Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva hagyta jóvá, hogy a fővárosi önkormányzat, illetve cégei, a BDK Kft., illetve a BKK Zrt. a Garancsi István milliárdos tulajdonában álló ESMA Reklám Zrt.-vel, valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó SYS IT Networkkel szerződjenek a következő évekre – derül ki az önkormányzat határozatából, amelyet a főpolgármester még a nyáron hozott meg.
Vagyis a Fővárosi Közgyűlés nélkül döntött Karácsony arról, hogy az önkormányzat érdekeltsége szerződhet két olyan üzletember cégével, akik a kormányközeli gazdasági holdudvarhoz tartoznak:
- a kaszinótulajdonos Garancsi Orbán Viktor jó ismerőse (aki focimeccsre repteti néha a kormányfőt),
- míg Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, bizalmasa.
Mi ennek az első hallásra meglepő hírnek a háttere, és hogy magyarázzák mindezt Karácsonyék? Tényleg „befeküdtek” a NER-nek? Szerintük nem, sőt.
Így jutottunk el eddig
Az üzlet, amelynek megkötését Karácsony jóváhagyta, még májusban került elő a közgyűlésben. Csakhogy akkor a minősített többség – amire szükség lett volna a szerződéskötés jóváhagyásához – nem lett meg, miután a Demokratikus Koalíció képviselői, illetve Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ellenálltak, és nemmel szavaztak, mondván: hiába volt az ESMA az egyetlen pályázó a plakáthelyekre, ne szerződjön a főváros a NER-hez köthető vállalkozó cégével. Baranyi odáig ment,
hogyha Karácsonyék átengedik Garancsiéknak az oszlopokat, azzal befekszenek a NER-nek.
Az új szerződésre azért volt szükség, mert a főváros, a BDK Kft., valamint a BKK Zrt. üzemeltetésében lévő közvilágítási oszlopokról kötött 2018-as megállapodás 2023. május 31-én lejárt. Ezért a főváros új tendert írt ki, melyre csak a Garancsi-cég jelentkezett, és adott érvényes ajánlatot. A történetnek különös súlyt ad, hogy
Az összesen 44 139 darab közvilágítási oszlop túlnyomó többsége a BDK Kft. tulajdonában van, 126-nak a tulajdonosa a BKK Zrt., 5711-é pedig a főváros. Ezekre az oszlopokra kerülhetnek fel az elefántfülnek nevezett, lengőkaros szerkezetek, azokra pedig a Garancsi-cég plakátjai.
Májusban tehát nem született közgyűlési döntés arról, hogy új szerződést kössenek az ESMA-val, igaz, nem is nyilvánították érvénytelennek a pályázatot. A patthelyzet nem tartott sokáig, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis május 31-én kormányrendelet született arról, hogy Garancsiék korábbi, lejárt szerződése és a főváros hozzájárulása a lámpaoszlopok használatához a veszélyhelyzet ideje alatt érvényben marad.
Ezek voltak Karácsony Gergely indokai
A régi és az új (2028-ig szóló) ESMA-üzlet között van két jelentékeny különbség.
- Egyrészt a plakáthelyek darabját mintegy 130 forinttal drágábban adta a főváros, mint korábban,
- másrészt Garancsiék eztán nem helyezhetnek ki politikai hirdetéseket az elefántfülekre.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is ezeket hangsúlyozta, amikor a 24.hu-nak elmagyarázta, hogy Karácsony miért vonta saját hatáskörbe a döntést, és miért nem a közgyűlésre bízta azt. A kormányrendelet kihirdetése után ugyanis „kérdés volt, hogy mi a jó megoldás. Húzni a döntést, újra a közgyűlés elé vinni az ügyet szeptemberben, abban bízva, hogy meglesz a minősített többség, vagy teljesen szabályosan, főpolgármesteri hatáskörben meghozni a döntést a sürgősségi szempontra tekintettel még nyáron?
Az szmsz felhatalmazza a főpolgármestert, hogy ilyen ügyben döntést hozzon, volt erre példa korábban is több alkalommal.
Kiss emellett arról is beszélt, hogy a döntés az eddiginél előnyösebb helyzetet teremt az önkormányzat számára – két ok miatt is. Egyrészt 250 forintról 381-re emelik a plakáthelyek napidíját, illetve ezentúl a plakátokon nem lehetnek politikai hirdetések. Hogy ennek milyen jelentősége van, jól mutatja ez a 2019-es eset.
Kiss szerint tehát „onnan kell ezt az ügyet megítélni, hogy ez a szerződés a főváros szempontjából jobb helyzetet teremt, több pénzhez jut az önkormányzat, és politikai hirdetés sem lesz a plakátokon”.
