Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egyesület fő tevékenysége a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának erősítésére irányul. Az indítványozó által kiadóként megjelentetett gyermekeknek szóló kiadványról egy sajtótermék internetes oldalán cikk jelent meg, amelyben a szerző megállapítja, hogy a szóban forgó meseantológiát a pedofíliához, az indítványozót pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélni.
Hogy érthetőbb legyen a Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó civil szervezet, a Labrisz Leszbikus Egyesület azért kezdett el pereskedni a Magyar Nemzet kiadójával (Mediaworks Hungary Zrt.), mert egy cikkben ez szerepelt:
a Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.
A személyiségi jogi pert a Labrisz jóhírneve megsértése miatt első fokon megnyerte. A Fővárosi Törvényszék után a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az indítványozó keresetét elutasította. Az indoklás lényege az volt, hogy a sérelmezett közlés közügyek megvitatása során hangzott el, a felperes pedig közszereplő, így tűrési kötelezettsége fokozott, a kifogásolt összehasonlítás pedig értékítélet, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog kereteit. Ezt a Kúria hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság és a Kúria ítéletei alaptörvény-ellenesen tágítják ki a közügyek megvitatása érdekében védett szólás jogszerűségének határait, mivel a minden alap nélkül használt megbélyegző minősítés tűrésére még közszereplő civil szervezetként sem köteles.
Mire gondolt a szerző?
Az Alkotmánybíróság szerint az alapügyben kifogásolt közlés elsődlegesen a könyv megítélésére vonatkozott, azt hasonlította a szerző pedofil tartalomhoz, és
függetlenül a közlés értékétől, stílusától, attól, hogy ez az álláspont a többségi elgondolással találkozik-e, a közlés a véleménynyilvánítás szabadságának a védelmét élvezi.
A testület az Alaptörvényből nem tudott levezetni olyan jogosultságot, hogy egy könyv vagy egy eszmeiség tartalmát ne lehetne kritizálni, a szellemi termékek ugyanis nem rendelkeznek személyiségi jogokkal. Más a megítélése annak, hogy a Magyar Nemzet szerzője nem csupán a könyvvel, hanem az egyesülettel szemben is negatív értékítéletet fogalmazott meg.
A sarkos véleményt tartalmazó vélemény azonban nem általánosságban az indítványozóra, hanem pusztán a könyvvel kapcsolatos tevékenységére vonatkozott, így nem állapítható meg, hogy a támadott döntések a véleménynyilvánítási szabadságot alaptörvény-ellenesen részesítették volna előnyben a jóhírnév védelmével szemben.
Amikor 2021 novemberében bocsánatkérésre és 1 millió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték a Magyar Nemzet kiadóját, akkor úgy vélték, a szerző bizonyítékok nélkül úgy vádolta meg a közismert, leszbikusok és más kisebbségek elfogadásáért dolgozó egyesületet, a pedofíliához hasonlítás pedig olyan súlyosan sértő, indokolatlanul bántó, dehonesztáló, minden alapot nélkülöző vélemény, amit nem kell tűrnie.
