A 2008-as krízisnél és a Covid-járványnál is nagyobb a veszteség érte az idén a nyugdíjpénztárakat, az orosz–ukrán háború nyomán kibontakozó energiaválság, a küszöbön álló recesszió, a tőzsdék és a magyar állampapírpiac zuhanása nehéz helyzetbe hozták az intézményeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint – írta meg a napi.hu.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hat hónap alatt csaknem 155 milliárd forintos veszteséget értek el a befektetéseiken, ami nagyjából 9 százalékos negatív hozam fél év alatt, évesítve pedig ennek a duplája lenne. A pénztári portfóliók többségének minimális pozitív hozamra sincs esélye eddig az idén, arra meg végképp semmi szanszuk, hogy lekörözzék a júliusban már 13,7 százalékon tetőző, és várhatóan még magasabbra szökő inflációt, vagyis reálhozamot érjenek el, írja a portál.
Öröm az ürömben, hogy a fizető tagok a válság ellenére is bíznak az intézményekben, és növelték a befizetéseket. A tagok által fizetett egyéni tagdíj az idei első félévben 10,6 százalékkal, a munkáltatói hozzájárulás 11 százalékkal nőtt. Ez alapján legalább a tagdíjbevételek terén rekord évre számíthat a szektor – írja a napi.hu.
Az egészség- és önsegélyező pénztári szegmensben is csak részben történtek kedvező fejlemények. A taglétszám lassú növekedése megtorpant, 1,05 millióra csökkent. A befizetések viszont szépen emelkednek, a tagok a tavalyinál 19, a munkáltatók 7,6 százalékkal többet fizettek be a számlákra. A több mint 22,2 milliárd forintos féléves befizetés tízéves csúcsnak számít a szektor életében, amely az elmúlt években minden egyes cafetéria-módosításkor kapott egy pofont. Az adó-visszatérítés összege itt is csökkent mintegy 10 százalékkal 8,73 milliárd forintra hasonló okok miatt, mint a nyugdíjpénztáraknál. A növekvő tagdíjbevétel nagyon fontos a szektor számára, az intézmények ugyanis kizárólag ebből vonhatnak el a működésükre forrásokat, emellett maximum olyan tételekből jön be egy kis forrás, mint a pénztári kártyák díja – írja a portál.
