikáit becsülettel”, de ezekből nem igazán kap koherens leírást a gazdasági helyzetről. Szerinte egyrészt részben az történik, amiről Matolcsy írt korábban, hogy a keleti nyitás ne csak piacszerzési kísérlet legyen, hanem technológiai és pénzügyi transzferrendszer kiépítésével is párosuljon.
A másik oldalról meg úgy érzem, mintha a jegybank elnöke nem követné, hogy a kormány mit tesz
– mondta Orbán, majd felhozta, hogy az MNB vezetője például azt is kritizálja, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége nem úgy működik, ahogy kellene. A politikai igazgató ezt azzal tisztázta az interjúban, hogy az uniós forrásokhoz ebben az uniós költségvetési ciklusban éppen pont ezért nem 20 százalékos, hanem 80 százalékos önrészt tettek hozzá a magyar költségvetésből.
