Belföld

Narvacsics Tibor: Európának árt az Erasmus-ügy

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A miniszter levelet írt, szerinte Brüsszel „korlátozza a tudományos élet szabadságát”.

Az Erasmus-ügy miatt fordult Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosokhoz. A kormányközeli Magyar Nemzet „birtokába került” levelében Navracsics Tibor arról írt, hogy a bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműkdödéseket rombol le, korlátozza a tudományos élet szabadságát.

Az uniós források felhasználásáért is felelős miniszter azt írta, az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nagyban hozzájárulnak a hallgatók, oktatók, kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez, személyes európai integrációjukhoz, ennek ellehetetlenítése nemcsak a programból kimaradó magyaroknak,

hanem az egész európai közösségnek okoz visszafordíthatatlan károkat.

Navracsics Tibort megdöbbentette, hogy az uniós programokban közreműködő magyarországi szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek, az ideiglenes kizárásról döntő iroda a tanácsi határozatot annak szövegén túlmutatóan értelmezi, a végrehajtási határozat nem tiltja a pályázást a két fent említett programba.

A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák

– írta a biztosoknak, majd felsorolta a modellváltás sikereit igazoló eredményeket. Mint írta, a nemzetközi hivatkozások száma a modellváltó intézményeknél 18 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, azóta egyre több diák nyer felvételt, noha az érettségizők száma állandó, a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, a felsőoktatás állami támogatása pedig 2022-ben és 2023-ban is a 2020. évi működés duplája.

Kapcsolódó
Erasmus-ügy: ha Brüsszel nem fizet, a kormány fizet
A következő kérdés az Erasmus-programról szól, az EU ugyanis nem ad pénzt összeférhetetlenség miatt az alapítványi formába átszervezett egyetemeknek, így az Erasmusra sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik