Belföld csatatér 2024

„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.

Közel öt év masszív belháborúja csúcsosodott ki, amikor április elején eldőlt, hogy két külön csapattal, egymás ellen indul az önkormányzati választáson az ellenzék Ferencvárosban:

  • rajthoz áll egyrészt a jelenlegi polgármester, Baranyi Krisztina egyesülete,
  • másrészt az ellenzéki pártok helyi embereiből, 2019-ben megválasztott képviselőiből verbuválódott alakulat, élén a kerületet 20 évig irányító Gegesy Ferenccel, aki nem mellesleg 2023 végéig Baranyi tanácsadója volt.

A leginkább meghasonlott helyzetben a Momentum van: a pártközpont – az LMP-hez és a Kétfarkú Kutya Párthoz hasonlóan, melynek Baranyi lett a fővárosi listavezetője – a polgármestert támogatja, a 2019-ben a párt színeiben megválasztott, de azóta a Momentumból távozni kényszerülő képviselők viszont Gegesy mögött állnak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a felfordulásnak ki lesz a nyertese, de a legutóbb igencsak elvert Fidesz biztosan nem szomorkodik, hiszen az ellenzéki voksok – hasonlóan Zuglóhoz – két irányba röpülhetnek.

Balogh Zoltán / MTI Baranyi Krisztina és Gegesy Ferenc a fővárosi Csarnok téren tartott sajtótájékoztatón 2019. július 4-én.

Mi az összefeszülés oka?

Az elsőre zavarosnak ható történet leegyszerűsítve úgy szól: Baranyi Krisztina annyira összeveszett az ellenzéki politikusokkal, hogy azok hiába állnak vele elvileg azonos politikai térfélen, ma már leváltanák őt.

Egy kivételével az összes helyi képviselő elzavarná a regnáló polgármestert, akire kígyót-békát kiabálnak egykori szövetségesei.

  • „Nárcisztikus személyiség” – fogalmazott Baranyiról lapunknak a helyi jobbikos képviselő, Szilágyi Zsolt.
  • „Nem demokratikus a polgármester gondolkodása” – jelentette ki a szocialista Torzsa Sándor.
  • „Kompromisszumképtelen ember” – jellemezte őt a testületben párbeszédes színekben ülő Árva Péter.

Gegesy Ferenc pedig azt mondja: Baranyi nem vezeti jól a hivatalt, rossz döntéseket hoz, nem következetes. „Az mondjuk igaz, hogy nem lop” – ismerte azért el a volt SZDSZ-es polgármester az utódjával kapcsolatban.

Amikor Baranyi Krisztinát kérdeztük a kritikákról és a konfliktus forrásáról, azt mondta, egység közte és a többséget adó ellenzéki tömb közt valójában sosem volt. A különbség szerinte a politikai kultúrában van közte és a pártos ellenzékiek közt.

Ez ugyanaz a csapat, amelyik a 2019-es előválasztáson ellenem indult, és akik az első perctől kezdve mást akartak polgármesternek. Az előválasztást megnyertem 72-28 arányban, és ezt a vereséget nem tudták elviselni. Folyamatos konfliktusban voltunk, már az első nap azzal a tudattal jöttem be hivatalba, hogy emiatt ez egy nagyon nehéz ciklus lesz. A konfliktus alapja az, hogy ők 30 éves pártpolitikai reflexek alapján döntenének az ügyekben, én pedig nem. Egy példát hadd említsek: ezek a képviselők lezsírozták egymással, hogy az MSZP-DK frakció titkárát tegyék meg az egyik cégünk élére – az állásra jelentkező alkalmas, tapasztalt szakember helyett –, aki aztán a tudtom nélkül alkalmazta a bitcoin-bányászattal lebukó erzsébetvárosi DK-s képviselőt.

