Belföld

A munkahelyi bántalmazással vádolt Amnesty-igazgató szerint a mindenkori áldozatok sérelmeit relativizálják a megalapozatlan állítások

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi Szabó Balázs / 24.hu

Január elején jelent meg egy hosszú cikk az Open Democracy oldalán, amelyben az Amnesty International Magyarország volt munkatársai azt írták, a szervezetre évek óta munkahelyi bántalmazás és egyenlőtlenség jellemző. A közleményt négy volt munkavállaló: Mérő Vera, Nagyné Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és dr. Szalóki Ágnes jegyezte, akik arról írtak, hogy az Amnestynél rendszerszintű munkahelyi bántalmazást és diszkriminációt tapasztaltak, ami miatt 2019 eleje és 2021 márciusa között öt női munkavállaló távozott azonos okokból a szervezetből. Az Amnesty közölte: az érintettek panaszait több körben, alaposan kivizsgálták, de egyik ilyen vizsgálat sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy a panaszban foglaltak megalapozottak lettek volna.

Az ügyben most először szólalt meg az igazgató, Vig Dávid, aki a Telexnek elmondta: követett el hibákat vezetőként, és ma már egy sor dolgot máshogyan csinálna, de soha, senkit sem bántalmazott.

Úgy véli, hogy

a munkahelyi konfliktusok nem egyenlők az abúzussal és megfélemlítéssel, és ezt a vizsgálatok is egyértelműen igazolták.

Felidézi: amikor a szervezethez került, attól volt hangos a kormánysajtó, hogy Soros-ügynökök és külföldről finanszírozott szervezet az Amnesty, ezért nagyon erős nyomás alatt kellett dolgozniuk.

Vig elmondta, hogy a vállalja a felelősséget a hibáiért, ugyanakkor mérhetetlenül igazságtalannak tartja azt, ami ebben az ügyben történt.

Azt gondolom, hogy nekem személyesen és a szervezetnek is sokat ártottak a vádak, de még többet azoknak az embereknek – elsősorban nőknek, gyerekeknek –, akiket szexuális, fizikai vagy szóbeli bántalmazás ér, mert az ő sérelmüket relativizálják a megalapozatlan állítások

– nyilatkozta.

Vig aláhúzza, hogy a négylépcsős vizsgálat során a megnevezett súlyos vádak egyik esetben sem igazolódtak, szerinte a négy panaszos négy különböző munkaügyi jellegű okból távozott. Kijelenti: az Amnestynél a vezetése alatti jelentős a fluktuáció, ami egyfajta bizonyítéka lehetne a panaszosok által megfogalmazott, toxikus munkakörnyezetnek, hamis állítás. Felidézi, hogy 2021 és 2023 telén is végeztek egy anonim munkavállalói elégedettségi felmérést, melyek nem igazolták vissza azt, hogy az Amnestyben toxikus légkör lenne: a kollégák konstruktív, nyílt, támogató és barátságos légkörről nyilatkoztak.

Az elnökség felé vádként megfogalmazott eltussolási attitűdöt is valótlan tartja:

2019-ben az egyik panaszos, Mérő Vera felmondásakor az elnökség kapott egy részletes levelet, amelyben megfogalmazta a problémáit. Az elnökség ezt nagyon komolyan vette, ezért mindenkivel, aki akkor az irodában dolgozott, interjúkat készített arról, hogyan látják a levélben foglaltakat. Ezek az interjúk nem igazolták a Mérő Vera által megfogalmazottakat.

2021 tavaszán az elnökség egy bizottságot is létre hozott, mely megállapította, hogy diszkriminációra és abúzusra vonatkozó tény, adat nem volt. Hozzáteszi: a bizottság elfogadta, hogy voltak sérelmek vagy sérelmekre okot adó helyzetek, amik egyeseknek fájdalmakat is okozhattak, a tanulságokat pedig beépítették a szervezetfejlesztési folyamatba. „Én ezt követően például vezetői tréningre jártam, a csapatvezetőink is kaptak coachingtámogatást és vezetői fejlesztést” – nyilatkozta Vig.

Mérő Vera a Partizán podcastjában arról számolt be, hogy a felkért munkajogász korábban tisztséget viselt a szervezetben, ezért a panaszosok összeférhetetlennek tartották őt. Vig elismerte, hogy a felkért jogász nyolc évvel korábban valóban önkéntesként az Amnesty ellenőrző testületi tagja lett, azonban őt az elnökség nem ismerte személyesen.

A vádak között szerepel, hogy egy várandós munkavállaló szerződését várandóssága miatt nem hosszabbították meg, melyet Vig kategorikusan visszautasít.

Nem történt olyan, hogy valakivel azért ne hosszabbítottunk volna szerződést, mert várandós, ez abszurd. Akiről ez az állítás szól, jelenleg is az Amnestynél dolgozik, méghozzá határozatlan idejű munkaszerződéssel

– állítja Vig. Ugyanakkor azt elismeri, hogy egy kisgyerekes irodavezetőnek csökkentették a munkaidejét két hónapra a koronavírus-járvány alatt, napi nyolc óráról hatra, amelyért hét órára járó fizetést kapott, de mindez közös megegyezéssel történt.

Vig visszautasította, hogy az egyik munkavállalótól azt kérte, hagyja abba a szoptatást, ahogy azt is, hogy zárt ajtók mögött kényszerített volna valakit titoktartási nyilatkozat aláírására.

Az interjú végén megismétli, hogy követett el kommunikációs hibákat, de ezek a bántalmazás, az abúzus vagy akár a megszégyenítés szintjét meggyőződése szerint nem érték el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik