A nemzeti vagyonról szóló hatályos törvény szerint semmisnek kellene nyilvánítani a Yettel-részvénycsomag állami eladását az MSZP frakcióvezetője szerint. Tóth Bertalan parlamenti kérdést tett fel Polt Péter legfőbb ügyésznek arról, hogy az ügyészség mikor indít a pert a Yettel-részvények törvénybe ütköző privatizációja miatt.
A Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium karácsony előtt közleményben jelentette be, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesítette a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészét kitevő csomagot a holland TMT Hungary Holdco B.V. holdingnak.
A részvények 2023 elején akkor kerültek a Corvinushoz, amikor a 4iG-csoporthoz tartozó Antenna Hungáriával közösen mintegy 660 milliárd forintért megszerezték a Vodafone Magyarország Zrt.-t. A költségvetést 323 milliárd forinttal terhelő ügylet után tavaly februárban egymás között további részvénycsomag-cserét is végrehajtottak. A Covinus a saját 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészéből 19,5 százaléknyit Yettel részvényekre cserélt az Antenna Hungáriával.
Ez az a tétel, amelyet decemberben pénzzé tett a Corvinus, ami egyébként a korábbi részvényarányok alapján 100 milliárd forintot jóval meghaladó értéket képviselhetett. A GFM indoklása szerint azért döntöttek a gyors eladás mellett, mert a bevételt a ferihegyi repülőtér visszavásárlásához akarták felhasználni.
Az MSZP frakcióvezetője tavaly egyszer már a teljes Vodafone-ügylet megsemmisítését is indítványozta Poltnál, mert kiderült, hogy kizárólag angol nyelvű szerződések születtek a cégek között, jóllehet a nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy az állami tulajdont érintő ügyletekben a magyar jog az irányadó, és magyar nyelven kell lebonyolítani az adásvételeket.
A legfőbb ügyész akkor nem vitatta ugyan, hogy a szerződés jogsértő lehet, de azzal érvelt, hogy nincsen szükség a közérdek védelmében való fellépésre, mert az állam vásárolt, amivel a közérdeket szolgálva gyarapította a nemzeti vagyont.
Tóth a most beadott kérdésében arra hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét, hogy a Yettel részvénycsomagjának eladása szintén a hatályos jogszabályokba ütköző módon zajlott le, az általa indított adatkérési per során kiderült, hogy a hollandokkal kötött szerződések kizárólag angol nyelven készültek, abban pedig a magyar helyett az angol jogot tették irányadóvá.
Ez az újabb ügylet abban tér el a Vodafone megvásárlása kapcsán kialakult helyzettől, hogy Corvinus Zrt. most nem megvásárolta, hanem értékesítette a Yettel részvénycsomagot, így – tekintettel arra, hogy itt privatizáció zajlik – a «nemzeti vagyon gyarapodása», amire ön korábban a közérdek sérelmének hiányát alátámasztó körülményként hivatkozott, most nem merülhet fel
– írta a szocialista politikus a legfőbb ügyésznek.