A polgármester ugyanakkor Gegesy Ferenc indulásán megdöbbent. „Tavaly még azt mondta nekünk, hogy azért nem akar tovább dolgozni velünk, mert unokázni fog, és utazgatni, még búcsúbulit is szerveztünk neki. Ezek után elindul ellenem pár hónap múlva – erre egyszerűen nem találok magyarázatot.”

Sima meccs lehetett volna

Sokáig pedig úgy tűnt, hogy nem tartogat izgalmakat a közelgő önkormányzati választás Ferencvárosban. Azt ugyan tudni lehetett, hogy Baranyi és egyes kerületi ellenzéki politikusok viszonya nem felhőtlen, de akkora fölényben voltak a testületben, hogy azt lehetett hinni, ez is belefér.

  • 2019 őszén ugyanis a 12 ferencvárosi választókörzetből 11-et megnyert az ellenzék, Baranyi pedig csaknem másfélszer annyi szavazatot kapott, mint a regnáló fideszes polgármester, Bácskai János.
  • A kegyelmi üggyel beinduló belpolitikai hullámzás nyomán úgy nézett ki, hogy a Fidesz 2022-es országgyűlési választáshoz képest – amikor az országos kormánypárti tarolás ellenére Budapesten szinte mindenütt, így a ferencvárosi körzetekben is ismét az ellenzék győzött – meggyengült, a fővárosban mindenképp.
  • A kormánypártnak ráadásul nincs átütő fővárosi üzenete, kampánya is alig, Ferencvárosban pedig a csekély ismertségű Gyurákovics Andreát indítják a polgármesteri székéért.

Az ellenzék azonban tett arról, hogy senki ne unatkozzon.

Adrián Zoltán / 24.hu

A testületbe bejutott 11 ellenzéki képviselő közül csak az alpolgármester, az LMP-s Reiner Roland tart ki Baranyi mellett (egyikük pedig lényegében inaktiválta magát azzal, hogy Berlinben él egy ideje), a többiek mind ellene fordultak. A polgármester egyesületének színeiben indul ugyanakkor Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke is, a IX. kerület külsős alpolgármestere. A Baranyiék ellen indulók közt pedig van baloldali, liberális, zöld és jobbikos politikus is, és ahogy említettük, a korábbi szabaddemokrata Gegesy Ferencet is megnyerték maguknak.

A 24.hu azt próbálta kideríteni, hogyan eshetett szét ennyire az ellenzék Budapest egyik rendre nagy nyilvánosságot kapó kerületében, és mi áll a kezelhetetlennek bizonyuló konfliktus hátterében.

Vitatott, problémás ügyek

Nekem három nap elég volt, amikor csalódottan láttam, hogy ez nem fog működni, ez bizony kampec. Megnyertük a választást, és utána szinte egyből kiderült, hogy milyen ő. Ez alkati dolog, egyszerűen nem csapatjátékos, Baranyi az elejétől tojt a fejünkre, az egész ferencvárosi ellenzékre

– mondta a szocialista Torzsa Sándor a polgármesterről, amikor arról kérdeztem, mikor derült ki számára, hogy konfliktusos lesz az együttműködés.

„Több mint 500 napja próbálunk összehozni a polgármesterrel egy választási megállapodást, de még választ sem kaptunk. Ő nem akar velünk indulni, lényegében nem áll velünk szóba. Külön indul, ezt eldöntötte, nem rajtunk múlt” – magyarázta Torzsa.

Az ellenzék egyébként két frakciót alkot Ferencvárosban. Az MSZP és a DK a Demokraták, míg a többi párt (a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik) az Új Pólus nevű frakcióban kezdte el a munkát. Baranyi nem titkolja, hogy a szocialistákat a mai napig a kerületi parkolási mutyi egyik szereplőjének tekinti, és bár a sztori kulcsfigurájának tartott MSZP-s Pál Tibor már nem tagja a testületnek, a polgármester még mindig őt tartja a kerületi baloldal karmesterének. A régi baloldallal ezért sem lehetséges az együttműködés, jóllehet – hangsúlyozza Baranyi – a mai napig sem az MSZP, sem a DK nem adta jelét annak, hogy őt támogatnák a polgármester-választáson.

Eközben a Momentum, az LMP, illetve a Kétfarkú Kutya Párt támogatja Baranyit, más kérdés, hogy a Momentum alól mára kimentek a helyi politikusai, vagy fordítva – ez nézőpont kérdése.

Az, hogy az ellenzék és a polgármester milyen ügyekben feszült egymásnak, jól dokumentált:

  • a Pinceszínház igazgatói posztjára mást gondolt alkalmasnak Baranyi és a kultúráért felelős alpolgármester, valamint az ellenzék. A konfliktust mi is bemutattuk, kemény adok-kapok volt a felek közt.
  • A helyi média ügyében keletkezett az újabb törés a polgármester és az ellenzék közt, amikor a Magyar Narancs volt főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást felmentették főszerkesztői posztjáról, és később a DK-s országgyűlési képviselő, Kálmán Olga férje tűnt fel a kerületben mint a médiacég élére kinézett vezető. A polgármester ekkor is nyilvánossághoz fordult – ahogy többször, amikor nem volt elégedett az ellenzék döntésével –, és a baloldalra öntötte ezt az ügyet is. Vágvölgyit aztán rehabilitálták a meglehetősen kusza történet végén.
  • Baranyi nem értett egyet azzal sem, amikor a képviselők megemelték a saját fizetésüket.
  • Az ellenzéki képviselők közül többen azt mondták, nem tetszett nekik, hogy csak a sajtóból értesültek arról, hogy a 2023-as világbajnokságra felépített atlétikai stadion ügyében Baranyi megállapodott a kormánnyal még a ciklus elején. Erre azt mondta a polgármester: „Miért szavazták meg, ha nekik az úgy nem volt jó?”
  • Azzal pedig Gegesy Ferenc és az ellenzékiek jó része sem ért egyet, hogy az Ecseri úti metrómegálló felszínét kétmilliárd forintból rendezze a kerület. Szerintük ezt épületrehabilitációra kellene fordítani, ami egyébként a kerület dicsősége és szent tehene éppen Gegesy ciklusai óta. Erre a témára később visszatérünk.
  • Ősbűnnek tartják Baranyi részéről az ellenzékiek azt is, hogy a 2019-es választás előtt a DK-nak ígért alpolgármesteri széket megfúrta. Baranyi viszont lapunknak határozottan cáfolta, hogy így történt volna.
Marjai János / 24.hu Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlésben.

Mi a baja a helyi ellenzéknek Baranyival?

Az alapprobléma az, hogyha nem minden úgy van, ahogy ő akarja, akkor Baranyi nem enged. Nem lehet kompromisszumra jutni azzal, aki nem akar kompromisszumot. Évek óta nincs érdemi egyeztetés a testület és a polgármester közt. Mindent egyedül akar csinálni, a testület csak zavarja őt

– mondta a párbeszédes Árva Péter. Hozzátette: „Nem mi indulunk el Baranyi Krisztina ellen, ő indít el ellenünk új jelölteket. Ha én folytatni akarom a munkát a körzetemben, vinni akarom az ügyeket tovább, akkor ne induljak el, mert nem tetszem Baranyi Krisztinának? Vagy mit kéne mondanom azoknak a választóknak, akik megválasztottak engem 2019-ben?”

Az MSZP-s Torzsa Sándor szerint Baranyi nem tűri az ellenvéleményt, nem akar egyeztetni, olyan képviselőkre van szüksége, „akik azt sem tudják, merre van a WC.” A Momentumból kilépett Jancsó Andrea (aki az öt évvel ezelőtti ellenzéki előválasztáson számos párt támogatása ellenére jócskán alulmaradt a későbbi polgármesterrel szemben) szerint is az a fő probléma, hogy évek óta nincs párbeszéd Baranyi és az ellenzék közt. „Ha nem úgy szavaztunk, ahogy ő akarta, egyből megráncigált minket a nyilvánosságban. Ezzel rengeteg sebet ejtett. Nem vagyunk bevonva városvezetői döntésekbe, készen kapunk előterjesztéseket, a hátterükről nem tudunk semmit, és nem tudjuk kinek feltenni a kérdéseinket, kész tények elé vagyunk állítva. Ilyen volt ez az egész ciklus. Ez nem elfogadható.

Értünk el eredményeket, de nagy harcok árán, és olyan volt ez az elmúlt öt év, mintha ellenzékben lettünk volna.

A jobbikos Szilágyi Zsolt ugyancsak lesújtó véleménnyel van Baranyiról: „Gombnyomókat akar, nem önálló képviselőket. Nem bírja a kritikát, ilyen személyiség. Volt, hogy felállt, és kiment a teremből, mert nem úgy alakult az egyeztetés, ahogy ő akarta.”

Igen is, nem is

Kerestük az MSZP-t és a DK-t is, hogy megtudjuk, a pártok vezetése támogatja-e Baranyit. A Demokratikus Koalíció nem reagált, az MSZP-től azt a választ kaptuk, hogy mindenhol a hivatalban lévő polgármester újrázását támogatják, de Ferencvárosban logót ehhez nem tudnak adni a kuriózum számba menő helyzet miatt. Egy vezető MSZP-s politikus azt mondta: „Személy szerint semmi bajom Krisztával, de a polgármesteri munka része az is, hogy a mögötte álló többséget egyben tartsa.” A DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget a fővárosban vezető Karácsony Gergely főpolgármester viszont nyíltan kiállt Baranyi mellett, erről egy videóban is biztosította őt, elhatárolódva a Gegesy mögé álló képviselőktől, akik nem mellesleg az ő arcképével kampányoltak.

 

A Momentum támogatja Baranyit, egykori helyi politikusaival szemben is, ahogy az LMP is mögötte áll. Baranyiba vetett hitüket jelzi, hogy egyaránt megkeresték a fővárosi listájukon való szereplés lehetőségével, ám a polgármester a Kétfarkú Kutya Párt ajánlatát fogadta el, az ő listavezetőjük lesz.

Mi a baja Gegesynek Baranyival?

„Nem miattam lesz háromszereplős ez a választás, hanem Baranyi Krisztina miatt. Nem én tehetek róla, hogy nincs összellenzéki indulás. Ha lenne, én nem kerültem volna képbe. Nem én állítottam elő ezt a helyzetet, hanem ő” – mondta lapunknak Gegesy Ferenc, aki 1990 és 2010 közt vezette a kerületet, és aki mindenkit meglepve 14 év kihagyás után újra beülne a polgármesteri székbe. Képesnek érzi magát rá, állítja, nem szállt el felette az idő. „Igaz, hogy 74 éves vagyok, de fizikailag és szellemileg is jó állapotban vagyok. Nemrég voltam a Himalájában, 5500 méter magasságban, és jól bírtam. Jobban a fiataloknál is. Emiatt ne aggódjon senki.”

Arról is kérdeztem a korábbi polgármestert, nem tart-e attól, hogy miatta szerezheti vissza a kerület vezetését a Fidesz. Gegesy szerint nem lesz gond: a Fidesz a kegyelmi botránytól akkora pofont kapott, hogy nem tud visszatérni Ferencvárosban. Egyúttal megjegyezte: „Én anno képes voltam a testületet háborúskodás nélkül vezetni. És ezzel a kilenc képviselővel normális kapcsolatot tudok kiépíteni.”

Mohos Márton / 24.hu Gegesy Ferenc

Gegesy feltűnése azért is pikáns, mert évekig Baranyi tanácsadója volt, a munkaviszonya csak az idei év évelejével szűnt meg. Adódik a kérdés: min vesztek össze, miből lett elege? „Az biztos, hogy 2019-ben lelkes támogatója voltam Baranyi Krisztinának, és az elmúlt években örültem, hogy segíthettem, bevallom, jól esett bejárnom a hivatalba. Aztán egyre többször volt nézetkülönbség köztünk. Persze az is igaz, hogy a döntésekért a felelősséget nem én viseltem, hanem ő.

Baranyinak nincs köze korrupcióhoz, de bozótharcos alkat, a hivatalt nem vezeti következetesen. Az ügyek fontosságát eközben úgy ítéli meg, hogy melyik tud a sajtóban lejönni. És neki az a legfontosabb, nem az, amivel a helyieknek segíteni tud. Ez nem helyes. És én itt már elértem valamit. Ezért gondolom, hogy tudok segíteni. Ezért indulok.

Gegesy a szakítását Baranyival egy konkrét ügyhöz köti: az Ecseri úti metrómegálló felszíni felújításához. Arról van szó, hogy a kerület az Üllői út melletti részt átépítené, a pavilonokat lecserélné, parkosítana, felszínt rendezne. Mindezt közel kétmilliárd forintért, ami Gegesy szerint elfogadhatatlan. „Amikor a kerületi rehabilitáció lassabban halad Baranyi alatt, mint az őt megelőző fideszes polgármester utolsó ciklusában, akkor az ilyen kiadás megengedhetetlen. 32 kerületi házat kellett aládúcolni, hogy biztonságosan lakhassanak a helyiek, ilyen helyzetben egy milliárdos kiadás felelőtlen pénzszórás. Ez csak egy látványberuházás. Máshova kellene költeni, égetőbb feladatok is vannak” – magyarázta a volt polgármester.

Rehabilitációs folyamat

A rehabilitációs folyamat ötlete még a rendszerváltás előtti időkre nyúlik vissza Ferencvárosban, de a megvalósítás Gegesy Ferenc polgármestersége alatt pörgött fel a kilencvenes években. A Magyar Narancs cikke úgy fogalmaz, hogy a rehabilitációs „kísérlet még a rendszerváltást megelőzően elindult – ekkor kezdték el három Tompa utcai tömb átalakítását –, de a pénz elapadásával kisvártatva meg is akadt. A piaci viszonyokhoz való átszabáshoz jó néhány, a többi önkormányzat gazdálkodásától eltérő megoldást kellett bevezetni. A volt tanácsibérlakás-állomány privatizálásával például nem lehetett volna összehangolt kerületfejlesztésbe kezdeni, ezért a Ferencvárosban csak a jó állapotú házakat alakították társasházakká. A lerobbant épületek helyére újakat építettek, azzal a meghatározó, Budapest építészeti hagyományaitól elütő különbséggel, hogy a tömbbelsőkben nagy, közös belső kerteket alakítottak ki a hátsó épületszárnyak helyén. Az új köztereket – belső parkokat, utcákat, tereket – a házállomány átalakításával párhuzamosan, és azzal hasonló súllyal kezelték.”

 

A rehabilitációs folyamat számos elismerést kapott az évtizedek alatt, ugyanakkor kritika is érte, főleg azért, mert lakosságcserével járt: a szegényebb rétegek kiszorultak korábbi lakóhelyükről. A cikk szerint a „felújított házak kis, gyakran komfort nélküli lakásait összevonják, a legrosszabb állapotú lakásokat lebontják. A felújított lakások bérlőinek van esélyük maradni, a többieknek cserelakást vagy pénzt ajánlanak fel. Míg a kerület egyre vonzóbbá válik kiscsaládos középosztálybeliek, fiatal értelmiségiek, befektetési céllal lakást vásárlók számára, addig a legkiszolgáltatottabb rétegek – a zömmel a hetvenes-nyolcvanas években beköltözött roma lakosság és a régebb óta ott lakó szegény, nem roma családok – jelentős részének el kell költöznie a rehabilitációs területről.”

És mit mond Baranyi?

Az önkormányzatba 2014-ben az ellenzéki összefogás színeiben, az Együtt politikusaként bekerülő Baranyi Krisztina szerint csúsztatnak az őt kritizáló képviselők, akik az elmúlt öt évben mindent megkaptak, amit kértek, fontos ügyekben pedig mindig megvolt a többség. Azaz a konfliktusok nem veszélyeztették a kerület működésképességét. „Az egyeztetésekre ők nem jöttek el egy idő után, soha nem volt jó az időpont, épp közbejött valami”. Baranyi szerint nem igaz az sem, hogy a DK alpolgármesteri posztját meggátolta volna. „Felkértem két DK-s politikust is itt helyben (egyikük egy pár szavazattal alulmaradt jelölt, a másik képviselő), de egyikük sem vállalta.”

A konfliktusok egy része abból fakadt Baranyi szerint, hogy amíg ő azt szerette volna, hogy a helyi kultúra és média maradjon szabad, addig az ellenzéki képviselők ezekre a posztokra pártkatonákat ültettek volna. „Én meg szakembereket akartam kinevezni.”

A rehabilitációt pedig szerinte „érdemes onnan megközelíteni, hogy 2019 előtt a kerület erre a célra állami, fővárosi, illetve uniós forrást is kapott, nekünk ezek közül egy sem jutott. A másik hátráltató tényező a Covid-járvány volt. És jegyezzük meg azt is, hogy nem csak az a rehabilitáció, amikor egy épületet felújítunk, az is rehabilitáció, amikor egy WC nélküli házból átköltöztettünk valakit egy összekomfortos lakásba. 15 ilyen házból több mint 300 családot költöztettünk összkomfortos lakásokba” – magyarázta a polgármester.

Az Ecseri úti metrómegálló környékének felújításáról azt mondta Baranyi: „Ebben a kerületben kis túlzással az elmúlt 30 évben minden pénz a rehabilitációra ment. Ami fontos, de van 60 ezer olyan lakó, akit ez nem érint, nekik is kell valamit adni. Az Ecseri úton az 1960-as évek óta nem történt semmilyen beavatkozás, de nem csak ott: az elődeim, köztük Gegesy Ferenc és a fideszes polgármester a Bakáts térrel sem csinált semmit. Gegesy idejében például a tér a hivatal parkolójaként működött. Amióta felújítottuk, tele van emberrel. Miért kellett erre 30 évet várni? Igenis szükség van köztérfelújításra.”

Adrián Zoltán / 24.hu A Bakáts tér

Az Ecseri úti felújítás tervei a helyi lakosok bevonásával készültek el. „Ezeknek teljes burkolatcsere, pihenőpark, szökőkút, modern szolgáltató pavilonok is a részei. Hosszú távra, magas minőségben szeretnénk felújítani” – mondta.

A polgármester ugyanakkor továbbra sem tud napirendre térni Gegesy ringbe szállása felett.

Most azzal a társasággal indul, akik már kétszer buktatták meg őt ebben a kerületben.

Gegesy Ferenc 2010-ben úgy maradt alul 6 százalékponttal a fideszes Bácskai Jánossal szemben, hogy az MSZP-s Pál Tibor elvitt majdnem 15 százalékot. 2014-ben pedig Gegesy mindössze egy százalékkal kapott kevesebbet Bácskainál úgy, hogy a most szintén Gegesyt támogató jobbikos Szilágyi Zsolt bő 6 százalékot szerzett.

Baranyi még hozzátette:

Ezek a baloldali szereplők borultak össze a Fidesszel a parkolási mutyiban. És velük indul Gegesy. Érthetetlen.

Ha segíteni szeretné a minőségi újságírást, a 24.hu-t, kérjük, regisztráljon, hogy az miért jelentős támogatás, arról ebben a cikkben írtunk. Akik az applikációban olvasnak minket, a jobb felső sarokban tudnak regisztrálni, akik mobilweben vagy desktopon olvasnak minket, azok pedig itt is megtehetik: 

REGISZTRÁLOK

Ajánlott videó

Olvasói sztorik