A Népszavának a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője azt mondja, mára foglyul ejtette a korrupció az államot, ezért lett az Európai Unió sereghajtója Magyarország a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index alapján, amelyre még nem volt hatása az EU nyomására hozott intézkedéssorozatnak. Martin József Péter jelezte, óriási a gond Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban is, de Magyarország rosszabbul áll, mert sehol nem
annyira központosított, felülről vezérelt a
korrupció, mint nálunk. A TI Magyarország már tíz éve figyelmeztet arra, hogy az állami intézmények többsége nem autonóm, a központi kormányzat akarata szerint működik, „megszállásuk” lehetővé teszi az állam által vezérelt olyan korrupciós csatornák kiépítését, mint a közbeszerzési rendszer, korábban a letelepedési államkötvény-biznisz, a taopénzek elosztása, vagy a 35 éves koncessziók.
Martin József Péter szerint a Völner–Schadl-ügy a rendszer része és mellékterméke is. Szemben sok másik üggyel, az ügyészség itt lépett és vádat emelt, számos gyanúsítottat letartóztattak, de Völner Pál szabadlábon védekezik, és az is
rendszerszintű problémára utal, hogy a rendszerváltást követő időszak legsúlyosabb igazságügyi korrupciós ügyében egyelőre nem látszanak további politikai következmények.
A TI Magyarország ügyvezetője szerint a jogállamisági eljárás elindításával fordulat állt be az EU és az Orbán-kormány viszonyában, a Brüsszel által kikényszerített intézkedések csökkenthetik az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót, de a probléma mélyebb, a csomag sem lesz képes helyreállítani a jogállamot.
A legfőbb gond az, hogy a magyar kormány hozzáállásán nem látszik a szemléletváltás. A titkolódzás tovább folytatódik, a törvények társadalmi egyeztetése rendre elmarad.
Bár a mostani TI-felmérés a lakossági érzékeléseket nem tartalmazta, de a magyarok túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy súlyos a helyzet, mégis Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe az EU-ban, a visszaélések nem ütik át az ingerküszöböt, a Völner–Schadl-ügy sem szült elemei felháborodást. Az úgynevezett „hétköznapi” korrupció egyes területein érzékelhető javulás, de az „okosba megoldjuk”, az állampolgári stiklik, illetve a szervezett, „nagy” korrupció egymást legitimálja, hozzájárulva az apátiához.
A politikusok vagyonnyilatkozataival továbbra is vannak gondok. Régi, hogy nem megfelelő az ellenőrzés, új, hogy a mellékjövedelmeket csak sávosan kérik számon, a lakóingatlanokról nem kell számot adni, a magántőke-alapok tulajdonosai továbbra is rejtve maradnak. Apró előrelépés, hogy az Integritás Hatóság vizsgálhatja a vagyonnyilatkozatok valódiságát, felszólíthatja a hatóságokat a vagyongyarapodás felülvizsgálatára, de mivel erre nincs kötelezve, nagy kérdés, megtörténik-e.
