Belföld

Amikor Orbán lement vidékre: így formálták át a Fideszt a polgári körök

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Húsz éve hívta életre Orbán Viktor a polgári köröket. A Fidesz mára mostohán hagyott civil hálózata megteremtette a párt mozgalmi bázisát, komoly konfliktusok árán felfrissítette annak tagságát, és olyan tapasztalatokat hozott a szervezetépítés terén, melyek a mai napig a Fidesz-hatalom támaszául szolgálnak. Pesti Imrével, a Fidesz országgyűlési képviselőjével idézzük föl a mozgalom létrejöttét és első éveit, aki nem tagadja, bizalmatlanul fogadták őt a pártban, voltak, akik a legszívesebben a földbe taposták volna – szűkebb közösségében mégis a polgári körök kerekedtek felül.

Orbán Viktor bő harmincéves pályafutása során egyetlen alkalommal veszített el kormányon választást, ami után 2002-ben nem pártelnökként, hanem a pozíciójából távozni kényszerülő miniszterelnökként szervezte át a pártját.

A haza soha nem lehet ellenzékben

– jelentette ki Orbán az egyik legtöbbet idézet beszédében, 2002. május 7-én. A Fidesz az első kormányon töltött ciklusa után bízott az újrázásban: úgy gondolták, hogy az ország javuló gazdasági helyzetére építő kampány elegendő lesz ahhoz, hogy ellenzékben tartsák a baloldalt. Orbánnak így mindössze néhány héttel a jobboldalt sokkoló választási eredmény után kellett hitet adnia a Dísz téren összegyűlt tömegnek és persze tágabban az addigra az MDF híján egységesülő jobboldali tábornak.

A megoldást a Polgári körök jelentették. Egy elvileg önszerveződő, pártok fölött álló, értékalapon létrejövő tömegmozgalom, amelynek köszönhetően a hasonlóan gondolkodó, csalódott, de tenni akaró konzervatívok egymásra találhattak.

A következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. (…) Arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok (…) Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát

– jelölte ki az irányt Orbán.

A Silvio Berlusconi Forza Italia nevű kezdeményezése mintájára létrehozott polgári körös mozgalom olyan politikai termék volt, mely megágyazott a Fidesz hosszútávú sikerének. Orbán egyszerre

  • hajtott végre vérfrissítést és jelentős bővítést a tagság körében, majd alakította át a számára kedvező módon a Fidesz szervezeti rendszerét,
  • erősítette meg saját vezető szerepét,
  • végül gyűrte a Fidesz alá az összes többi jobboldali pártot.
  • Az orbáni jobboldal emellett olyan tudásokat szerzett a szervezetépítés terén, amik máig hatalma fontos támaszát jelentik.

„Mi az, amit csináljunk?”

Az első polgári kört maga Orbán hozta létre Szövetség a Nemzetért Polgári Kör néven, ehhez Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és a Jobbik későbbi elnöke, Vona Gábor is csatlakozott. „Készenlét és mozdulás, ha eljön az idő” – fogalmazta meg a volt kormányfő a polgári körök krédóját, miután gombamód szaporodni kezdtek ezek a társulások: a hírek szerint egy hónap alatt hétezer polgári kör született, 2002-ben összesen 11 300-at regisztráltak, ezekhez összesen csaknem 16o ezren csatlakoztak.

Valamennyiünket sokként ért a választási vereség. A választás előtti napokban úgy tudtuk, hogy 6–7 százalékkal vezet a Fidesz. Egyfajta bénultság volt bennünk, amikor a miniszterelnök úr meghirdette a polgári körök mozgalmát. Ezen felbuzdulva én is azonnal alakítottam egy polgári kört hasonló gondolkozású emberekből. Aztán vártuk, hogy mi történik

– emlékszik vissza Pesti Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az immár ötödik képviselői ciklusát taposó orvos, egészségpolitikus 2002-ben nem viselt semmilyen politikai tisztséget. Korábban alapítója volt a gödöllői MDF-nek, majd 1994-től 1998-ig a párt egészségpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. A polgári körös mozgalom indította el frontpolitikusi pályáját: a parlamentbe 2006-ban került be először, 2010 után főpolgármester-helyettes, majd 2014 után a fővárosi kormányhivatal vezetője volt.

