Bár az én pozícióm áll a legközelebb az uniós megfontolásokhoz, mégsem az Európai Unió érdekeit képviselem a kormányban, hanem a kormányzati célkitűzéseket próbálom, az uniós intézményrendszerrel együttműködve, minél hatékonyabban megvalósítani – fogalmazott az Indexnek Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, aki azt állítja, nem pártpolitikai vonalról érkezett a kabinetbe, a háttere nem politikai és különösen nem hatalmi jellegű viszonyrendszerből adódik.
A miniszter az interjúban elmondta: a magyar költségvetési pozíció az Európai Unióban úgy foglalható össze, hogy évente, körülbelül, másfél-két milliárd eurót fizetünk be és körülbelül 6,5–7 milliárd eurót kapunk, különböző jogcímeken. A nettó pozíciónk így, évente, nagyságrendileg, plusz 5 milliárd euró. „Ami a tényleges kifizetési helyzetet illeti, az agrárforrások ütemezetten érkeznek, ezt a területet nem érinti a vita. A kohéziós forrásoknál bizonyos operatív programok bizonyos hányadához való hozzáférését felfüggesztették. A kohéziós források több mint feléhez, 12,3 milliárd euróhoz így is hozzáférünk, és az időarányos lehívásokkal ütemezetten haladunk.”
Ez effektív korlátot nem jelent fejlesztéspolitikai szempontból, de tény, ha a felfüggesztés hosszú távon fennmarad, akkor forrásvesztés következhet be. Ez akár már idén év végén megtörténhet, de azon dolgozunk, hogy ne így legyen
– fogalmazott Bóka János. Mint mondta, technikai és politikai szinten folyamatosan érintkezik a bizottsággal, de az elmúlt hónapokban ezek intenzitása csökkent, az átmeneti időszak miatt. „Az a várakozásom, hogy ősztől a tárgyalások fonalát újra fel tudjuk venni. Nehezíti a megbeszéléseket, hogy a bizottság stratégiai céljai nem világosak, ezért a bizottság által megfogalmazott elvárások sem azok. Az elvárások rendszeres időközönként változnak, mindig akkor, amikor a felek már közel kerülnek a megállapodáshoz. Az én hozzáállásom nem változott, konstruktívan és a megállapodás céljával egyeztetek a bizottsággal.”
A határozott véleményem az, hogy a labda a bizottság térfelén pattog. Az eddigi megállapodásokat a magyar kormány végrehajtotta. A bizottság azonban újabb és újabb ürügyre hivatkozva megakadályozta, hogy ez a vitás kérdés lezáruljon. Ha ennek politikai okai vannak, akkor ez egy komolyabb probléma. Ha csak technikai vagy adminisztratív, akkor nem látom, hogy ezt a vitát ne lehessen minél hamarabb, belátható időn belül lezárni
– magyarázta a miniszter, aki kizárólag politikai okokat lát az Európai Bizottság elvárásai mögött. „Az EP egyértelműen politikai szereplő, és a többsége ellenséges a magyar kormánnyal szemben, ezért nyomást gyakorol a bizottságra, például a forrásokat illetően. […] Gyökeresen eltérő elképzelésünk van arról, hogy miért létezik az Európai Unió és mikor lenne sikeresebb az együttműködés. Ezt többféleképpen meg lehet fogalmazni, de minden ellentét erre vezethető vissza. A kormánynak teljesen más az elképzelése az Európai Unióról, a tagállamok és az EU kapcsolatáról, célokról és sikerességről, mint az Európai Parlament többségének.”
Bóka szerint a magyar pozíció nem egy renitens tagállamé, mert az azt jelentené, hogy valamilyen oknál fogva ellenérdekeltek vagyunk a közös vállalkozás sikerében, ezért akadályozzuk azt, miközben ennek épp az ellenkezője igaz. „Azért sem vagyunk renitensek, mert nem a konfliktus kedvéért keressük a konfliktust” – fogalmazott az Indexnek Bóka János.
