Az ukrán mezőgazdaság a háború miatt teljes körű vámmentességgel és szabad kereskedelmi lehetőségek mellett szállíthat árukat az EU területére. Ukrajnában rendkívül alacsony termelési költséggel működik az agrárium, ezért a szomszédos országokba beáramló árucikkek, elsősorban a gabona, az olajos növények, a tojás, a baromfi, a cukor és az alma megjelenése letörte az árakat, amely veszélybe sodorta a helyi gazdák megélhetését. A kelet- és közép-európai országok először uniós szinten akartak megoldást találni, de miután az EU még egy évvel meghosszabbította az ukrán termékek vámmentességét, és cserébe csak egy szűkmarkú pénzügyi segítséget ajánlott fel a károk enyhítésére, a tagállamok nemzeti hatáskörben kezdték orvosolni a helyzetet.
Mostanra Lengyelország, Szlovákia és Bulgária mellett Magyarország is leállította a mezőgazdasági termékek behozatalát Ukrajnából (Románia egyelőre kivár).
Az importstopról egy ukrán mezőgazdasági termékekkel kereskedő cég operatív igazgatóját kérdeztük.
Hogy zajlik háborús időkben a kereskedelem?
Dr. Fekecs Sándor egy évi 8,5 milliárd forint forgalmú, szlovák székhelyű kereskedőcég operatív igazgatója. A vállalat elsősorban ukrán termékek értékesítésére szakosodott: disztribúciós feladatokat lát el, vagyis direktben a gyártóktól vásárol, és nagykereskedőket szolgál ki. Az elsődleges piacuk Görögország, de a cégnek magyar adószáma is van. Hazánkba is importálnak termékeket Ukrajnából – főként cukrot és étolajat, de hántolt napraforgómagot is. A cég számára Magyarország az ukrán áruk vámoltatása és az uniós szabad forgalomba helyezés miatt vált elsősorban fontossá. A hazai környezet – az úgynevezett közvetett vámjogi képviseleti rezsimnek köszönhetően – a cash flow szempontjából sokkal előnyösebb, mint a szlovák, mivel ott a helyi adóhatóság előre kéri a 20 százalékos áfát az áruk szabad forgalomba helyezésekor.
A cég kereskedelmi kapcsolatai Ukrajnával már jóval a háború előtt kiépültek: a vállalat a 40 országban tevékenykedő integrált agrár- és élelmiszeripari társaság, a Bunge egyes termékcsoportjainak kizárólagos forgalmazója – több európai és nem európai – országban egyaránt. Az amerikai tulajdonú Bunge a világ egyik legnagyobb olajosmag-feldolgozó vállalata, melynek neve nem csak a Floriol étolaj, hanem a Vida Ildikó akkori NAV-elnököt is érintő kitiltási botrány miatt is ismerősen csenghet.
A háború sok olyan problémát okoz, amire az ember békeidőben nem is gondolna
– árulta el Fekecs a 24.hu-nak. A Bunge gyára ugyanis Dnyipropetrovszk megyében van, amely a harcoktól sújtott Zaporizzsja megye északi szomszédja. A cég, melynek Fekecs dolgozik – a Bunge hazai, martfűi étolaj-finomító és -gyártó üzeme mellett – máig ebből az üzemből bonyolítja le a szállítást.
„Mi ezt a tevékenységet már hat éve űzzük, aminek a háború nyilván nem tett jót. A fekete-tengeri orosz blokád nem érintett minket, ugyanis a tengeri kereskedelmi útvonalakon általában ömlesztett árukat – például gabonát – szállítanak, amivel mi nem foglalkozunk. Mi mindig is szárazföldön szállítottunk, de az sem lett könnyebb: fegyveres kíséretet kellett szervezni a konvojok köré, a légitámadások idején sokáig egy helyben rostokoltak a kamionok, amíg a sofőrök bunkerbe húzódtak. Ugyanez vonatkozik a gyárakra is.
Amikor szólnak a szirénák, a dolgozók óvóhelyre mennek, közben várnak a kamionok, áll a termelés. Ilyenkor senkinek sincsenek jó érzései, hiszen az emberek az életüket kockáztatják
– meséli Fekecs, hozzátéve, hogy emellett a logisztikai költségek is elszálltak: volt, hogy közel háromszorosára ugrottak az árak.
Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök statáriumot hirdetett és bevezette a sorkötelezettséget, a harcképes korú férfiaknak tilos lett elhagyni az országot. Ez ugyanúgy vonatkozott a kamionsofőrökre is, így az 50 évnél fiatalabb férfiak egycsapásra kiestek a munkából.
Kereskedelmi szempontból kvázi EU-taggá vált Ukrajna
Az Európai Bizottság tavaly április 27-én azt javasolta, hogy egy évre függesszenek fel minden behozatali vámot és kvótát, valamint kereskedelmi védelmi intézkedést az ukrán árucikkekre. Így jöttek létre az úgynevezett szolidaritási folyosók, melyeknek elsődleges célja, hogy alternatív útvonalakon keresztül juttassa el a célpiacokra az ukrán mezőgazdasági termékeket. Februárban a bizottság további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbította az unió területére érkező ukrán áruk vámmentességét.
A Fekecset foglalkoztató vállalatot nem érintette a korridorok létesítése, de a hagyományos útvonalak kiesése komoly zavarokat okozott az ellátási láncokban. Előfordult, hogy a földrajzi közelség ellenére Magyarországra is három hét alatt ért el vasúton a szállítmány.
„Kereskedelmi szempontból tekinthetjük úgy, mintha Ukrajna kvázi uniós taggá vált volna” – magyarázza Fekecs, hozzátéve, hogy mindezt a szolidaritási folyosókra szűkíteni félreértés. Az alternatív logisztikai útvonalak valójában nem csak azt a célt szolgálják, hogy az Ukrajnából érkező árut továbbszállítsák Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. Ez az Európai Bizottság határozati indoklásában is megjelenik: a szárazföldi útvonalak létesítéséről azt írják, hogy
nemcsak az ukrajnai mezőgazdasági termelők, hanem az EU-n belüli és kívüli fogyasztók számára is kulcsfontosságú.
Az, hogy a kereskedelem terén Ukrajna effektíve uniós tagállammá vált, Magyarország számára a lehető legkedvezőtlenebb időpontban következett be, mivel a tavalyi évben pocsék volt a hazai termés. A rendkívüli aszály miatt Magyarországon gabonából több mint ötmillió tonnával kevesebb, 8,8 millió tonna termett az előző évihez képest, ami megemelte az árakat. Az országba áramló ukrán gabona, kukorica és egyéb mezőgazdasági termékek messze a piaci ár alatt jelentek meg itthon, aminek a feldolgozók és az állattartók örülhettek, de a hazai termelőknek rendkívül komoly problémát okozott: a teljes magyar növénytermesztés veszteségessé vált. A jelenséggel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Katasztrofális volt, ahogy itthon bevezették a tilalmat
Fekecs számára már a lengyel bejelentés után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon is bevezetik az importtilalmat. Nagy István agrárminiszter április közepén beszélt arról, hogy az ukrán gabonára és további mezőgazdasági termékekre tilalmat vezetnek majd be, azonban a kormány rendelete – rajta a termékek részletes listájával – csak április 18-án, kedden este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet július 1-jén veszti hatályát, átmeneti időszakról azonban nem határoz.
A bevezetés a jogász végzettségű Fekecs szerint „katasztrofális” volt:
Este nyolc után megjelent a rendelet a Közlönyben. Az azonos tárgyú bolgár jogszabállyal szemben nem tett említést semmilyen átmeneti időszakról, ami azt jelenti, hogy aznap éjjel, szerdán nulla óra egy perctől életbe lépett a szabályozás. Erre a vámosok sem voltak felkészülve, fogalmuk sem volt, hogy mi történik. Az ukrán kamionok, melyek nem léphettek be az országba, feltorlódtak a határon. Miután kisvártatva dugó alakult ki, párat átengedtek vámraktárba. Nekünk például ott ragadt hét kamionunk az ukrán oldalon, pedig Ukrajnából nem két perc mire ideérnek a szállítmányok, hanem átlagosan öt nap. Ráadásul a Görögországba irányuló importunk semmilyen szabályozást nem szeg meg, ennek ellenére naponta 700 eurót kell fizetnünk a határon rostokoló kamionok után. A kormány minimális tekintettel sem volt a gazdasági szereplőkre, akik az ilyen intézkedések után azért annyira nem fogják szeretni Magyarországot.
A vámoltatásnak van egy sajátos procedúrája, amelyben több magyar – raktározással, vámszolgáltatással foglalkozó – cég is érdekelt volt, de ez a folyamat most megállt. A helyzetről a NAV-osok nem tudtak érdemi tájékoztatást adni Fekecsnek annak ellenére, hogy tapasztalata szerint, amikor felmerül egy probléma, akkor a vámhivatal munkatársai rendkívül gyakorlatiasak, és hamar keresnek egy, a létező jogi környezetbe illeszkedő megoldást. Most azonban minden kérdést egyből továbbítottak a központnak, hogy egyeztessék a kormányzati szándékokkal.
Fekecs szerint a szabályozás megalkotói „abszolút nem értettek” ahhoz, amit csináltak:
- Az összes – kamionnal vagy vasúti kocsival – Magyarországon áthaladó szállítmányt be kell jelenteni a közúti áruforgalmat felügyelő EKÁER nevű rendszerbe, tranzitforgalom esetén is.
- A Magyarországon áthaladó összes árut meg kell vizsgálni, pedig mindössze négy olyan határátkelőhely van az országban, ahol 24 órás növényegészségügyi szolgálat van. Ráadásul az ukrán határszakaszon mindössze egy ilyen található, Záhonynál, ami önmagában komoly szűkítést jelent.
- Ahogy odaérnek, megvizsgálják az árukat, de például a cukor esetében – ha komolyan veszik a szabályozást – a laborvizsgálat több napot is igénybe vehet.
- Ezt követően leplombálják az eszközöket, és az áruszállítónak hét napon belül el kell hagynia az országot (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy az áthaladó szállítmányokat nyomkövetővel ellenőrzik majd). Fekecs hangsúlyozza, hogy ez az időkeret a vasútnál gyakorlatilag „halálos ítélet”, mivel teljesen esetleges, hogy a MÁV ennyi idő alatt meg tudja-e oldani, hogy kimenjenek a vagonok. Hozzáteszi: erre már hoztak is egy finomító intézkedést, amely onnantól számítja a hét napot, hogy rendelkezésre áll-e a kimenő vasúti kapacitás.
- A kamionoknál más a helyzet. Ugyanannak a kamionnak kell elhagynia az országot, mint amelyik belépett, ugyanazzal a rendszámmal, ugyanazzal az áruval, leplombálva. A hatályos jogszabály miatt ez eleve nem lehetséges: egy ukrán kamionnak nincs joga az Európai Unión belül fuvart vállalni, csak speciális engedéllyel. Fekecsék idáig úgy szállítottak Magyarországra, hogy egy ukrán kamion behozta az árut, ahol egy átmeneti raktárba került, majd onnan jellemzően egy görög kamion szállította el az árut a célpiacra. Ráadásul az EKÁER-be jelenleg az áru eredetét nem is lehet bejelenteni, pedig a rendelet szerint ezt minden tranzitszállítmánynak regisztrálnia kéne.
Infláció-gerjesztő hatása lesz a tilalomnak, és cégek mehetnek el
Fekecs szerint a szabályozás megalkotói „agyon akarták biztosítani” az áthaladó áruk forgalmát. Idáig a rendszer úgy működött, hogy a nem EU-os országból érkező összes szállítmányról kiállítottak egy úgynevezett „T1-es dokumentumot”. Ez tökéletesen követhető az egész EU-ban, ráadásul a cégeknek minden hónapban kötelességük az áruforgalmukat bejelenteni az unión belül. Emellett a kereskedőknek is be kell jelenteniük az értékesítésre szánt árut, vagyis összesen háromszor történik regisztráció.
Miután Fekecsék kereskedni nem tudnak Magyarországon, és az áruszállítás ellehetetlenül, elképzelhető, hogy felfüggesztik a hazai működést. Ez a raktározócégeknek és vámügynökségeknek is komoly bevételkiesést hozhat.
Múlt héten Gulyás Gergely is elismerte, hogy az Ukrajnából érkező áruk tilalmának lehet árfelhajtó hatása. Erre számít Fekecs is, aki ismer olyan céget, amely a közelmúltban egy hazai édességgyártóval kötött szerződést. A kedvező cukorár miatt ennek szinte biztosan ármérséklő hatása lett volna az édességgyártó termékeire, de a tilalom után mindez okafogyottá vált.
Magyarországon olyan termékeket is tilalom alá vontak, mint az étolaj. Ennek a terméknek ezelőtt sem vámja, sem kvótája nem volt az unióban. És majd csodálkozni fognak, ha az étolaj ára megint elindul felfelé Magyarországon
– vélekedik Fekecs.