Koszticsák Szilárd / MTI Pesti Imre az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 30-án.

Pesti a 24.hu-nak elárulta, hogy nyolcfős polgári körének megalapítása után értesült arról, hogy magánkezdeményezésre összehívták a Rákosmentén működő hasonló társaságokat. Kiderült, hogy a XVII. kerületben több mint száz polgári kör alakult, hetvenen meg is jelentek. Ez nagyjából hétszáz aktív polgári köröst jelentett. A rendezvényen megválasztottak egy elnökséget, amelynek élére később a testület egyhangúan Pestit jelölte. Így jött létre a Rákosmente polgári körök.

Ez után felmerült, hogy ha már ennyi ember megtisztelt bizalmával, akkor valamit kéne csinálni. De mi az, amit csináljunk?

– idézte fel lapunknak Pesti a kezdeti bizonytalanságot, hozzátéve, hogy instrukciót az akkor még MDF-es Hende Csabától, a polgári körök koordinátorától sem kaptak. Ezt egy 2005-ös interjúban az akkor már a Fideszben politizáló Hende is megerősítette, mondván, a mozgalom nem felülről lett kitalálva.

Sokáig működtünk teljesen önállóan. Hende Csabával akkor beszéltem először, amikor jártam a televízióba (2004 elején, a Tilos Rádió előtti tüntetést követően, az ügyről a későbbiekben még lesz szó – a szerk.), és azt mondta, hogy korrektül, tisztességesen csináljam. Kértem tőle valamiféle iránymutatást, mire azt felelte, hogy nem szükséges, jól csinálod. Ez volt az első találkozásom a vezetéssel

– nyilatkozta Pesti Imre, hozzátéve, hogy tudásmegosztás legfeljebb a polgári körök találkozóján történt; a mozgalom ekkor nem nagyon szervezett, keretbe rakott, sokkal inkább baráti jellegű volt.

Rákosmentén hetente ülésezett az elnökség Pesti lakásán, arról ötleteltek, mi legyen a következő időszak programja. Pesti visszaemlékezése szerint havi, másfél havi rendszerességgel szerveztek fórumokat, ahova tudósokat, közéleti személyiségeket, filozófusokat, egyházi embereket, művészeket hívtak.

Erősödtünk, ismereteket szereztünk, tapasztalatokat gyűjtöttünk, közéletet szerveztünk és tartottunk ébren, miközben mindig egyre többen jöttek a rendezvényeinkre.

Zászlóégetés a Tilosnál

A polgári körökkel a Fidesz jelentősen növelte társadalmi beágyazottságát. Ugyanis a kétezres évek elején még nemigen volt jelen az intézményesített jobboldali szubkultúra, a Fidesz bázisává váló szavazóknak pedig fontos volt, hogy rossz érzés nélkül emlegethessék az olyan ikonjaikat, mint Wass Albert, és nyíltan támogathassák az egyházat. Mindez felhajtóerőt jelentett a kezdeti időszakban, amire a balliberális oldal jellemzően a polgári körök és az akkoriban szintén virágzásnak indult szélsőjobboldali kezdeményezések összemosásával reagált.

2004-ben Pesti Imre és a Rákosmente polgári körök a mozgalom egyik leghangosabb botrányának közepén találta magát.

A Tilos Rádió munkatársai arról beszéltek, hogy a keresztényeket ki kéne irtani, mindezt remekül időzítve, karácsony szentestéjén. Úgy gondoltuk, hogy ez tarthatatlan, ezért szerveztünk demonstrációt. A Tilos Rádió elleni tüntetés minket is meglepett: úgy gondoltuk, hogy két-háromszáz ember fog eljönni, de a legnagyobb megdöbbenésünkre 10-15 ezer ember volt jelen, sőt Svédországból és Ausztráliából is kijött a sajtó. Egy teljesen új világ kezdődött, hiszen addig csak kerületi szinten mozogtunk

– emlékszik vissza Pesti.

Sándor Katalin / MTI Tüntetés a Tilos Rádió épülete előtt 2004. január 11-én a rádió karácsonyi adása miatt, amelyben a keresztények kiirtásáról beszélt az egyik műsorvezető.

A szónoklatok után a demonstráció szervezőinek nem sikerült távozásra bírniuk a tüntetőket: a felbőszült tömeg megrángatta a Magyar Narancs fotóriporterét, összetörte az MTI fotósának fényképezőgépét, és egy kisebb csoport a kordonozott bejárat előtt elégetett egy izraeli zászlót. A polgári körös szervezők szélsőségesek szűk csoportjának tulajdonították az antiszemita incidenst, a történtektől pedig elhatárolódtak. Pesti az eset után szervezett provokációt emlegetett: azt nyilatkozta, a Tilos Rádió épületéből vitték a demonstrálók közé a később felgyújtott lobogót.

A polgári körökben döntően normális emberek voltak. De a Fidesz frissen épülő bázisára rá akarták sütni, hogy antiszemita. Az volt a politikai cél, hogy a szélsőjobboldal irányába tolják a Fideszt és szimpatizánsait

– értékelt a politikus, hozzátéve, hogy a zászlóégetés után a médiafigyelem miatt egész nap tévéstúdiókba kellett járnia, így az esemény egyfajta tűzkeresztség volt számára.

Nem pártokban kell gondolkodni

Orbán akkoriban arról beszélt, „a választás világossá tette a jobboldal számára, hogy nem pártokban kell gondolkozni”, és „már kevésbé fontos, hogy ki a fideszes, ki az MDF-es, kereszténydemokrata vagy kisgazda, ennek a világnak vége” – végső soron azonban mégis csak az történt, hogy a Fidesz a polgári körökkel kannibalizálta a többi jobboldali pártot.

Ez a folyamat már azzal kezdetét vette, hogy Orbán Hende Csabát, az MDF második emberét bízta meg a polgári körök koordinálásával. Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke ugyanis egészen máshogy képzelte el a jobboldali ellenzék szerepét, és már a 2002-es választási vereséget követően világossá tette, hogy az „utcai, harcias készenlét” nem az MDF világa, ők mérsékeltebb politizálásra törekszenek. Ezután Hende elmondása szerint első számú közellenség lett a pártban: etikai és fegyelmi eljárásokat indítottak vele szemben, így a szombathelyi politikus 2005-ben átlépett a Fideszbe.

Ha egy politikai pályán megjelennek új emberek, versenytársak, azt sokan nem nézik jó szemmel. Legyünk őszinték, mindenki féltette magát, a maga pozícióját, hiszen az új emberek talán tájékozottabbak és sok tekintetben használhatóbbak

– elemez Pesti, aki Hendéhez hasonlóan 2005-től a Fideszben talált politikai közösségre, a vezetés pártszervezési feladatokkal is megbízta.

A Fidesz nem nagyon örült a polgári köröknek

A polgári körökben feltűnő új arcokat a Fideszen belül is bizalmatlanul fogadták: a párt és a mozgalom közti feszültség már szűk fél évvel a kormányváltás és a mozgalom zászlóbontása után felszínre került. Az őszi önkormányzati választásnak belső konfliktusoktól terhelten vágott neki a jobboldal, ami újabb súlyos vereségbe torkollott. A polgári körök sok helyen szembekerültek a Fidesz-szervezetekkel, elitcserét követeltek és saját jelöltekkel álltak elő. Szegeden például Balogh Elemér jogászprofesszor mögött sorakoztak fel, a Fidesz helyi szervezete által jelölt Póda Jenővel szemben. Végül a Fidesz is a függetlenként induló Balogh mögé állt be, aki azonban nem tudta legyőzni a várost azóta is vezető Botka Lászlót.

Makovecz Imre 2008-ban úgy értékelt,

Orbán Viktor azért találta ki, hogy legyenek polgári körök, hogy a kis megélhetési politikusocskákat az alapszervezetekből ki lehessen takarítani, és valóban közéleti érdeklődésű és ambíciójú emberek kerüljenek be.

Pesti Imre meglátása szerint Orbán elsősorban egy néppártot akart csinálni, új embereket akart bevonni a politikai közösségébe, ehhez pedig társadalmi bázisra volt szüksége.

Amikor a miniszterelnök ezt meghirdette, szerintem őt is meglepte, hogy ennyien csatlakoznak hozzá, hogy ilyen mozgalom alakul ki belőle. A pártvezetésen belül ez a program nem aratott osztatlan sikert: a Fideszben sokan nem örültek a polgári körök megjelenésének. Sokan gondolták úgy, hogy a Fidesz néppárttá alakítása egy vakvágány, őrültség. Ebben van a miniszterelnök zsenialitása, hogy olyan lépéseket is meghoz, melyeket első megítélésre abszurdnak, butaságnak, öngyilkosságnak tartanak, ám a polgári körök mozgalma a Fidesz néppárttá alakulása, megerősödése szempontjából elengedhetetlen volt

– fejtette ki.

Tény, hogy a mozgalomban szerepet vállalók idővel egyre több pozíciót kaptak a párton belül. Pesti azt mondja, a kerületben végrehajtott terepmunka miatt hívták a Fideszbe. A Rákosmente elnöksége elhatározta, hogy a hetven kör hétszáz tagja induljon útnak, és háztömbről háztömbre járva térképezze fel a szimpatizánsokat. A fideszes vezérkar számára világossá vált, hogy a politikai attitűdökről szerzett információkat a párt a későbbi választásokon fel tudja használni.

Hende a 2006-os választás előtt a XVII. kerületben végrehajtott terepmunkához hasonló tevékenységet jelölte meg a polgári körök fő feladataként: azt, hogy „személyesen győzzék meg a választópolgárokat, kire szavazzanak”, és ennek „mindent alá kell rendelni”.

„Mi integráltuk a Fideszt”

A polgári körök helyet találtak maguknak a politikai életben. Volt, ahol a helyi Fidesz egyszerűen lenyelte, elsöpörte a polgár kört, de olyan is előfordult, hogy még időben integrálta, és onnantól közösen működtek. Két olyan polgári kör volt talán, az óbudai és mi, akik másként viselkedtünk. Itt ugyanis fordítva történt: mi integráltuk a Fideszt. Nagyobb létszámúak voltunk, következetesek voltunk, határozott elképzeléseink voltak. Amikor választókerületi elnököt nevezett ki a Fidesz, elvárás volt, hogy a polgári körök is támogassák. A Fidesz megújulása a polgári köröktől indult

– idézi föl Pesti.

Orbán 2003-ban visszatért a pártelnöki székbe, és új szervezeti struktúra kialakítását, a párt centralizációját hirdette meg. A megyeiről választókerületi szintre helyezték a helyi politizálást, megtörve a megyei elnökök befolyását, ugyanakkor kisebb települések felé is kinyitva a szervezetet. Emellett nyolc tagozatot is létrehoztak. A párt nevét Fidesz–Magyar Polgári Szövetségre változtatták, a pártszervezéssel pedig a soroksári polgári kör vezetőjét, Kubatov Gábort bízták meg, aki autószerelő műhelye révén sok embert ismert Dél-Pesten, és aki többször elmesélte: nagyon elégedett volt az első Orbán-kormánnyal, mégsem ment el szavazni a 2002-es országgyűlési választás első fordulójában. A vereség sokként érte, és afféle vezeklésként kezdte meg a polgári körös munkát.

Megszületik a nemzeti konzultáció prototípusa

2003-ban Orbán a polgári körök nagygyűlésén kifejtette, a mozgalom célja, hogy „az egész ország egyszerre mozdulhasson”, ha eljön az idő. Egy évvel később a pártelnök ötpontos nemzeti petíciót hirdetett meg a költségvetés módosítása érdekében, melyet egymillió aláírással tervezett megerősíteni. A dokumentum rögzítette az otthonteremtés lehetőségéhez, a biztonságos megélhetéshez és az egészséges élethez fűződő jogokat, valamint kárhoztatta a kórházak privatizációját, az élelmiszerek és a gáz árának emelkedését. A kezdeményezést a várakozásokat felülmúlva 1,2 millióan írták alá. Ez szolgált mintaként a későbbi nemzeti konzultációkhoz.

Sokáig a Fidesz volt a legkisebb tagsággal rendelkező parlamenti erő, azonban a helyi szerveződés erősítésével, valamint a tagfelvétel megkönnyítésével jelentősen növelték a létszámot. Elkezdődött a polgári körök elitjének betagozódása is a pártba, ami újabb feszültségeket szült a tagság körében. A 2006-os parlamenti választás előtt a fővárosi szervezet korábbi meghatározó arcai (Tirts Tamás, Juharos Róbert és Sasvári Szilárd) helyett néhány éve politizáló polgári körösök kaptak helyet a budapesti területi listán.

Szigetváry Zsolt / MTI Orbán Viktor a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXI. rendkívüli kongresszusán Győrben, a városi sportcsarnokban 2006. november 25-én.

A választáson négy polgári körös szerzett mandátumot: a ma már pártigazgató-alelnök Kubatov és Pesti mellett László Tamás, aki 2006-tól a XV. kerület polgármestere lett, valamint Bíró Ildikó, a polgári körök budapesti, később országos koordinátora.

Borzasztó bizalmatlanul fogadtak a Fideszben. Csak a jólneveltségem miatt nem mondok neveket, hogy kik azok, akik a sárgaföldbe is beletapostak volna. Alkalmatlannak tartottak minket, és nem tetszett nekik, hogy ilyen gyorsan ide kerültünk. Nem nézték jó szemmel, hogy megjelentek versenytársak, így kezdetben nagyon durva támadásokat kaptunk, én személyesen is. De az idő ezeket az ellentéteket megoldotta

– emlékszik vissza Pesti, hozzátéve, hogy az együttműködéshez két ciklusnak kellett eltelnie.

A 2006-os önkormányzati választáson a polgári körösök szerepe még hangsúlyosabbá vált: a Fidesz-KDNP-s képviselők mintegy fele a polgári körök révén került be a testületekbe.

Ma Rákosmentét teljes egészében a volt polgári körösök irányítják. A régi Fideszből már szinte nincs senki

– mondja Pesti.

Kisajátítás, megszűnés

Voltak azért olyan polgári körösök is, akiknek nem tetszett, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a saját bázisaként tekint rájuk, és politikai céljainak elérésére használja őket. Kovács Károly, az akkoriban 700-800 fős Pesthidegkúti Polgári Körök szövetségének egykori elnöke a Partizánnak adott interjúban beszélt arról: azután hagyott fel a polgári körök szervezésével, hogy a Fidesz kisajátította magának a mozgalmat.

A kiépült aktivista hálózat a polgári körök virágzása után is alkalmas volt arra, hogy tömegek legyenek mobilizálhatók, amennyiben azt a pártérdekek megkövetelik: a 2006. őszi zavargások idején több kormányellenes tüntetést szerveztek a polgári körök, a 2008-as háromigenes népszavazás idején aktív szerepet vállaltak a kampányban, a Békemenetek szervezésében pedig a mai napig számítanak szervezeti hálójukra, tapasztalatukra, egyebek mellett a részt vevők Budapestre utaztatásában.

Teljesen normális, hogy egy közösségben többféleképpen gondolkodnak a jelenről és a jövőről. Közöttünk is voltak olyanok, akik úgy gondolták, nem kell a Fidesszel közeli kapcsolatot felépíteni. Voltak, akik le is morzsolódtak. Nálunk is sokan gondolták, hogy nekünk nem fontos politikát csinálni. Az egy elegáns álláspont, hogy nem politizálunk, nem kapcsolódunk pártokhoz, éljük a kulturális elit életét, és az elefántcsonttoronyba zárkózva vitatkozunk a jövőről, csak így nincs hatásunk a társadalomra. Ezért a Rákosmente Polgári Körökben abban maradtunk, hogy mi bátran politizálunk

– nyilatkozta Pesti, megemlítve, hogy mivel Orbán Viktor hívta életre a mozgalmat, nyilvánvaló volt, hogy az ő elvárásaihoz igazodnak.

Habár Újpalotán még 2007-ben is alakult polgári kör, és 2008-ban az Echo Tv-n kéthetente jelentkező műsor mutatta be a mozgalom legtevékenyebb tagjait és fő eseményeit, a 2006-os újabb választási vereség után fokozatosan kopni kezdett a polgári körök politikai aktivitása. Bíró Ildikó szerint a 2002-es vereséggel szemben nem a tenni akarás, hanem az enerváltság lett úrrá a tagságon. A szervezet tevékenysége főleg a helyi ügyekre, hagyományőrző, kulturális programok szervezésére korlátozódott.

A körök mellőzését többen sérelmezték: 2008-ban a budakeszi polgári körök vezetőségi tagja közölte, várják, hogy a Fidesz ismét megszólítsa őket, Makovecz pedig a tanítványai által tervezett Polgárok Házában beszélt arról, hogy a Fidesz másodvonala „megfúrta” a polgári körök világát.

A 2010-es fülkeforradalom után a mozgalom jelentősége tovább laposodott. Bíró Ildikó 2010-ben visszavonult a közélettől, azóta pedig nincs, aki a körök szervezéséért felelne. 2019-ben a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum vezetője, Csizmadia László már arról beszélt, hogy a polgári körök megszűntek, ám szervezete eredményesen átvette a „civil frontot”. Ezzel szemben polgári körök szórványosan továbbra is működnek: az egri körök például november közepére országos rendezvényt terveznek a mozgalom alapításának húszéves évfordulójára.

A civilek többsége azonban láthatóan eltűnt szervezetből. A körök elitje belépett a nagypolitikába, míg a pártokhoz hagyományosan gyengén kötődő civil többség vagy kikopott a közéletből, vagy alacsonyabb szinten tagozódott be a Fideszbe.

Farkas Norbert / 24.hu Hende Csaba 19. Polgári Pikniken, a Somogy megyei Kötcsén 2019. szeptember 7-én.

Miért nincsenek balos polgári körök?

A polgári körök sikeres kezdeményezés volt, és „nem szégyen az ellenféltől tanulni egy technikát” – jelentette ki Mesterházy Attila az MSZP elnöke 2010-ben, miután a polgári körök mintájára megalakult az első demokrata kör. A szocialisták által gründolt baloldali közéleti klubokról megalakulásuk óta nem hallottunk, ám a mai napig több kezdeményezés igyekezett követni az orbáni receptet a civilek bevonására. Ilyen az MSZP-ből nemrég távozó Ujhelyi István kísérlete az Esély-körök létrehozására, mint ahogyan Márki-Zay Péter mozgalmának Kossuth Körei is ide sorolhatók, de az áttörés várat magára: egyetlen közéleti szereplőnek sem sikerült megközelítőleg hasonló jelentőségű civil tömegmozgalmat létrehozni, annak ellenére, hogy eleinte Orbán ötlete is csak lazán egymáshoz kapcsolódó helyi szervezeteket eredményezett.

Pesti Imre úgy látja, hogy a polgári körök sikere a megfelelő időpontban és az egészen addig meg nem szólított tömegek akaratában rejlik.

Nagyon sokan támogattuk az Orbán-kormányt, a közvélemény-kutatások is jelezték, hogy az ország fele. Mégis visszajöttek a kommunisták. Egyfajta keserűség, félelem vett rajtunk erőt, hiszen már volt tapasztalatunk a Bokros Lajos, Horn Gyula-féle világból. Kétségtelen, hogy az Ellenzéki Kerekasztalhoz sokan csatlakoztak, de az nem volt egy össztársadalmi mozgalom. Az egy szűk, leendő politikai elitnek volt az alkuja, a társadalom egésze nem vett részt benne. Talán azt látta meg Orbán Viktor, hogy vannak még olyanok, akik úgy érzik, hogy ide tartoznak, és megszólíthatók. Bennünk meg volt egy vágy: sokan voltunk, akik kimaradtunk a politikából, de akár pártokon kívül is szívesen politizáltunk, és szívesen vállaltunk volna közéleti szereplést. Erre nyílt lehetőség.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik