A kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalin több elnöki határozata május 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, így azok együtt szerepelnek Sulyok Tamás döntéseivel. Mindketten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztéseit fogadták el.
Novák Katalin még novemberben mentette fel – érdemei elismerése mellett – Varga-Haszonits Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a teheráni nagykövetség vezetésére kapott megbízása alól. Posztjára Pethő Gyulát nevezte ki. Idén február 7-én – szintén érdemei elismerése mellett – távozott az athéni nagykövet. Haupt Erik Edgárt a poszton Sándor Zsolt váltotta.
Közben az államfői poszton is váltás történt, így áprilisban már Sulyok Tamás mentette fel – érdemei elismerése mellett – Turóczy László rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki helyett Havas Lászlót bízta meg Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletének a vezetésével. A köztársasági elnök – a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára – Jákó Jánosnak ugyanakkor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri rangot adományozott.
A Magyar Közlönyben most megjelent határozatok is jelzik, hogy az államfők jogköre a nagykövetek kinevezése, de miniszteri előterjesztéshez/ellenjegyzéshez kötött. Mindez azért fontos, mert Csárdi Antal (LMP) régóta arról levelezik Magyar Levente külügyi államtitkárral, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter elfogadhatónak tartja-e, hogy a bicskei pedofilügyben bűnsegédlet miatt elítélt K. Endre mellett kiálló Balog Zoltán püspök mindmáig képviselheti hazánkat rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként. Magyar államtitkár erre csak annyit válaszolt először, hogy a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre.
A Magyar Közlönyben több, a magyar diplomáciát érintő döntés is megjelent. A kormány egyebek mellett arról is határozott, hogy öt lélegeztetőgépet adományoz Ukrajnának, illetve védelmi iparért felelős szakdiplomatát küld az Európai Unió melletti Állandó Képviseletre.