Arra a kérdésre, hogy volt-e valamilyen határidő vagy más szempont, amely a szeptemberi közgyűlés előtt szükségessé tette a szerződéskötést, Kiss Ambrus azt mondta: „Minden hónap veszteség lett volna a fővárosnak, hiszen amíg nem kötjük meg a szerződést, addig a régi, alacsonyabb darabáron történik az elszámolás. Azaz kár érte volna a fővárost, ezt akartuk elkerülni.”
Végül azt kérdeztük a főpolgármester-helyettestől, nem visszás-e, hogy a NER emblematikus szereplőjével kerül üzleti viszonyban az ellenzéki többségű fővárosi önkormányzat Karácsony Gergely személyes döntése nyomán? (Hiszen az előző, ötéves szerződés még Karácsony megválasztása előtt köttetett, vagyis azt megörökölték a Tarlós István-féle városvezetéstől.) Kiss erre azt mondta:
Lehetne azt mondani, hogy milyen nagy ellenállók vagyunk, nem szerződünk, csak hát korábban is ezzel a céggel voltunk szerződésben. Ezeken a feltételeken most javítottunk, a főváros szempontjából ez a döntő.
Baranyi Krisztina: Csalódott vagyok
Baranyi Krisztina másképp látja az ügyet. Ferencváros ellenzéki polgármestere a 24.hu-nak kifejtette: még akkor sem örül a döntésnek, ha az szmsz szerint szabályosan lett meghozva. „Csalódott vagyok, mert a májusi szavazás arra adott okot, hogy új előterjesztés szülessen az ügyben, lehetett volna új szavazást tartani, voltak akkor ugyanis hiányzók, de volt olyan is, aki bár jelen volt, de nem szavazott. Magyarul: tisztába lehetett volna tenni ezt az ügyet, hogy meglegyen a szükséges minősített többség, és ha ilyen döntés születik, akkor bár nem értettem volna egyet vele, de el tudtam volna fogadni. Ám erről a nyári főpolgármesteri határozatról még egy e-mailt sem írtak, pedig ez indokolt lett volna.
Azt is gondolom, hogy az emlegetett gazdasági indok nem megalapozott.
Baranyi arra utalt, hogy a 131 forintos emelés havonta elenyésző többletbevételt hoz a fővárosnak, ami a budapesti költségvetés méretét nézve nem lehet perdöntő.
Az ügyben kerestük a korábban ellenkező DK-t is, ők azonban nem válaszoltak a 24.hu-nak. Egyik fővárosi képviselőjük ugyanakkor azt mondta, ők sem tudtak a főpolgármester nyári határozatáról.
A határozat a Tasnádi László érdekeltségében álló SYS IT Network vezette konzorciummal is jóváhagyta a szerződéskötést. A volt III/II-es tiszt és belügyi államtitkár cége a közvilágítási oszlopokra rak a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető” berendezéseket, vagyis forgalomszámlálókat.
Az ESMA története egyébként nem akármilyen fordulatokban bővelkedik. 2012-ben az Orbán-kormány betiltotta az oszlopreklámokat arra hivatkozva, hogy azok elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, ezért balesetveszélyesek. Hamar kiderült: ez csak ürügy volt, a valódi ok sokkal inkább az lehetett, hogy az akkoriban spanyol-magyar tulajdonban lévő plakátcég zavarta a reklámpiacon szintén érdekelt, Orbán Viktorral akkor még közeli kapcsolatot ápoló Simicska Lajos üzleti érdekeit. Az ESMA így aztán a 2012-es tiltás miatt gyakorlatilag csődbe ment. Ám hamar jött a fordulat: 2015 áprilisában (tehát már az Orbán-Simicska összeveszés után) a céget megvásárolta Garancsi István, aki egyebek mellett a Videoton futballklub tulajdonosa. Erre nem sokkal később újabb törvénymódosítás következett, mely ismét zöld utat adott az oszlopreklámoknak, amelyek tehát már nem voltak balesetveszélyesek a kormány szerint. Lázár János a Kormányinfón odáig ment, hogy a kabinet hülyeséget csinált, amikor betiltotta a villanyoszlopokon elhelyezett hirdetéseket, és azt állította, véletlen, hogy röviddel a szabályozás felülvizsgálata előtt vásárolta ki az oszlopreklámokat értékesítő ESMA korábbi, baloldalinak tartott gazdáját, Bleuer Istvánt a cégből Garancsi.
2018-ban aztán már arról írhattunk, hogy szinte ingyen adja a plakáthelyeit a kampányban Orbán Viktor barátjának cége – innen nézve érthető a politikai hirdetések mostani korlátozása.
