Czoma Kálmán 1994-től 2001-ig az FKGP-frakció tagjaként, 2001-től 2002-ig függetlenként politizált az Országgyűlésben. A Gazdasági bizottság, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, illetve a Társadalmi szervezetek bizottsága munkájában vett részt, írta a Parlament honlapja.
A zala megyei Pacsán született 1936. november 26-án. Életrajzában Czoma Kálmán azt írta, földműves családból származott, nagyszülei is földművesek, tősgyökeres pacsaiak voltak. Az általános iskola után Nagykanizsán és Esztergomban ipari iskolát végzett, géplakatos lett.
Első munkahelye a budapesti Ikarus volt, ahol 1954-től 1955-ig dolgozott. 1956. májusában rendszerellenes ténykedése miatt bíróság elé állítottak. Munkásszállón lakott, ahol a gondnok politikai nézetei miatt több társával együtt feljelentette. 1956 májusában bíróság elé került, tíz
hónap felfüggesztett börtönre ítélték. 1956 végétől a pacsai Növényvédõ Állomáson volt traktoros. A forradalom idején élelmiszert szállított Budapestre, keszthelyi egyetemistákat vitt falujába gyűlést tartani, ezért 1957 februárjában munkahelyéről elbocsátották.
Ezután számos munkahelye volt, munkája mellett rendszeresen sportolt. Az asztaliteniszben jó eredményeket ért el, ötvenéves koráig sportolt aktívan, 1963-ban asztalitenisz edzői, 1964-ben játékvezetõi képesítést szerzett. Szülõfalujában folyamatosan részt vett a sportélet
szervezésében, a ’60-as években sportköri elnök volt. Asztalitenisz-csapatot szervezett, mellyel bejutottak az NB III-ba.
1989-ben lett a Független Kisgazdapárt tagja, Zala megyében 40 alapszervezet alakításában vett részt. Ő lett megyei főtitkár, majd 1992-től a megyei elnök. 1994-ben irányitása alatt országos viszonylatban Zalában érte el a legjobb eredményt az FKGP, ő lett a párt országos alelnöke. Az 1994-es parlamenti választásokon az FKGP zalai listavezetõjeként került be a törvényhozásba.
Czoma Kálmán a kisgazdák belharcai után lett független, miután a frakció szembefordult a Torgyán József vezette párttal.
