Az EU-pénzek körüli viták miatt az IDEA Intézet most publikálta nyár végén készített reprezentatív közvélemény-kutatását Orbán Viktor uniós politikájának társadalmi megítéléséről. Mint írták, az eredmények alapján relatív többségben vannak, akik szerint jobb lenne Magyarország és az Európai Unió viszonya, ha más lenne a kormányfő.
A válaszadók
- 47 százaléka mondta azt, hogy „sokkal előbbre tartanánk”, a kormányfő politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat,
- 29 százaléka úgy vélte, hogy „hátrébb”, mert ő kiáll a magyar érdekekért,
- 12 százaléka szerint a kérdés független a személyétől, nélküle is „ugyanitt tartanánk”,
- 12 százaléka a kérdésben nem tudott/akart állást foglalni.
A kutatás keretei között a válaszadóknak hat jelző közül kellett kiválasztaniuk azt az egyet, amelyik véleményük szerint leginkább jellemzi Orbán Viktor Európai Unióval szembeni magatartását.
A legnagyobb arányban (36%) a „bomlasztó” kifejezést választották, amelyet a „realista” (20%), és a „konfliktuskereső” (15%) követett. 10 százalék értékelte „konszenzusra törekvőnek” a miniszterelnök hozzáállását. 4 százaléknak az „együttműködő”, 1 százaléknak a „baráti” jelzőre esett a választása.
Összességében tehát, ha Orbán Viktor Európai Unióval szemben tanúsított magatartása kerül terítékre, a pozitív és a negatív jelzők mérlegének nyelve a társadalom szemében egyértelműen az utóbbiak felé billen, írták.
Módszertan
A kutatás adatait augusztus 24. és augusztus 31. között vették fel közösségi média alapú kérdőívvel. A végeredmény reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
