Belföld

Állami pénzből izmosodik a katolikusok hotelüzletága

Máthé Zoltán / MTI
Máthé Zoltán / MTI
Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből. A főegyházmegyék a wellness-szállodától a sporthotelig több területen aktívak a vendéglátásban, és bár közpénzből üzletelnek, a nyilvánosságot nem szívesen tájékoztatják a részletekről.

A kormány támogatása révén a Magyar Katolikus Egyház több egyházmegyéje és rendje indított szálloda-beruházást az elmúlt években. Ezekről a beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért szakértők segítségére is szükségünk volt az információk összegyűjtéséhez. Az ingatlanvásárlásokra, épület-felújításokra és -bővítésekre ebben a körben mintegy 12 milliárd forintnyi állami támogatást használtak fel összesítésünk szerint.

Az egyházi szervezetek többsége a világi turizmusban látta meg az üzletet,

az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.

A közpénzeső ellenére az egyházi vezetők általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban, sőt – ahogy mi is megbizonyosodhattunk róla – információkat sem szívesen adnak ki a tevékenységükről, és csak kevesen alkalmaznak független, szakmai menedzsmentet. Pedig a hotelüzemeltetés nem jelent automatikusan bevételt, sőt az egyik püspökség már szabadulni akar a korábbi beruházásától, mert a fenntartás súlyos gondokat okozott.

Négycsillagos jezsuita hotel Dobogókőn

A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitotta meg a négycsillagos hotelt Dobogókőn. A Cardoner Hotel és Konferenciaközpont átalakítása és modernizálása 3,5 milliárd forintba került, amiből az ősfás parkban álló épületekben 57 szobát, 150 férőhelyes konferenciatermet és wellness-részleget is kialakítottak.

A jezsuiták a rendszerváltás után kárpótlásként kapták meg a dobogókői ingatlant az 1950-es években államosított zugligeti épületükért, a Manrézáért (jezsuita lelkigyakorlatos ház) cserébe. A hotel itteni elődje több évtizeden keresztül bérleti szerződéssel működött, most viszont a rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t azzal a feladattal, hogy „a kor követelményeinek megfelelően, gazdaságosan és hatékonyan” működtesse a házat. Az üzemeltetést egy, a szállodai piacon ismert, pályáztatással kiválasztott menedzsmentcég, a Service 4 You Kft. szerződéses alapon segíti. Az S4Y a honlapja szerint professzionális szállodaüzemeltetési stratégiát nyújt független, láncokhoz nem tartozó szállodák tulajdonosainak, jelenleg több balatoni, Tisza-tavi és budapesti hotel tartozik hozzájuk.

Marótyné Ugron Éva, a Cardoner Kft. ügyvezetője a 24.hu-nak azt írta, a dobogókői épületek már az 1993-as átvételkor is korszerűtlenek és lelakottak voltak. A rendtartománynak ezért az ott lévő lelkigyakorlatos ház felújításán túl a hotelre is a saját forrásaiból kellett költenie mintegy 600 millió forintot az elmúlt évtizedek alatt. Ezt egészítették ki a jezsuitáknak nyújtott állami támogatás, a Csávossy Program keretéből.

A Cardoner Kft. teljes adózott jövedelme – úgynevezett fundációként – a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt

– közölte a cégvezető.

Régi rendház Kőszeg belvárosában

A bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd.

Az épület 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba, a plébánia vendégházként használta. Az épület állaga az idők során erősen leromlott, felújítása csak központi segítséggel volt elképzelhető, amit végül a Kőszeg legjelentősebb műemléki épületeinek megújítását is megcélzó KRAFT-program tett elérhetővé. A felújítást e program keretében támogatta a kormány.

A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli. A céget a tulajdonos Pannonhalmi Főapátság választotta ki üzemeltetőnek meghívásos pályázaton. A főapátság tájékoztatása szerint azonban a működést eddig nem sikerült nyereségessé tenni. Kormos Gyula kommunikációs tanácsadó azt írta: a szálloda a pandémia idején nyitott meg, és ebben az üzleti modellben (vendégoktatók szállásigényeinek prioritása mellett turisták kiszolgálása) kezdte meg működését.

A szállodát 2022 októberében, az elszálló energiaárak miatt be kellett zárnunk. Nem ez volt az egyetlen ilyen döntésünk abban az időszakban

– tudatta.

Ingatlan a veszprémi vár alatt

A Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. 2022-ben a Magyar Narancs cikkeire reagálva az érsekség annyit közölt, hogy az összeg jóval kisebb volt a városban terjedő milliárdos vételárnál, ami egyébként a környékre jellemző egymilliós négyzetméterár alapján egy 1600 négyzetméteres épület esetében nem tekinthető túlzásnak.

A szerző felvétele Udvardy György a Hotel Gizellában tartott, a várfelújítást magyarázó előadásán Porga Gyula fideszes polgármesterrel beszél.

A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt. A hotel ugyanis korábban a Kisfaludy 2030 állami turizmusfejlesztő programból 57 millió forintot nyert el kapacitásbővítésre és arculatváltásra.

Udvardy György érsek a bizalmasát és személyi titkárát, Loósz Róbertet nevezte ki a DC Capital ügyvezetőjének. A cég az Opten adatbázisa szerint 2022-ben 142 milliós forgalom után meglepően magas, 135 millió forint nyereséget könyvelt el, ám az osztalékot nem vették ki a cégből. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a veszprémi érsekség forráshiányra hivatkozva rendszeresen megcsapolja az egyházmegye papjainak járó állami jövedelempótlékot: a 24.hu decemberben írta meg, hogy Udvardy tavaly és tavalyelőtt is fejenként egymillió forint befizetésére szólította fel a papokat.

A veszprémi főegyházmegyét hiába kérdeztük, mire használják fel az újonnan vásárolt hotel bevételeit, az érsek hivatalától nem kaptunk választ.

A bíboros áldotta meg az épületet

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ígéretet tett ugyan arra, hogy összegyűjti és elküldi az adatokat arról, hogy szállodai üzletáguk mekkora bevételt termel, és mire fordítják a nyereséget, de válasz végül onnan sem érkezett.

Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.

A Szent Adalbert Központ olyan monstre rendezvényház, amely egyidejűleg több esemény és akár 800 fő befogadására is alkalmas, és az „Adalbert-brand” része a bazilika alatt húzódó különleges pincerendszerből kialakított Prímás Pince is. Úgy tudjuk, az intézmények és a hotel vezetése itt is egyházi alkalmazásban áll, de erről sem kaptunk információt a főegyházmegyétől.

Máthé Zoltán / MTI Az esztergomi Adalbert Hotel Szent Tamásról elnevezett új épületszárnya az átadás napján, 2020. augusztus 31-én.

A miniszterelnök ötlete volt, hogy vegyék meg állami pénzből

Jól illusztrálja a kormány és különösen a miniszterelnök adakozó kedvét a Wellness Hotel Kalocsa esete. 2020 végén ugyanis maga Orbán Viktor lepte meg Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás hotel megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.

A Kalohirek.hu akkori cikke szerint a kormányfő – aki az érsek 70. születésnapja alkalmából látogatott a városba – a Szentháromság tér bejárásakor szembesült azzal, hogy a Hotel Kalocsa épülete nincs egyházi tulajdonban.

Ekkor tett – egy bő héttel később már beváltott – ígéretet, miszerint a kormány segítséget nyújt az épület megvásárlásához és annak felújításához is

– mesélte Bábel érsek, hogyan született meg a hotelvásárlás ötlete. A látogatás után két nappal a Magyar Közlönyben meg is jelent, hogy a kormány 2,1 milliárd forinttal támogatja az érsekség „ingatlanvásárlását, -felújítását és a kapcsolódó beruházásokat.”

Az Átlátszó nem sokkal a rendelet megjelenése után kereste az érsekséget, azt próbálva kideríteni, mit terveznek a szállodával, miután Bábel egy interjúban azt is bevallotta, hogy az Orbán-vizit után kapott egy telefonhívást, hogy gyorsan rakja össze a „dokumentációt”, mert szükség van rá a támogatás megadásához. A 24.hu információja szerint az érsekség ölébe pottyant épülettel kapcsolatban kezdetben felvetődött, hogy a város központjában álló épületet továbbra is turisztikai célra hasznosítsák, ám végül a hotelből egyházi funkciókkal felruházott ingatlan lett.

Nagylelkű ingatlanátadás Velemben – kis csúszással

A Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A 15 ezer négyzetméteres területen álló épületet egy évvel korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 200 millió forintos kikiáltási áron próbálta elárverezni.

Soltész Miklós kezdő összegként 1 milliárd forintot ígért be a püspökségnek a munkálatokra, és azt prognosztizálta, hogy 2023-ra újra megnyithat a szálloda. Csakhogy a tulajdonátírás annyira elhúzódott, hogy a felújítást a mai napig nem tudták elkezdeni.

A szombathelyi püspökség sajtóirodájának közlése szerint a csúszás miatt a menetrend jelenleg úgy áll, hogy 2024 tavaszáig az építési engedélyt kell beszerezniük, majd ezt követően készülhet el a kiviteli terv, és csak utána írhatják ki a közbeszerzést. A nyertes vállalkozó a fizikai munka első ütemére – az egyik hátsó épületrész átépítésére és a hozzá tartozó kert rendezésére – kaphat szerződést. Az első ütem várhatóan 2025 nyarának végéig fejeződhet be. A volt hotel többi, jelentősebb részének felújítása további forrásokat igényel. Így ezek elkészülte jó néhány év múlva várható.

A magyar állam által biztosított támogatásból reményeink szerint  az első ütem jó eséllyel le fog zárulni. A beruházás teljes költségvetéséről nem tudunk adatokkal szolgálni, hiszen csak most következik a közbeszerzés, valamint az építőipari árak változásai is befolyásolhatják, mennyi pénzt kell a felújításra költeni

– közölte a püspökség. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.

A futballrajongó püspök sporthotelt építtetett

A futballügyekben közismerten aktív Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A Szegeder.hu cikke szerint az eredeti tervezettnél jóval drágább, nettó 3,8 milliárd forint lett a beruházás, amely egyébként része volt a közel 14 milliárdos költséggel kialakított Szegedi Ifjúsági Centrumnak. A 48 szobával és két lakosztállyal rendelkezdő Hotel Gerardus teraszairól közvetlen kilátás nyílik a szomszédos sportpályákra.

Kerestük a szegedi püspökséget is, hogy ők milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt, de Kiss-Rigó László megyés püspök irodája nem válaszolt.

A Duna-parti hotelt már nem akarják üzemeltetni

Egészen eltérő helyzetben van a pécsi püspökség az új szállodákat indító egyházmegyékhez képest. Az egyházmegye két évtizede, Mayer Mihály püspök hivatali ideje alatt vett meg egy régi hotelt a mohácsi Duna-parton, az épületet saját beruházásként újította fel, majd hosszú ideig – nem törődve a veszteségekkel – Szent János Hotel néven önálló vállalkozásként üzemeltette is. Az üzletet a nyilvánosság kizárásával a vagyonkezelői posztra kinevezett pap hozta össze, akit 2015-ben letöltendő börtönbüntetésre ítéltek adócsalás és hűtlen kezelés miatt.

A püspökség ma már szabadulni akar a szállodától.

A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát. A megállapodás értelmében a város bérleti díj fizetése nélkül hasznosíthatja, majd 2026-ban meg is vásárolhatja az ingatlant. A lap megszólaltatta Pávkovics Gábort, a város polgármesterét is, aki szerint nem nézhették tétlenül, hogy a település egyik legszebb részén, a révátkelőnél található hotel sorsa megpecsételődjön, ezért keresték meg Felföldi László megyés püspököt.

A 24.hu is érdeklődött a pécsi püspökségnél a tapasztalataikról, illetve hogy megtudjuk, két évtized után milyen okokból döntöttek úgy, hogy kiszállnak a hotelből.

A szálloda a megnyitása óta szinte folyamatosan veszteséget termelt, a Covid-járvány pedig már kiemelt pénzügyi gondot okozott a működtetésben

– írta az egyházmegye kommunikációs vezetője. Papp Erika közölte: az egyházmegye a veszteségek nagyságrendjéről nem kíván nyilatkozni, annyit azonban elárult, hogy a szálloda értékesítésének ötlete már évekkel ezelőtt felmerült, ám a hosszas tárgyalások után csak 2021-ben véglegesítették a szerződést. A pécsi püspökség nem kapott állami támogatást a hotel fenntartására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik