Belföld europoli

Hemzseg a szabálytalanságoktól a magyar brexit-támogatások kiosztása

Olivier Hoslet / EPA pool / MTI
Olivier Hoslet / EPA pool / MTI
  • Több mint húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak magyar vállalatok, amelyek igazolni tudták, hogy káruk keletkezett az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt.
  • Az összeget a kormány előfinanszírozta. A nyertesek közt feltűnt Matolcsy Ádám és barátja érdekeltsége is, a második legtöbb támogatást pedig a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségében álló izocukorgyárnak ítélték meg.
  • Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a külügyminisztérium és az irányítása alatt álló társaság bonyolította pályáztatást, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
  • A jelentés szerint felmerül a kockázata annak, hogy az EU nem hagyja jóvá egyes támogatások kifizetését, így ezek a hazai költségvetést terhelhetik.
  • Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a külügyi tárca a jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot egy olyan társaságnak is, amellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban.

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a külügyminisztérium irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – derült ki a szervezet friss jelentéséből.

Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forintra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek hitelt érdemlően igazolni tudták, hogy káruk keletkezett vagy keletkezik az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. A vissza nem térítendő támogatás az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között állt volna rendelkezésre, ám a magyar kormány előfinanszírozta az összeget, és a teljes keret kiosztásáról döntött.

Mint a 24.hu megírta, összesen nyolcvan pályázat lett sikeres. A nyertesek közt feltűnt a többi közt Matolcsy Ádám bútorgyára, ami a profitja tizenhétszeresét kapja meg kárpótlásként, továbbá befutó volt Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége is, melynek a korábbi nyeresége ötszörösét ítélték meg. A listán szerepel a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségében álló Kall Ingredients Kft. is, ami a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukorgyárat működteti, ennek a társaságnak ítélték meg a keretből a második legtöbb támogatást.

Bodnár Boglárka / MTI Mészáros Lőrinc

A Brexit Alkalmazkodási Tartalékból nyújtott uniós támogatások ellenőrzését az Állami Számvevőszék 2021 januárja és 2023 júniusa közt ellenőrizte. A szervezet 15 – pontosan meg nem nevezett – pályázatot választott ki, ezek közül hat projekt esetében a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), kilenc esetében pedig a tárca irányítása alatt működő HEPA Zrt. volt a pályázat lebonyolítója.

Az ÁSZ ellenőrzése a többi közt megállapította, hogy az említett 15 pályázatból 13 esetében összesen 1209,5 millió forint összegben szabálytalanul fizették ki támogatásokat.

Emiatt pedig felmerül annak a kockázata, hogy az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a támogatott projektek finanszírozását, így a kifizetett támogatások a hazai költségvetést fogják terhelni.

Az ÁSZ szerint már a pályáztatás lebonyolításának szabályozását is késve készítette el a külügyminisztérium, beleértve az eljárásrendre, a támogatások kifizetésére, és a kedvezményezettek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A szervezet megállapítása szerint ez is hozzájárult az elkövetett szabálytalanságokhoz.

A számvevőszék megállapította, hogy mind a külügyi tárca, mind a HEPA Zrt. pályázatokról való döntése nem megfelelően történt. Mint írták, a külügyminisztérium 12 projekt tekintetében szabálytalanul fogadta be a támogatási kérelmeket, mert ezen projektek esetében nem volt hitelt érdemlően igazolt a brexit-kár, és ezáltal nem feleltek meg a pályázati kiírás feltételeinek.

Balogh Zoltán / MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Brexit Alkalmazkodási Tartalék pályázaton elnyert támogatások tanúsító okleveleinek átadásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. március 28-án.

Az ÁSZ szerint előfordult olyan eset is, hogy a pályáztatás során nem tartották be a határidő túllépésből adódó kizáró feltételt sem. A történtek eredményeként a külügy a 15 ellenőrzött projektből 13 esetében szabálytalanul bocsátotta ki a támogatói okiratokat.

A feltárt hibák a – KKM által a pályázati felhívásokban rögzített – jogosultsági és tartalmi kritériumok nem egyértelmű meghatározásából, azok szubjektív megítélhetőségéből, a brexit-kár értékeléséhez adott tág keretből, illetve a támogatási kérelemhez elvárt alátámasztó dokumentumok nem kellő részletezettségéből adódtak

– olvasható az ÁSZ jelentésében.

Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a brexit-kár alátámasztottságának hiánya mellett a külügyminisztérium egy olyan társaság részére is jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot, mellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban. Ehhez hasonló különös pályázat már ment keresztül a Szijjártó Péter vezette minisztériumon, a kiutalt pénz után azóta is fut a tárca.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy

  • a támogatási kérelmekről a külügy ugyan határidőben döntött, a 13 kedvezményezett által benyújtott kérelem tartalmi értékelése nem felelt meg a felhívásokban rögzített összes szempontnak.
  • A beszámolási és az ellenőrzési tevékenység ellátása nem volt megfelelő.
  • A lebonyolítás során a külügyi tárcához tartozó 6 projekt támogatási kérelmeinek tartalmi értékelésekor nem érvényesítette a négy szem elvét, vagyis azt, hogy a szabályszerűséget két, egymástól függetlenül eljáró személy teljes körűen felülvizsgálja.
  • A kedvezményezettek által benyújtott szakmai beszámolók ellenőrzését a külügy öt projektnél, a HEPA Zrt. két projektnél nem végezte el az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének lezárásáig.
  • A projektek végrehajtása során az ÁSZ által megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat nem tárta fel sem a HEPA Zrt. részbeszámolóiban, sem a külügyminisztérium HEPA Zrt. feletti ellenőrzési tevékenysége végzése közben.
  • A kontrollok nem megfelelő működése is hozzájárulhatott a pályázatok nem megfelelő elbírálásához, a támogatások szabálytalan kifizetéséhez.

Az Állami Számvevőszék jelentése kitér arra is, hogy a külügyminisztérium a jelentéstervezet 15 napos észrevételezése keretében jelezte, hogy intézkedni kíván a feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A külügy azt írta, készek olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek az ellenőrzési rendszer működését szavatolják. Ennek érdekében olyan kontrolltevékenységek kiépítésén dolgoznak, amelyek megelőzik a pályázatokról való döntéssel, a támogatások kifizetésével, valamint a szakmai beszámolókkal összefüggő feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulását.

Célunk, hogy 2024 szeptemberében az Európai Bizottság felé kizárólag elszámolható, szabályosan kifizetett költségek, bizonylatok kerüljenek elszámolásra

– írták. Egyébként voltak olyan megállapításai is az ÁSZ-nak, amelyeket nem fogadott el a külügyminisztérium.

 

Kiemelt képünkön eltávolítják a brit zászlót az uniós tagállamok lobogói közül az Európai Tanács üléseinek otthont adó brüsszeli Európa-épületben a brit kiválás napján, 2020. január 31-én. 

Kapcsolódó
Brexit-kárenyhítés: százmilliókhoz jut Matolcsy Ádám, Mészáros Lőrinc és Gattyán György érdekeltsége
A kormány előfinanszírozza az Európai Bizottság brexit-kárenyhítő támogatását, 22 milliárd forintot osztanak ki nyolcvan cég között.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik