– A következő sajtótájékoztatónkat lehet, hogy a Puskás Ferenc stadionba hirdetjük meg, de énekelni, mindenki érdekében, nem fogok – csillantotta meg humorát a gyógyíthatatlan betegsége miatt tolószékbe kényszerült alkotmányjogász, Karsai Dániel, amikor látta, hogy akkora az érdeklődés iránta és az élete méltó befejezéséhez való jogáért indított strasbourgi-pere iránt, hogy kicsinek bizonyult az ügyvédi irodájának tárgyalója.
elmondása szerint az is több percbe telik, míg feláll a kerekesszékéből, de kedélyállapota szerencsére kifogástalan, amit még a magyar kormány Karsai indítványának teljes elutasítására irányuló ellenkérelme sem tudott megtörni.
– Annyit talán előzetesen mondhatok, hogy a kormány észrevételeit olvasva azért nagy reménytelenség érzete nem töltött el. Reális esélyünk van a sikerre. Ha már megvettük a jegyet Strasbourgba, sőt a szállást is lefoglaltuk, akkor már nem fogjuk visszamondani, hanem ott leszünk – jelentette ki Karsai Dániel.
Az idővel teljes lebénulással járó ALS-sel diagnosztizált (lásd keretes írásunk a cikk végén) Karsai azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy értelmetlen szenvedés helyett méltósággal vethessen véget az életének, amikor eljön az ideje, mert a hatályos magyar szabályozás ezt nem teszi lehetővé számára. Sőt, az, aki segítene neki kijutnia egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, bűncselekményt követ el.
A magyar kormány 14 oldalas ellenkérelmében kitértek erre a kérdésre, vagyis arra a büntetőjogi tilalomra, ami büntethetővé teszi a halálos beteg külföldre utaztatását, hogy ott egy asszisztált öngyilkosságban, eutanáziában vegyen részt. Itt a magyar kormány azt emelte ki észrevételeiben, hogy ez jelen esetben nem releváns, hiszen Karsai Dániel, a beteg egyén, amikor még teljesen mozgásra képes, egyedül is szabadon kiutazhat külföldre és véget vethet az életének.
Emiatt is tettük fel a kérdést az ügyvédnek, hogy vajon felvették-e vele a kapcsolatot a kormány részéről a beadványával, vagy egyáltalán az állapotával kapcsolatosan?
Velem hivatalosan, hivatalos személy nem vette fel a kapcsolatot, sem állam, sem politikai párt szintjén
– jelentette ki Karsai Dániel, aki hozzátette: Én magam állok mindenki rendelkezésére. ha most öt perc múlva csörög a telefonom, felveszem és beszélgetek. Ha jön egy emailt, válaszolok.
A kormány védekezése középpontjában igazából az áll, hogy a bíróság korábban egy hasonló ügyben már döntött. Ez a Pretty-ügy, és a kormány álláspontja szerint ezt a kérelmet annak idején elutasította a bíróság, és a jelen ügyben, ennek mintájára a kormány szerint elutasító döntés kell, hogy szülessen. – Ez egy 21 éves ítélet és azóta voltak életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi nagy döntések. A gyakorlat már nem ott áll, mint akkor. Nyilván, ha teljes elutasítás álláspontja lenne, akkor minek töltenénk időt, hogy beadjunk ilyen beadványt. Én voltam már többször Strasbourgban, éltem is kint négy évet, tehát turisztikai célból nem megyek oda. Azért viszont igen, mert úgy gondoljuk, hogy ez az ügy jó eséllyel megnyerhető – kommentálta Karsai Dániel, aki megjegyezte: „olyan ügy, amilyen az enyém, ahol a teljesen tiltó szabályozást kellene megváltoztatni, az én legjobb tudomásom szerint nem volt.”
A kormány végül hivatkozott a diszkrimináció tilalmára is, mely szerint a magyar jog nem tesz különbséget az egyének között, hogy életfenntartó ellátásra szorulnak vagy sem. Így a kormány szerint minden emberre ugyanúgy vonatkozik a magyar életvégi döntések szabályozása.
A kormány ellenkérelmére Karsaiéknak november 6-ig van idejük (eredetileg másodika volt a határidő, de Karsaiék kérelmére a bíróság ezt pár nappal kitolta), hogy a válaszaikat részletesen kifejthessék. A tárgyalásra egy hónap múlva kerülhet sor, november 27-án és 28-án.
Feltették a kérdést Karsai Dánielnek, hogyha elutasítják Strasbourgban, megfontolja-e Svájcot, ahol legális lehetőség van az eutanáziára?
Még semmilyen életvégi döntést nem hoztam. Lehet, hogy azt a döntést fogom hozni, hogy végigcsinálom az utolsó leheletig, mert találok értelmet az életemben a teljes passzivitás és inaktivitás szakaszában is. A választási szabadságot azonban magamnak és a velem hasonló helyzetben lévő sorstársaimnak meg akarom szerezni
– jelentette ki az alkotmányjogász.
